Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Báthory Zsófia

Index Báthory Zsófia

Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.

53 kapcsolatok: Bánffy Izabella, Báthory András (1597–1637), Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Bethlen Druzsina, Budapest, Ellenreformáció, Erdély, Erdélyi fejedelmek házastársainak listája, Erdélyi fejedelmek listája, Február 3., Gyulafehérvár, I. Lipót magyar király, I. Rákóczi Ferenc, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Jézus Társasága, Június 14., Június 15., Kassa, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kiss Kálmán (lelkész), Lónyay Anna, Lorántffy Zsuzsanna, Magyarország, Majláth István, Meszlényi Antal, Munkács, Munkácsi vár, Nagybánya, Nagyvárad, Passuth László, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Regény, Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona, Szalánczy Erzsébet, Szentháromság, Szilágysomlyó, Thököly Imre, Wesselényi-összeesküvés, Zakreszka Anna, Zrínyi Ilona, 1629, 1643, 1660, 1671, 1680, 1682, ..., 1879, 1939, 1956. Bővíteni index (3 több) »

Bánffy Izabella

Losonczi Bánffy Izabella (más helyen Bánffy Ágnes) (1640 körül – 1680 körül) báró Bánffy Zsigmond és Kendeffy Anna leánya, 1660-ban Erdély fejedelemasszonya.

Új!!: Báthory Zsófia és Bánffy Izabella · Többet látni »

Báthory András (1597–1637)

Somlyói Báthory András (Lengyelország, 1597 – ?, 1637) Báthory Zsófia apja, a Báthori-család utolsó férfi tagja.

Új!!: Báthory Zsófia és Báthory András (1597–1637) · Többet látni »

Báthory Gábor erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

Új!!: Báthory Zsófia és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)

Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.

Új!!: Báthory Zsófia és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) · Többet látni »

Bethlen Druzsina

Iktári Bethlen Druzsina (1614 körül – 1667. október 13. után, 1671-ben már halott volt), Rhédey Ferenc választott erdélyi fejedelem felesége, Bethlen Gábor fejedelem unokahúga.

Új!!: Báthory Zsófia és Bethlen Druzsina · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Báthory Zsófia és Budapest · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Új!!: Báthory Zsófia és Ellenreformáció · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Báthory Zsófia és Erdély · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek házastársainak listája

Az Erdélyi Fejedelemség címere Az erdélyi fejedelmek házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 1576-tól (1765-től nagyfejedelemasszony) 1867-ig.

Új!!: Báthory Zsófia és Erdélyi fejedelmek házastársainak listája · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek listája

link.

Új!!: Báthory Zsófia és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »

Február 3.

Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.

Új!!: Báthory Zsófia és Február 3. · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Báthory Zsófia és Gyulafehérvár · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Báthory Zsófia és I. Lipót magyar király · Többet látni »

I. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg.

Új!!: Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

I. Rákóczi György

Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.

Új!!: Báthory Zsófia és I. Rákóczi György · Többet látni »

II. Rákóczi György

Felsővadászi II.

Új!!: Báthory Zsófia és II. Rákóczi György · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Báthory Zsófia és Jézus Társasága · Többet látni »

Június 14.

Névnapok: Vazul + Elizeus, Estella, Hartvig, Herta, Sztella, Töhötöm, Valérián, Valér.

Új!!: Báthory Zsófia és Június 14. · Többet látni »

Június 15.

Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.

Új!!: Báthory Zsófia és Június 15. · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Báthory Zsófia és Kassa · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

Új!!: Báthory Zsófia és Katolicizmus · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Báthory Zsófia és Kálvinizmus · Többet látni »

Kiss Kálmán (lelkész)

Hegymegi Kiss Kálmán (Porcsalma, 1843. augusztus 14. – Nagykőrös, 1913. október 31.) református lelkész, tanítóképző intézeti igazgató, egyháztörténeti szakíró.

Új!!: Báthory Zsófia és Kiss Kálmán (lelkész) · Többet látni »

Lónyay Anna

Nagylónyai Lónyay Anna (17. század eleje – 1687/1693) Kemény János erdélyi fejedelem második felesége.

Új!!: Báthory Zsófia és Lónyay Anna · Többet látni »

Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.

Új!!: Báthory Zsófia és Lorántffy Zsuzsanna · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Báthory Zsófia és Magyarország · Többet látni »

Majláth István

Fogaras váraEgykorú újságlap Gritti haláláról. Majláth István (alakváltozatai: Maylád, Májlát, Majlát, Mailáth, Majlád és Majáth, Majlád), (? – Konstantinápoly, 1550) erdélyi vajda.

Új!!: Báthory Zsófia és Majláth István · Többet látni »

Meszlényi Antal

Meszlényi (1914-ig Germ) Antal (Tótszentmárton, Zala vármegye., 1894. ápr. 16. – Székesfehérvár, 1984. jún. 25.) kanonok, az esztergomi főszékesegyházi káptalan nagyprépostja, egyháztörténész.

Új!!: Báthory Zsófia és Meszlényi Antal · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Báthory Zsófia és Munkács · Többet látni »

Munkácsi vár

A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Új!!: Báthory Zsófia és Munkácsi vár · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Báthory Zsófia és Nagybánya · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Báthory Zsófia és Nagyvárad · Többet látni »

Passuth László

Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) magyar író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja.

Új!!: Báthory Zsófia és Passuth László · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: Báthory Zsófia és Protestantizmus · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Báthory Zsófia és Római katolikus egyház · Többet látni »

Regény

Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.

Új!!: Báthory Zsófia és Regény · Többet látni »

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona

A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Sárospatakon.

Új!!: Báthory Zsófia és Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona · Többet látni »

Szalánczy Erzsébet

Szenttamási Szalánczy Erzsébet (? – 1659/1660) Szalánczy János és Kemény Erzsébet leánya, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem első felesége.

Új!!: Báthory Zsófia és Szalánczy Erzsébet · Többet látni »

Szentháromság

A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).

Új!!: Báthory Zsófia és Szentháromság · Többet látni »

Szilágysomlyó

Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Báthory Zsófia és Szilágysomlyó · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Új!!: Báthory Zsófia és Thököly Imre · Többet látni »

Wesselényi-összeesküvés

Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.

Új!!: Báthory Zsófia és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »

Zakreszka Anna

Zakreszka Anna (Lengyelország, 1600 körül – Szilágysomlyó, 1658. március 28.) Báthory András felesége, Jan Zakrzewski és Dorothea Podlodowska leánya, Báthory Zsófia anyja.

Új!!: Báthory Zsófia és Zakreszka Anna · Többet látni »

Zrínyi Ilona

Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.

Új!!: Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona · Többet látni »

1629

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1629 · Többet látni »

1643

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1643 · Többet látni »

1660

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1660 · Többet látni »

1671

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1671 · Többet látni »

1680

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1680 · Többet látni »

1682

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1682 · Többet látni »

1879

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1879 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1939 · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: Báthory Zsófia és 1956 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »