Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Baglyasalja, Báthori-család, Báthory István Alapítvány, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory-szobor (Zugló), Bóna Kovács Károly, Budapest XIV. kerülete, Erdélyi fejedelmek listája, Gliwice, Krakkó, Krakkói főegyházmegye, Lengyel Múzeum, Lengyel nemzetiségi templom, Lengyelország, Lengyelország uralkodóinak listája, Lukács György (miniszter), Magyar–Lengyel Egyesület, Magyarország, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, Második világháború, Nyírbátori református templom, Revizionizmus (egyértelműsítő lap), Salgótarján, Sirok, Stanisław Łepkowski, Wawel, 1533, 1583, 1586, 1931, 1932, 1933, 1936, 1958, 2014.
Baglyasalja
Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Baglyasalja · Többet látni »
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Báthori-család · Többet látni »
Báthory István Alapítvány
A Báthory István Alapítvány (BIA) 1992-ben alakult és került bírósági bejegyzésre Szilágysomlyón, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szülővárosában.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Báthory István Alapítvány · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory-szobor (Zugló)
Báthory Pszkov előtt. Jan Matejko festménye (1872, olaj, vászon, 322 × 545 cm) Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király zuglói kőszobra.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Báthory-szobor (Zugló) · Többet látni »
Bóna Kovács Károly
Bóna Kovács Károly (eredeti neve: Kovács Károly) (Salgótarján, 1897. október 15. – Budapest, 1970. június 26.) magyar szobrász, festő, művésztanár.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Bóna Kovács Károly · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete
240px 240px 240px Budapest XIV.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »
Gliwice
Gliwice városfalainak romjai Gliwice (németül Gleiwitz, csehül Hlivice, szilézül Glywicy) délnyugat-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet nyugati peremén.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Gliwice · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Krakkó · Többet látni »
Krakkói főegyházmegye
A Krakkói főegyházmegye a római katolikus egyház egyik főegyházmegyéje Lengyelország ban.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Krakkói főegyházmegye · Többet látni »
Lengyel Múzeum
A Lengyel Múzeum (2016-tól a teljes neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, lengyelül: Polski Instytut Badawczy i Muzeum, korábban: Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára) az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által 1998-ban Budapesten, Kőbányán létrehozott kisebbségi intézmény.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Lengyel Múzeum · Többet látni »
Lengyel nemzetiségi templom
A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Lengyel nemzetiségi templom · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »
Lukács György (miniszter)
Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Balról 1. Boér Elek egyetemi tanár, 2. Paikert Alajos múzeumigazgató, 3. báró Villani Lajos diplomata, 4. Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, 5. Lukács György jogász, miniszter, 6. József főherceg, 7. P. T. Etherton ezredes, 9. báró Perényi Zsigmond politikus, koronaőr. Jobbról 1. Auguszta főhercegasszony, 2. Horthy Miklós kormányzó, 4. Magdolna főhercegnő. Erzsébetvárosi Lukács György (Nagyvárad, 1865. szeptember 10. – Budapest, 1950. szeptember 28.) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, eszperantista.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Lukács György (miniszter) · Többet látni »
Magyar–Lengyel Egyesület
A Magyar–Lengyel Egyesület 1912-ben Budapesten megalakított szervezet volt azzal a céllal, hogy a lengyel és magyar gazdasági, kereskedelmi és ipari kapcsolatokat építse, a két nemzet között fönnálló barátságot továbbfejlessze, a magyar és lengyel társadalom közös céljait szolgálja.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Magyar–Lengyel Egyesület · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014. március 15-én A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Második világháború · Többet látni »
Nyírbátori református templom
Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű nyírbátori református templom.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Nyírbátori református templom · Többet látni »
Revizionizmus (egyértelműsítő lap)
* a történelmi revizionizmus a történelemről alkotott korábbi elképzelések kritikus felülvizsgálata újabb tények ismeretében, vagy a korábbi tények újfajta értelmezése.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Revizionizmus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Salgótarján · Többet látni »
Sirok
Sirok község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Sirok · Többet látni »
Stanisław Łepkowski
Stanisław Łepkowski (Krakkó, 1892. október 15. – Pretoria, 1961. augusztus 15.) lengyel jogász, diplomata, 1936 és 1939 között a Lengyel Köztársaság Elnöke Polgári Hivatalának kabinetfőnöke, a második világháború előtt a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Stanisław Łepkowski · Többet látni »
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és Wawel · Többet látni »
1533
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1533 · Többet látni »
1583
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1583 · Többet látni »
1586
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1586 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1931 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1932 · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1933 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1936 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 1958 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Báthory-szobor (Salgótarján) és 2014 · Többet látni »
