Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: Apátfalva, Bánffy János (nádor), Báthori András (tárnokmester), Báthori György (főlovászmester, ?–1534), Báthori-család, Bécsi udvar, Bornemissza János (főispán), Csáky Miklós (püspök), Csehország, Dévény, Dózsa György, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Hatvan, Hegyalja, I. Ferdinánd magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Illyéd, Ispán, Káptalan, Kőszeg, Krassó vármegye, Magyarország, Május 8., Mohácsi csata, Nagylak (Magyarország), Nádor, Nemesség, Pécs, Perényi Imre (nádor), Pozsony, Prága, Solymos vára (Románia), Szatmár vármegye, Székesfehérvár, Szeged-Csanádi egyházmegye, Török Bálint (hadvezér), Temes vármegye, Temesvár, Tokaj, Werbőczy István, Zala vármegye, Zálog, 1480-as évek, 1507, 1508, 1509, 1511, 1512, 1514, ..., 1516, 1518, 1519, 1523, 1524, 1525, 1526, 1528, 1530, 16. század. Bővíteni index (10 több) »
Apátfalva
Apátfalva község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Új!!: Báthori István (nádor) és Apátfalva · Többet látni »
Bánffy János (nádor)
alsólendvai Bánffy család''' címere Alsólendvai Bánffy János (fl. 1508-†1534), a Magyar királyság nádora 1530 májusa és 1533 márciusa között, királyi helytartó, pohárnokmester, nagybirtokos.
Új!!: Báthori István (nádor) és Bánffy János (nádor) · Többet látni »
Báthori András (tárnokmester)
Ecsedi Báthori (IV.) András (? – 1534) tárnokmester (1527–1534), szatmári és szabolcsi főispán, a mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka.
Új!!: Báthori István (nádor) és Báthori András (tárnokmester) · Többet látni »
Báthori György (főlovászmester, ?–1534)
Ecsedi Báthori (V.) György (?–1534) főlovászmester (1491–1531), somogyi főispán.
Új!!: Báthori István (nádor) és Báthori György (főlovászmester, ?–1534) · Többet látni »
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Új!!: Báthori István (nádor) és Báthori-család · Többet látni »
Bécsi udvar
A bécsi udvar történelmi fogalom a Habsburg-család keleti ága császári főhatalmának főként a Magyar Királyság felett, de egész Közép-Európában általában a kisebb, nem független államokkal szemben gyakorolt politikai hatalma alanyának meghatározására.
Új!!: Báthori István (nádor) és Bécsi udvar · Többet látni »
Bornemissza János (főispán)
Bornemissza János (megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.
Új!!: Báthori István (nádor) és Bornemissza János (főispán) · Többet látni »
Csáky Miklós (püspök)
Körösszegi báró Csáky Miklós (1465 körül – Nagylak, Csanád vármegye, 1514. május 28.) kinevezett és megerősített, de föl nem szentelt csanádi püspök.
Új!!: Báthori István (nádor) és Csáky Miklós (püspök) · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Báthori István (nádor) és Csehország · Többet látni »
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Báthori István (nádor) és Dévény · Többet látni »
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Új!!: Báthori István (nádor) és Dózsa György · Többet látni »
Dózsa György-féle parasztfelkelés
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
Új!!: Báthori István (nádor) és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Báthori István (nádor) és Hatvan · Többet látni »
Hegyalja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hegyalja (egyértelműsítő lap).
Új!!: Báthori István (nádor) és Hegyalja · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Báthori István (nádor) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Báthori István (nádor) és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Báthori István (nádor) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
Illyéd
Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Báthori István (nádor) és Illyéd · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Báthori István (nádor) és Ispán · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Báthori István (nádor) és Káptalan · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Báthori István (nádor) és Kőszeg · Többet látni »
Krassó vármegye
Mátyás király halálakor Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.
Új!!: Báthori István (nádor) és Krassó vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Báthori István (nádor) és Magyarország · Többet látni »
Május 8.
Névnapok: Mihály + Acsád, Akács, Arzéniusz, Décse, Dezideráta, Gécsa, Gejza, Géza, Gyécsa, Győző, Iduna, Ottokár, Péter, Pető, Stella, Ulla.
Új!!: Báthori István (nádor) és Május 8. · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Báthori István (nádor) és Mohácsi csata · Többet látni »
Nagylak (Magyarország)
Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Báthori István (nádor) és Nagylak (Magyarország) · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Báthori István (nádor) és Nádor · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Báthori István (nádor) és Nemesség · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Báthori István (nádor) és Pécs · Többet látni »
Perényi Imre (nádor)
Emléktábla Perényi Imre egykori házán Perényi (III.) Imre (? – ?, 1519. február 5., latinosan Emericus Perenius) a Magyar Királyság nádora – Geréb Pétert követve – 1504 és 1519 között.
Új!!: Báthori István (nádor) és Perényi Imre (nádor) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Báthori István (nádor) és Pozsony · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Báthori István (nádor) és Prága · Többet látni »
Solymos vára (Románia)
Solymos vára (Șoimuș) műemlék Romániában, Arad megyében.
Új!!: Báthori István (nádor) és Solymos vára (Románia) · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Báthori István (nádor) és Szatmár vármegye · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Báthori István (nádor) és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged-Csanádi egyházmegye
A Szeged-Csanádi egyházmegye a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10 851 km² nagyságú római katolikus egyházi közigazgatási terület, melynek központja Szegeden található.
Új!!: Báthori István (nádor) és Szeged-Csanádi egyházmegye · Többet látni »
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Új!!: Báthori István (nádor) és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Báthori István (nádor) és Temes vármegye · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Báthori István (nádor) és Temesvár · Többet látni »
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Új!!: Báthori István (nádor) és Tokaj · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: Báthori István (nádor) és Werbőczy István · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Báthori István (nádor) és Zala vármegye · Többet látni »
Zálog
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zálogjog.
Új!!: Báthori István (nádor) és Zálog · Többet látni »
1480-as évek
----.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1480-as évek · Többet látni »
1507
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1507 · Többet látni »
1508
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1508 · Többet látni »
1509
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1509 · Többet látni »
1511
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1511 · Többet látni »
1512
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1512 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1514 · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1516 · Többet látni »
1518
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1518 · Többet látni »
1519
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1519 · Többet látni »
1523
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1523 · Többet látni »
1524
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1524 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1525 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1526 · Többet látni »
1528
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1528 · Többet látni »
1530
Nincs leírás.
Új!!: Báthori István (nádor) és 1530 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Báthori István (nádor) és 16. század · Többet látni »
