Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Buvajhidák

Index Buvajhidák

A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.

70 kapcsolatok: Abbászidák, Abu Kálídzsár Marzbán, Adud ad-Daula, Aleppó, Újperzsa nyelv, Bagdad, Bahá ad-Daula, Baszra, Dzsalál ad-Daula, Emír, Fahr ad-Daula, Fársz tartomány, Gaznavidák, Gorgán (tartomány), Hamadán, Hamdánidák, Horászán, Huzesztán tartomány, Iljászidák, Imád ad-Daula, Irán, Iszfahán, Kalifa, Kermán, Madzsd ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Moszul, Muajjid ad-Daula, Musarrif ad-Daula, Rukn ad-Daula, Samsz ad-Daula, Saraf ad-Daula, Síita iszlám, Siráz, Szamszám ad-Daula, Számánidák, Szeldzsuk-dinasztia, Szultán ad-Daula, Transzoxánia, Vezír (muszlim méltóság), Zijáridák, 10. század, 1021, 1023, 1024, 1025, 1028, 1029, 1033, 1044, ..., 1048, 1055, 11. század, 930, 933, 934, 935, 945, 947, 949, 967, 968, 976, 978, 979, 983, 987, 989, 997, 998. Bővíteni index (20 több) »

Abbászidák

Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.

Új!!: Buvajhidák és Abbászidák · Többet látni »

Abu Kálídzsár Marzbán

Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1048 októbere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, 1024-től Fársz, 1028-tól Kermán, 1044-től pedig Mezopotámia ura és főemír volt.

Új!!: Buvajhidák és Abu Kálídzsár Marzbán · Többet látni »

Adud ad-Daula

Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.

Új!!: Buvajhidák és Adud ad-Daula · Többet látni »

Aleppó

Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.

Új!!: Buvajhidák és Aleppó · Többet látni »

Újperzsa nyelv

A perzsa nyelv (fárszi, dari, tádzsik) elterjedése A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Buvajhidák és Újperzsa nyelv · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad tartomány székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Buvajhidák és Bagdad · Többet látni »

Bahá ad-Daula

Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.

Új!!: Buvajhidák és Bahá ad-Daula · Többet látni »

Baszra

Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).

Új!!: Buvajhidák és Baszra · Többet látni »

Dzsalál ad-Daula

Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.

Új!!: Buvajhidák és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »

Emír

Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.

Új!!: Buvajhidák és Emír · Többet látni »

Fahr ad-Daula

Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.

Új!!: Buvajhidák és Fahr ad-Daula · Többet látni »

Fársz tartomány

Fársz tartomány elhelyezkedése Iránban Fársz tartomány (perzsául استان فارس) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén.

Új!!: Buvajhidák és Fársz tartomány · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Új!!: Buvajhidák és Gaznavidák · Többet látni »

Gorgán (tartomány)

Gorgán (perzsa írással گرگان, arabul جرجان) északkelet-iráni történelmi régió, amely a hasonló nevű város körül terült el.

Új!!: Buvajhidák és Gorgán (tartomány) · Többet látni »

Hamadán

Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.

Új!!: Buvajhidák és Hamadán · Többet látni »

Hamdánidák

A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.

Új!!: Buvajhidák és Hamdánidák · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben megszűnt) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Új!!: Buvajhidák és Horászán · Többet látni »

Huzesztán tartomány

Huzesztán tartomány elhelyezkedése Iránban Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.

Új!!: Buvajhidák és Huzesztán tartomány · Többet látni »

Iljászidák

Az Iljászidák, azaz a Banú Iljász (Iljász-törzs) egy rövid életű, szogd eredetű iráni emírdinasztia volt, mely Kermánt uralta 932–968 között.

Új!!: Buvajhidák és Iljászidák · Többet látni »

Imád ad-Daula

Imád ad-Daula (tudományos átiratban ʿImād ad-Dawla, arab betűkkel عماد الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Búja (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Būya, arab betűkkel أبو الحسن علي بن بوية; szül. 894/895 k. – Siráz, 949. november 11.) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának megalapozója, a fárszi emírség megszerzője volt.

Új!!: Buvajhidák és Imád ad-Daula · Többet látni »

Irán

Irán (perzsául ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául جمهوری اسلامی ایران), régebbi elnevezéssel Perzsia közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Buvajhidák és Irán · Többet látni »

Iszfahán

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.

Új!!: Buvajhidák és Iszfahán · Többet látni »

Kalifa

A kalifa (régebben khalifa írásmóddal is) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Új!!: Buvajhidák és Kalifa · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

Új!!: Buvajhidák és Kermán · Többet látni »

Madzsd ad-Daula

Madzsd ad-Daula (tudományos átiratban Maǧd ad-Dawla, arab betűkkel مجد الدولة), eredeti nevén Abu Tálib Rusztem (tudományos átiratban Abū Ṭālib Rustam, arab betűkkel أبو طالب رستم; Rajj?, 993 – Gazna, 1029 után) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, az iráni Dzsibál utolsó fejedelme volt a családból.

Új!!: Buvajhidák és Madzsd ad-Daula · Többet látni »

Mahmúd gaznavida szultán

Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسم محمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).

Új!!: Buvajhidák és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »

Moszul

Moszul, a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.

Új!!: Buvajhidák és Moszul · Többet látni »

Muajjid ad-Daula

Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.

Új!!: Buvajhidák és Muajjid ad-Daula · Többet látni »

Musarrif ad-Daula

Musarrif ad-Daula (tudományos átiratban Mušarrif ad-Dawla, arab betűkkel مشرف الدولة), eredeti nevén Abu Ali Haszan (tudományos átiratban Abū ʿAlī Ḥasan, arab betűkkel أبو علي حسن; Siráz?, 1003 – Bagdad?, 1025 májusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Irak uralkodója volt királyi címmel.

Új!!: Buvajhidák és Musarrif ad-Daula · Többet látni »

Rukn ad-Daula

Rukn ad-Daula (tudományos átiratban Rukn ad-Dawla, arab betűkkel ركن الدولة), eredeti nevén Abu Ali al-Haszan ibn Búja (tudományos átiratban Abū ʿAlī al-Ḥasan ibn Būya, arab betűkkel أبو علي الحسن بن بوية; szül. 894/895 után – Rajj, 976 szeptembere) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának egyik megalapozója, a dzsibáli emírség megszerzője volt.

Új!!: Buvajhidák és Rukn ad-Daula · Többet látni »

Samsz ad-Daula

Samsz ad-Daula (tudományos átiratban Šams ad-Dawla, arab betűkkel شمس الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; ? – Hamadán, 1021) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Fahr ad-Daula fia volt.

Új!!: Buvajhidák és Samsz ad-Daula · Többet látni »

Saraf ad-Daula

Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989. szeptember 6.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán és Fársz fejedelme, később főemír és Mezopotámia ura volt.

Új!!: Buvajhidák és Saraf ad-Daula · Többet látni »

Síita iszlám

A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.

Új!!: Buvajhidák és Síita iszlám · Többet látni »

Siráz

Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz (arab írással شیراز, Šīrāz) város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.

Új!!: Buvajhidák és Siráz · Többet látni »

Szamszám ad-Daula

Szamszám ad-Daula (tudományos átiratban Ṣamṣām ad-Dawla, arab betűkkel صمصام الدولة), eredeti nevén Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 964 – Fársz, 998. november/december) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, előbb főemír és Mezopotámia ura, majd Fársz fejedelme volt.

Új!!: Buvajhidák és Szamszám ad-Daula · Többet látni »

Számánidák

A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.

Új!!: Buvajhidák és Számánidák · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, akiket egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Új!!: Buvajhidák és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »

Szultán ad-Daula

Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.

Új!!: Buvajhidák és Szultán ad-Daula · Többet látni »

Transzoxánia

Transzoxánia vidékének mai térképe Transzoxánia vagy Má Wará' an-Nahr (arabul: ما وراء النهر.

Új!!: Buvajhidák és Transzoxánia · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

Az Oszmán Birodalom '''vezíreinek''' címere A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

Új!!: Buvajhidák és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »

Zijáridák

A Zijáridák egy iráni eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században a Kaszpi-tenger déli partvidékén, Gurgánban és Tabarisztánban.

Új!!: Buvajhidák és Zijáridák · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: Buvajhidák és 10. század · Többet látni »

1021

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1021 · Többet látni »

1023

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1023 · Többet látni »

1024

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1024 · Többet látni »

1025

A keleti hemiszféra 1025-ben.

Új!!: Buvajhidák és 1025 · Többet látni »

1028

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1028 · Többet látni »

1029

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1029 · Többet látni »

1033

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1033 · Többet látni »

1044

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1044 · Többet látni »

1048

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1048 · Többet látni »

1055

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 1055 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Buvajhidák és 11. század · Többet látni »

930

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 930 · Többet látni »

933

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 933 · Többet látni »

934

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 934 · Többet látni »

935

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 935 · Többet látni »

945

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 945 · Többet látni »

947

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 947 · Többet látni »

949

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 949 · Többet látni »

967

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 967 · Többet látni »

968

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 968 · Többet látni »

976

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 976 · Többet látni »

978

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 978 · Többet látni »

979

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 979 · Többet látni »

983

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 983 · Többet látni »

987

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 987 · Többet látni »

989

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 989 · Többet látni »

997

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 997 · Többet látni »

998

Nincs leírás.

Új!!: Buvajhidák és 998 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Buvajhida, Buvajhida-dinasztia, Buwayhid, Bújida-dinasztia, Bújidák.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »