Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: Almanach, Ágoston Péter (politikus), Balogh Albin, Budapest, Eger, Első világháború, Esztergom, Esztergomi bazilika, Február 2., Folyóirat, I. Ferenc magyar király, Katolikus, Káptalan, Könyv, Könyvkötészet, Könyvnyomtatás, Kolera, Lőrinc utca (Esztergom), Lipcse (Németország), Magyarok, Magyarország, Nagyszombat (település), Német nyelv, Nyomtatás (nyomdászat), Oroszország, Pécs, Püspök, Plakát, Röpirat, Rudnay Sándor, Szentgotthárd, Tótok, Teológia, Uránia (folyóirat), Víziváros (Esztergom), 1806, 1820, 1822, 1827, 1828, 1838-as esztergomi árvíz, 1846, 1850, 1856, 1873, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, ..., 1881, 1882, 1889, 1890, 1895, 1896, 1898, 1900, 1902, 1907, 1920, 1924, 1925, 1926, 1930, 1945, 1949, 1953, 20. század. Bővíteni index (19 több) »
Almanach
Az almanach (az arab al-manjah, mérték, idő szóból) lehet egy éves kiadvány, amely egy vagy több témával kapcsolatos aktuális információkat sorol fel, vagy egy adott év csillagászati és meteorológiai adatait tartalmazó kiadvány, amely gyakran sokféle egyéb információt is tartalmaz.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Almanach · Többet látni »
Ágoston Péter (politikus)
Ágoston Péter, születési és 1895-ig használt nevén Augenstein PéterOrmos Mária: A katedrától a halálsorig, Ágoston Péter, 1874—1925, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011., 17.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Ágoston Péter (politikus) · Többet látni »
Balogh Albin
galánthai Balogh Albin Lajos (Kassa, 1887. május 20. – Budapest, 1958. március 17.) történész, régész, bencés szerzetes, római katolikus pap.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Balogh Albin · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Budapest · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Eger · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Első világháború · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Esztergom · Többet látni »
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Esztergomi bazilika · Többet látni »
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Február 2. · Többet látni »
Folyóirat
A folyóirat az időszaki lapok egy fajtája, mely többnyire havonta, esetleg kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg; tehát a periodicitás jellemzi, így a tartalmát erre vonatkoztatják.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Folyóirat · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Katolikus · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Káptalan · Többet látni »
Könyv
19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv A könyv általános értelmezésben olyan nyomtatott, írt, képes vagy más papírlapok gyűjteménye, amelyek be vannak kötve és általában borítóval is rendelkeznek.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Könyv · Többet látni »
Könyvkötészet
Egy 1603-as genfi Biblia restaurált kötése A könyvkötészet egyes lapok vagy ívek összefűzése majd fedelekből és gerincből álló borítékkal való ellátása.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Könyvkötészet · Többet látni »
Könyvnyomtatás
1811-es német nyomtató (München) A könyvnyomtatás egy gépesített eljárás szövegek és képek másolatának négyszögletes papírra való nyomtatására, mely lehetővé teszi az azonos formátumú, nagy példányszámú sokszorosítást.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Könyvnyomtatás · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Kolera · Többet látni »
Lőrinc utca (Esztergom)
Frommer Lajos tervei alapján épült A Lőrinc utca (régiesen Lőrincz utca) Esztergom belvárosának egyik meghatározó utcája.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Lőrinc utca (Esztergom) · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Magyarország · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Német nyelv · Többet látni »
Nyomtatás (nyomdászat)
Nyomtatási eljárásnak a nyomógépek és nyomtatók nyomási módjait nevezzük.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Nyomtatás (nyomdászat) · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Oroszország · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Pécs · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Püspök · Többet látni »
Plakát
A 2008-as Calanchi nemzetközi színházfesztivál plakátja A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Plakát · Többet látni »
Röpirat
A röpirat olyan nyomtatvány (füzet, könyv), amelyet abból a célból terjesztenek, hogy a közvéleményt valamely ügyben, akár mellette, akár ellene, befolyásolja, fő jellemzője ezért az aktualitás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Röpirat · Többet látni »
Rudnay Sándor
Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Magyar Királyság, 1760. október 4. – Esztergom, Magyar Királyság, 1831. szeptember 13.), a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Rudnay Sándor · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Szentgotthárd · Többet látni »
Tótok
Felvidéki tót viselet a 19. században A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Tótok · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Teológia · Többet látni »
Uránia (folyóirat)
Az Uránia a felvilágosodás kori magyar irodalom utolsó és legkevesebb időt megért folyóirata volt.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Uránia (folyóirat) · Többet látni »
Víziváros (Esztergom)
Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis, egykor telepített lakosai után Németváros) 1895 óta Esztergom városrésze.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és Víziváros (Esztergom) · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1806 · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1820 · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1822 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1827 · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1828 · Többet látni »
1838-as esztergomi árvíz
Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1838-as esztergomi árvíz · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1846 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1850 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1856 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1873 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1876 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1877 · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1878 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1879 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1880 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1881 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1882 · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1889 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1890 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1895 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1896 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1898 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1900 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1902 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1907 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1920 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1924 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1925 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1926 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1930 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1945 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1949 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 1953 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Buzárovits Gusztáv és 20. század · Többet látni »
