Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Báthory-szobor (Zugló)

Index Báthory-szobor (Zugló)

Báthory Pszkov előtt. Jan Matejko festménye (1872, olaj, vászon, 322 × 545 cm) Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király zuglói kőszobra.

75 kapcsolatok: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697), Baglyasalja, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Batthyány tér, Báthory István Alapítvány, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory-család, Báthory-szobor (Salgótarján), Bóna Kovács Károly, Budapest, Budapest ostroma, Csekonics Iván, Dömötör Mihály (politikus), Dobi István, Emléktörvény, Erdély, Erdélyi fejedelmek listája, Gömbös Gyula, Gliwice, Habsburg Birodalom, Halászbástya, Haraszt (település), Hungária körgyűrű, Jan Matejko, Józef Cyrankiewicz, Kassa, Kádár János (politikus), Krakkó, Lechner Jenő, Lengyel Múzeum, Lengyel nemzetiségi templom, Lengyel sétány, Lengyelország uralkodóinak listája, Liber Endre, Lukács György (miniszter), Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar–Lengyel Egyesület, Magyarország, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, Magyarországi lengyelek, Második világháború, Nagy Imre (miniszterelnök), Népliget, Nyírbátori református templom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Pásztor János (szobrász), Piszke (település), Római-part, ..., Salgótarján, Serédi Jusztinián, Steindl Imre, Széchenyi Károly, Szent Gellért tér, Tabán (Budapest), Thököly út, Usetty Béla, Városliget, Waweli székesegyház, Władysław Gomułka, Zulawski Andor, 1533, 1586, 1931, 1933, 1936, 1938, 1939, 1945, 1956, 1956-os forradalom, 1958, 1994, 2014. Bővíteni index (25 több) »

Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)

Lengyelország történelmében 1572 és 1697 között zajlott az a több mint százhúsz éves időszak, ami az első Lengyel Köztársaság felvirágzásának korát jelentette.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) · Többet látni »

Baglyasalja

Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Baglyasalja · Többet látni »

Bajcsy-Zsilinszky Endre

Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) magyar nemzeti radikális politikus, újságíró, nyilasok által kivégzett nemzeti ellenálló.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Bajcsy-Zsilinszky Endre · Többet látni »

Batthyány tér

A Bomba tér (a későbbi Batthyány tér) 1886-ban A Batthyány tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban, a Duna partján található.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Batthyány tér · Többet látni »

Báthory István Alapítvány

A Báthory István Alapítvány (BIA) 1992-ben alakult és került bírósági bejegyzésre Szilágysomlyón, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szülővárosában.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Báthory István Alapítvány · Többet látni »

Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Báthori-család.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Báthory-család · Többet látni »

Báthory-szobor (Salgótarján)

Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király Salgótarjánban álló, 1933-ban felavatott és később rekonstruált kőszobra, mely az első köztéri Báthory-szobor Magyarországon.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Báthory-szobor (Salgótarján) · Többet látni »

Bóna Kovács Károly

Bóna Kovács Károly (eredeti neve: Kovács Károly) (Salgótarján, 1897. október 15. – Budapest, 1970. június 26.) magyar szobrász, festő, művésztanár.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Bóna Kovács Károly · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Budapest · Többet látni »

Budapest ostroma

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Budapest ostroma · Többet látni »

Csekonics Iván

Doktor zsombolyai és janovai gróf Csekonics Iván Mária Keresztély János Endre (Zsombolya, 1876. december 31. – 1951) politikus, diplomata, varsói magyar követ.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Csekonics Iván · Többet látni »

Dömötör Mihály (politikus)

Dömötör Mihály (Binóc, 1875. október 1. – Fajsz, 1962. február 2.) ügyvéd, politikus, rövid ideig belügyminiszter.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Dömötör Mihály (politikus) · Többet látni »

Dobi István

Dobi István (Ószőny, 1898. december 31.Születési bejegyzése az ószőnyi polgári születési akv. 1/1899. folyószáma alatt. – Budapest, 1968. november 24.) magyar politikus, országgyűlési képviselő.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Dobi István · Többet látni »

Emléktörvény

Az emléktörvény jelentős történelmi eseménynek vagy személynek az emlékét megörökítő törvény.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Emléktörvény · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Erdély · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek listája

link.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Gömbös Gyula · Többet látni »

Gliwice

Gliwice városfalainak romjai Gliwice (németül Gleiwitz, csehül Hlivice, szilézül Glywicy) délnyugat-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet nyugati peremén.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Gliwice · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Halászbástya

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Halászbástya · Többet látni »

Haraszt (település)

Haraszt község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Haraszt (település) · Többet látni »

Hungária körgyűrű

A Hungária körgyűrű Budapest harmadik körútja a Kiskörút és a Nagykörút után, a Belvárosból kifelé haladva.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Hungária körgyűrű · Többet látni »

Jan Matejko

Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Jan Matejko · Többet látni »

