Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Ammónia, Barna (szín), Elektrolit, Elektromos áram, Elektron, Hidroxidion, Ion, Kálium-hidroxid, Kék, Kémhatás, Kémia, Kémiai reakció, Lúg, Magnézium-oxid, Molekula, Nátrium-hidrogén-karbonát, Nátrium-hidroxid, Nátrium-karbonát, Oldat, PH, Proton, Réz(II)-hidroxid, Sav, Sav-bázis elméletek, Só, Szappan, Víz, Vegyület, Zöld.
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Bázis (kémia) és Ammónia · Többet látni »
Barna (szín)
A barna egy kompozit szín.
Új!!: Bázis (kémia) és Barna (szín) · Többet látni »
Elektrolit
Elektrolitnak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók - anionok és kationok - révén, elektromos áram vezetésére képes.
Új!!: Bázis (kémia) és Elektrolit · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Bázis (kémia) és Elektromos áram · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Bázis (kémia) és Elektron · Többet látni »
Hidroxidion
A hidroxidion (OH–) egy egyszeresen negatív, összetett ion, a sav–bázis reakciók gyakori szereplője.
Új!!: Bázis (kémia) és Hidroxidion · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Bázis (kémia) és Ion · Többet látni »
Kálium-hidroxid
A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH.
Új!!: Bázis (kémia) és Kálium-hidroxid · Többet látni »
Kék
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
Új!!: Bázis (kémia) és Kék · Többet látni »
Kémhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS PH.
Új!!: Bázis (kémia) és Kémhatás · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Bázis (kémia) és Kémia · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Bázis (kémia) és Kémiai reakció · Többet látni »
Lúg
A lúgok az oldatok kémiájában szereplő pH-értékskálán a nagy pH-értékű oldatok.
Új!!: Bázis (kémia) és Lúg · Többet látni »
Magnézium-oxid
A magnézium-oxid (vagy más néven égetett magnézia vagy E530) a magnézium oxigénnel alkotott vegyülete, mely általában fehér por formájában fordul elő.
Új!!: Bázis (kémia) és Magnézium-oxid · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Bázis (kémia) és Molekula · Többet látni »
Nátrium-hidrogén-karbonát
A nátrium-hidrogén-karbonát (nátrium-bikarbóna, köznapi nevén szódabikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só.
Új!!: Bázis (kémia) és Nátrium-hidrogén-karbonát · Többet látni »
Nátrium-hidroxid
A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis.
Új!!: Bázis (kémia) és Nátrium-hidroxid · Többet látni »
Nátrium-karbonát
A nátrium-karbonát – ammóniákszóda, mosószóda, szóda, sziksó, népiesen kuksó – a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3.
Új!!: Bázis (kémia) és Nátrium-karbonát · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: Bázis (kémia) és Oldat · Többet látni »
PH
A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.
Új!!: Bázis (kémia) és PH · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Bázis (kémia) és Proton · Többet látni »
Réz(II)-hidroxid
A réz(II)-hidroxid (képlete Cu(OH)2) egy kékeszöld színű por, vízben oldhatatlan.
Új!!: Bázis (kémia) és Réz(II)-hidroxid · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Bázis (kémia) és Sav · Többet látni »
Sav-bázis elméletek
A sav–bázis elméletek a savasság és lúgosság kialakulására, hatásmechanizmusára vonatkozó magyarázatok.
Új!!: Bázis (kémia) és Sav-bázis elméletek · Többet látni »
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Új!!: Bázis (kémia) és Só · Többet látni »
Szappan
A szappan a legősibb mesterséges mosószer.
Új!!: Bázis (kémia) és Szappan · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Bázis (kémia) és Víz · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Bázis (kémia) és Vegyület · Többet látni »
Zöld
A zöld a természetben gyakran látható szín.
Új!!: Bázis (kémia) és Zöld · Többet látni »
