Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Ausztrália (kontinens), Állatok, Család (rendszertan), Csőr, Faj, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Larus, Lilealakúak, Madarak, Rákok, Rend (rendszertan), Sirályfélék, Szárny (biológia), Tintahalak.
- Larus
- Tasmania madarai
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el.
Megnézni Bukó sirály és Ausztrália (kontinens)
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Bukó sirály és Állatok
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Bukó sirály és Család (rendszertan)
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Megnézni Bukó sirály és Csőr
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Bukó sirály és Faj
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Bukó sirály és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Bukó sirály és Gerinchúrosok
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Megnézni Bukó sirály és Halak
Larus
A Larus a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Bukó sirály és Larus
Lilealakúak
A lilealakúak (Charadriiformes) a madarak osztályának egy rendje.
Megnézni Bukó sirály és Lilealakúak
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Bukó sirály és Madarak
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Megnézni Bukó sirály és Rákok
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Bukó sirály és Rend (rendszertan)
Sirályfélék
Bukó sirály ''(Larus pacificus)'' Feketefarkú sirály ''(Larus crassirostris)'' Fecskesirály ''(Xema sabini)'' Háromujjú csüllő ''(Rissa tridactyla)'' A sirályfélék (Laridae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Bukó sirály és Sirályfélék
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Megnézni Bukó sirály és Szárny (biológia)
Tintahalak
A tintahalak (Sepiida) a fejlábúak osztályának egy rendje. Legismertebb képviselőjük a közönséges tintahal. A tintahal belső vázas lábasfejű, nyolc rövidebb nyúlvány és két fogókar keretezi a fejét: ezekkel ejti el a zsákmányát.
Megnézni Bukó sirály és Tintahalak
Lásd még
Larus
- Bering-tengeri sirály
- Bukó sirály
- Dolmányos sirály
- Ezüstsirály
- Feketefarkú sirály
- Gyűrűscsőrű sirály
- Heringsirály
- Jeges sirály
- Larus
- Nyugati sirály
- Sárgalábú sirály
- Sarki sirály
- Sztyeppi sirály
- Viharsirály
Tasmania madarai
- Aranyhomlokú mézevő
- Aranyosarcú fűpapagáj
- Barnahátú bukóhojsza
- Bukó sirály
- Calamanthus fuliginosus
- Déli óriáshojsza
- Délvidéki sertefarkú
- Deresfejű vöcsök
- Dolmányos albatrosz
- Fahéjszárnyú lebenyesmadár
- Fecskepapagáj
- Fehérmellű csér
- Fehérszemű mézevő
- Fekete hattyú
- Feketehomlokú mézmadár
- Feketeképű kárókatona
- Galambhojsza
- Gerlecsőrű cethojsza
- Gyíkászhéja
- Hamvas dalnok
- Kacagójancsi
- Keleti rozella
- Lazúr tündérmadár
- Lebernyeges réce
- Narancshasú fűpapagáj
- Pézsmalóri
- Pachycephala olivacea
- Petroica boodang
- Petroica rodinogaster
- Pettyes avarrigó
- Sárgafülű gyászkakadu
- Sapkás lile
- Tüzesbegyű cinegelégykapó
- Tasmán albatrosz
- Tasmán földirigó
- Tasmán tüskecsőr
- Tyúklúd
- Tűzfarkú pinty
- Vékonycsőrű vészmadár
- Vörhenyes bronzgalamb