Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa, Anjou bástya, Babits Mihály sétány, Baróti Géza, Bécsi kapu, Buda visszafoglalása, Budai Várnegyed, Budapest, Budapest I. kerülete, Erdélyi bástya, Magyarország, Második világháború, Tóth Árpád sétány, Várhegy (Buda), 1936.
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa (oszmán-törökül: ارناود عبد الرحمن عبدي باشا, mai török nyelven: Arnavut Abdurrahman Abdi Paşa; 1616 – Buda, 1686. szeptember 2.) albán származású oszmán hadvezér, a Budai vilajet utolsó helytartója.
Új!!: Bástya sétány és Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa · Többet látni »
Anjou bástya
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa emlékköve Anjou bástya a Budai Várnegyedben, a Bástya sétány északi részén található, az Esztergomi rondellától a Bécsi kapuig tartó ágyúterasz.
Új!!: Bástya sétány és Anjou bástya · Többet látni »
Babits Mihály sétány
Az utca és a névadó emléktáblája A Babits Mihály sétány Budapesten, a Várnegyedben található.
Új!!: Bástya sétány és Babits Mihály sétány · Többet látni »
Baróti Géza
Baróti Géza (született Szabó) (Déva, 1914. augusztus 22. – Biatorbágy, 1993. szeptember 2.) író, újságíró.
Új!!: Bástya sétány és Baróti Géza · Többet látni »
Bécsi kapu
A Bécsi kapu Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Bécsi kapu téren.
Új!!: Bástya sétány és Bécsi kapu · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Bástya sétány és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Új!!: Bástya sétány és Budai Várnegyed · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bástya sétány és Budapest · Többet látni »
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Új!!: Bástya sétány és Budapest I. kerülete · Többet látni »
Erdélyi bástya
A volt Lőportár Az Erdélyi bástya a budai Vár északkeleti részén található, az előtte álló József kaszárnya (Táncsics Mihály utca 9.) udvarát határolja.
Új!!: Bástya sétány és Erdélyi bástya · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bástya sétány és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bástya sétány és Második világháború · Többet látni »
Tóth Árpád sétány
A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány.
Új!!: Bástya sétány és Tóth Árpád sétány · Többet látni »
Várhegy (Buda)
A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.
Új!!: Bástya sétány és Várhegy (Buda) · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Bástya sétány és 1936 · Többet látni »