Józef Cyrankiewicz

Józef Adam Zygmunt Cyrankiewicz (Tarnau, Osztrák–Magyar Monarchia, 1911. április 23. – Varsó, 1989. január 20.) lengyel kommunista politikus, az 1948 utáni lengyelországi politikai élet prominens alakja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Józef Cyrankiewicz · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Kassa · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Kádár János (politikus) · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Krakkó · Többet látni »

Lechner Jenő

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kismarty-Lechner Jenő.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lechner Jenő · Többet látni »

Lengyel Múzeum

A Lengyel Múzeum (2016-tól a teljes neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, lengyelül: Polski Instytut Badawczy i Muzeum, korábban: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára) az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 1998-ban Budapesten, Kőbányán létrehozott kisebbségi intézmény.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lengyel Múzeum · Többet látni »

Lengyel nemzetiségi templom

A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lengyel nemzetiségi templom · Többet látni »

Lengyel sétány

A Lengyel sétány közterület Budapest X. kerületében, a Népligetben.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lengyel sétány · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »

Liber Endre

Liber Endre köztisztviselő, Budapest alpolgármestere, művészeti szakíró.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Liber Endre · Többet látni »

Lukács György (miniszter)

Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Balról 1. Boér Elek egyetemi tanár, 2. Paikert Alajos múzeumigazgató, 3. báró Villani Lajos diplomata, 4. Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, 5. Lukács György jogász, miniszter, 6. József főherceg, 7. P. T. Etherton ezredes, 9. báró Perényi Zsigmond politikus, koronaőr. Jobbról 1. Auguszta főhercegasszony, 2. Horthy Miklós kormányzó, 4. Magdolna főhercegnő. Erzsébetvárosi Lukács György (Nagyvárad, 1865. szeptember 10. – Budapest, 1950. szeptember 28.) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, eszperantista.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Lukács György (miniszter) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyar–Lengyel Egyesület

A Magyar–Lengyel Egyesület 1912-ben Budapesten megalakított szervezet volt azzal a céllal, hogy a lengyel és magyar gazdasági, kereskedelmi és ipari kapcsolatokat építse, a két nemzet között fönnálló barátságot továbbfejlessze, a magyar és lengyel társadalom közös céljait szolgálja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyar–Lengyel Egyesület · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország és Lengyelország kapcsolatai

Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014. március 15-én A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai · Többet látni »

Magyarországi lengyelek

A magyarországi lengyelek létszáma a 2011-es magyarországi népszámlálás szerint 7001 fő.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Magyarországi lengyelek · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Második világháború · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

Népliget

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Népliget · Többet látni »

Nyírbátori református templom

Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű nyírbátori református templom.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Nyírbátori református templom · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pásztor János (szobrász)

A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Pásztor János (szobrász) · Többet látni »

Piszke (település)

Piszke 1950 óta Lábatlanhoz tartozó egykori község a mai Komárom-Esztergom vármegyében.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Piszke (település) · Többet látni »

Római-part

A Római-part Budapest III. kerületének városrésze a Duna jobb partján, Budakalász és az Újpesti vasúti híd között.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Római-part · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Salgótarján · Többet látni »

Serédi Jusztinián

Serédi Jusztinián hercegprímás. Fotó: R.von Bagratuni öröksége Serédi Jusztinián (született Szapucsek György néven) római katolikus pap, bencés szerzetes, tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, hercegprímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között, 1933-tól 1945-ig a Szent István Akadémia elnöke.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Serédi Jusztinián · Többet látni »

Steindl Imre

''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Steindl Imre · Többet látni »

Széchenyi Károly

Gróf sárvári-felsővidéki Széchenyi Károly Frigyes Boldizsár Rudolf Mária (Ókígyós, 1906. március 13. – New York, 1971. június 26.) magyar arisztokrata, örökös főrendiházi tag (1943), földbirtokos, üzletember, Klebelsberg Kuno tanítványa és jobbkeze.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Széchenyi Károly · Többet látni »

Szent Gellért tér

A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Szent Gellért tér · Többet látni »

Tabán (Budapest)

Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Tabán (Budapest) · Többet látni »

Thököly út

A Thököly út Budapest egyik fontos közútja a Baross tér és a Bosnyák tér között.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Thököly út · Többet látni »

Usetty Béla

Usetty Béla dr.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Usetty Béla · Többet látni »

Városliget

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Városliget · Többet látni »

Waweli székesegyház

A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza Krakkóban, a Wawel-dombon.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Waweli székesegyház · Többet látni »

Władysław Gomułka

NSZEP-pártnapokon, 1967 Władysław Gomułka (Białobrzegi, 1905. február 6. – Konstancin-Jeziorna, 1982. szeptember 1.) lengyel kommunista vezető.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Władysław Gomułka · Többet látni »

Zulawski Andor

Ifj.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és Zulawski Andor · Többet látni »

1533

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1533 · Többet látni »

1586

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1586 · Többet látni »

1931

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1931 · Többet látni »

1933

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1933 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1936 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1938 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1939 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1945 · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1956 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1956-os forradalom · Többet látni »

1958

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1958 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 1994 · Többet látni »

2014

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Báthory-szobor (Zugló) és 2014 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »