71 kapcsolatok: Észak-Macedónia, Blagoevgrad, Blagoevgrad megye, Bolgár Kommunista Párt, Bolgár nyelv, Bulgária, Burgasz, Burgasz megye, Dobrics (város), Dobrics megye, Duna, Európa, Európai Unió, Eurostat, Fekete-tenger, Gabrovo, Gabrovo megye, Görögország, Haszkovo, Haszkovo megye, Jambol megye, Kardzsali megye, Körjegyzőség, Közigazgatás, Kistérség, Kjusztendil megye, Lovecs, Lovecs megye, Magyarország, Megye (közigazgatási egység), NUTS, Pleven, Plovdiv, Románia, Rusze, Rusze megye, Sumen, Szófia, Szerbia, Szilisztra, Szmoljan, Sztara Zagora, Targoviste (Bulgária), Törökország, Tervgazdálkodás, Várna (Bulgária), Veliko Tarnovo, Vidin, 1880, 1901, ..., 1913, 1934, 1940, 1944, 1946, 1949, 1950, 1951, 1954, 1957, 1959, 1961, 1977, 1979, 1981, 1987, 1991, 1993, 1999, 2000, 2003. Bővíteni index (21 több) »
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Észak-Macedónia · Többet látni »
Blagoevgrad
Blagoevgrad (cirill betűkkel Благоевград) város délnyugat-Bulgáriában, Blagoevgrad megye székhelye, a délnyugati országrész közigazgatási, kulturális és gazdasági központja.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Blagoevgrad · Többet látni »
Blagoevgrad megye
Blagoevgrad megye (bolgárul: област Благоевград) megye Bulgária délnyugati részében.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Blagoevgrad megye · Többet látni »
Bolgár Kommunista Párt
A Bolgár Kommunista Párt Bulgária állampártja volt 1946-1989 között, a kommunista diktatúra vezető politikai szervezete.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Bolgár Kommunista Párt · Többet látni »
Bolgár nyelv
A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Bolgár nyelv · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Bulgária · Többet látni »
Burgasz
Burgasz ipari központ és kikötő Bulgáriában, üdülőváros a Fekete-tenger partvidékének legnyugatibb pontján.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Burgasz · Többet látni »
Burgasz megye
Burgasz megye (bolgárul: Област Бургас) megye Bulgária délkeleti részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Burgasz megye · Többet látni »
Dobrics (város)
Dobrics (Добрич) város Bulgária északkeleti részén, Várnától 45, a tengerparttól 34 kilométerre.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Dobrics (város) · Többet látni »
Dobrics megye
Dobrics megye (bolgárul Област Добрич) közigazgatási egység Bulgária északkeleti részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Dobrics megye · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Duna · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Európa · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Európai Unió · Többet látni »
Eurostat
Az Eurostat székháza Luxembourgban Az Eurostat az Európai Bizottság (EB) egyik főigazgatósága, amelynek székhelye Luxembourgban van.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Eurostat · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Fekete-tenger · Többet látni »
Gabrovo
Gabrovo (Габрово) város Bulgáriában, Gabrovo megye és a Gabrovói kistérség székhelye.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Gabrovo · Többet látni »
Gabrovo megye
Gabrovo megye (bolgárul: Област Габрово) kis megye Bulgária középső részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Gabrovo megye · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Görögország · Többet látni »
Haszkovo
Haszkovo (bolgárul: Хасково) város Dél-Bulgáriában, Észak-Trákia régiójában, Haszkovo tartomány közigazgatási központja, nem messze a görögországi és törökországi határtól.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Haszkovo · Többet látni »
Haszkovo megye
Haszkovo megye (bolgárul: Област Хасково) kis megye Bulgária déli részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Haszkovo megye · Többet látni »
Jambol megye
Jambol megye (bolgárul: Област Ямбол) közigazgatási egység Bulgária déli részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Jambol megye · Többet látni »
Kardzsali megye
Kardzsali megye (bolgárul: област Кърджалийска) kis megye Bulgária délkeleti részében.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Kardzsali megye · Többet látni »
Körjegyzőség
A körjegyzőség Magyarországon a rendszerváltás óta ismét működő, nagy múltú közigazgatási jogintézmény.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Körjegyzőség · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Közigazgatás · Többet látni »
Kistérség
Magyarország kistérségei és városai, 2011. január 1. A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt Magyarországon 1994 és 2014 között.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Kistérség · Többet látni »
Kjusztendil megye
Kjusztendil megye (bolgárul: Област Кюстендил) megye Bulgária nyugati részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Kjusztendil megye · Többet látni »
Lovecs
Lovecs (bolgár nyelven: Ловеч; város Bulgáriában, Lovecs megye és az alárendelt Lovecs község közigazgatási központja, körülbelül 150 kilométerre Szófiától északkeletre. Lovecs közelében található nagyobb települések: Pleven, Trojan és Teteven.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Lovecs · Többet látni »
Lovecs megye
Lovecs megye (bolgárul: Област Ловеч, oblaszty lovecs) Bulgária egyik megyéje, az ország északi részének közepén, az északnyugati körzetben helyezkedik el.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Lovecs megye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Magyarország · Többet látni »
Megye (közigazgatási egység)
A megye NUTS 3 szintű közigazgatási területi egység Magyarországon, lakóinak közössége 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik, azonban évezredes múltra tekint vissza.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Megye (közigazgatási egység) · Többet látni »
NUTS
#ÁTIRÁNYÍTÁS A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája.
Új!!: Bulgária közigazgatása és NUTS · Többet látni »
Pleven
A Plevna ostroma során elesett orosz és román katonák emlékére 1903 és 1905 között emelt Hódító Szent György kápolna mauzóleum, Pleven egyik jelképe. Pleven (bolgár Плевен, régi neve Plevna) Bulgária hetedik legnépesebb városa, az ország északi részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Pleven · Többet látni »
Plovdiv
Plovdiv Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Plovdiv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Románia · Többet látni »
Rusze
Rusze (korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Rusze · Többet látni »
Rusze megye
Rusze megye (bolgárul: Област Русе) megye Észak-Bulgáriában.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Rusze megye · Többet látni »
Sumen
Sumen (bolgárul Шумен, törökül Şumla vagy Şumnu) Bulgária tizedik legnagyobb városa az ország északkeleti részén.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Sumen · Többet látni »
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Szófia · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Szerbia · Többet látni »
Szilisztra
Szilisztra (Силистра / Silistra) (régi magyar neve: Durosztol) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Szilisztra · Többet látni »
Szmoljan
Szmoljan (Bolgárul: Смолян) város és népszerű síelőhely Bulgária déli részén, nem messze a görög határtól.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Szmoljan · Többet látni »
Sztara Zagora
Sztara Zagora (bolgárul Стара Загора) város Bulgáriában, az azonos nevű megye székhelye.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Sztara Zagora · Többet látni »
Targoviste (Bulgária)
Targoviste (azaz "piactér") város Bulgáriában, Targoviste megye központja.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Targoviste (Bulgária) · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Törökország · Többet látni »
Tervgazdálkodás
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer, ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Tervgazdálkodás · Többet látni »
Várna (Bulgária)
Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Várna (Bulgária) · Többet látni »
Veliko Tarnovo
Veliko Tarnovo (bolgárul: Велико Търново) város Bulgáriában, a róla elnevezett megye székhelye.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Veliko Tarnovo · Többet látni »
Vidin
Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.
Új!!: Bulgária közigazgatása és Vidin · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1880 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1901 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1913 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1934 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1940 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1944 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1946 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1949 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1950 · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1951 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1954 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1957 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1959 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1961 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1977 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1979 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1981 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1987 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1991 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1993 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 1999 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 2000 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Bulgária közigazgatása és 2003 · Többet látni »