Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Budapesti Zsidó Hitközség

Index Budapesti Zsidó Hitközség

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a magyarországi zsidóság budapesti „egyházkerülete”, hitközsége 1950 óta.

Tartalomjegyzék

  1. 28 kapcsolatok: A zsidóság Magyarországon, Agrobank Rt., Állami Egyházügyi Hivatal, Élet és Irodalom, Bét Sálom zsinagóga, Budapest, Dózsa György úti zsinagóga, Dohány utcai zsinagóga, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Frankel Leó utcai zsinagóga, Frölich Róbert, Héber nyelv, Hegedűs Gyula utcai zsinagóga, Heisler András, Magyar nyelv, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi zsidóság, Második világháború, Nagy-Budapest, Neológia, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Páva utcai zsinagóga, Pesti Izraelita Hitközség, Rákospalotai zsinagóga, Rendszerváltás Magyarországon, Tordai Péter, Transzvesztita, Zoltai Gusztáv.

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és A zsidóság Magyarországon

Agrobank Rt.

Az Agrobank (teljes nevén Agrár Innovációs Bank Rt.) egy magyarországi pénzintézet volt.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Agrobank Rt.

Állami Egyházügyi Hivatal

Az Állami Egyházügyi Hivatal (rövidítése: ÁEH) az állam és az egyházak közötti egyezményeket végrehajtó és a vallásokkal kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó államigazgatási szerv volt a Magyar Népköztársaságban 1951 és 1989 között.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Állami Egyházügyi Hivatal

Élet és Irodalom

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti – a fejléc szerint politikai és irodalmi – hetilap, Magyarország legrégebbi, több mint 65 éve (1957 óta) megjelenő hetilapja.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Élet és Irodalom

Bét Sálom zsinagóga

A Bét Sálom zsinagóga a zsidó vallási és kulturális élet egyik budapesti színtere, a magyar zsidó közösség dél-budai központja.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Bét Sálom zsinagóga

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Budapest

Dózsa György úti zsinagóga

A Dózsa György úti zsinagóga Budapest XIII.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Dózsa György úti zsinagóga

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Dohány utcai zsinagóga

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az óbudai zsinagóga Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Magyarországon „egyházi státuszban” bejegyzett három zsidó szervezet (Mazsihisz, MAOIH, EMIH) egyike, 2004-ben alakult Köves Slomó vezetésével.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Frankel Leó utcai zsinagóga

#ÁTIRÁNYÍTÁS Frankel Leó úti zsinagóga Kategória:Átirányítások automatikusan javítható hibás névről.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Frankel Leó utcai zsinagóga

Frölich Róbert

Frölich Róbert (néhol helytelenül Fröhlich) (Budapest, 1965. november 12. –) nyugalmazott dandártábornok, volt vezető tábori rabbi, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, 2015 és 2018 között majd 2021-től újra országos főrabbi.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Frölich Róbert

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Héber nyelv

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga, néhol Újlipótvárosi zsinagóga Budapest Újlipótváros nevű városrészében a 20. század elején épült fel, és ma Budapest egyik legnagyobb, legnépesebb körzetének ad otthont.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

Heisler András

Heisler András (Budapest, 1955. január 7. –) mérnök-közgazdász, a Mazsihisz elnöke a Zsidó Világkongresszus alelnöke 2013-2023 között.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Heisler András

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Magyar nyelv

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (röviden Mazsihisz) zsidó vallási szervezet.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

Magyarországi zsidóság

#ÁTIRÁNYÍTÁS A zsidóság Magyarországon.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Magyarországi zsidóság

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Második világháború

Nagy-Budapest

Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Nagy-Budapest

Neológia

A neológia (vagy neológ irányzat, régebbi, ma már kevéssé használatos nevén: kongresszusi irányzat) a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Neológia

Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (röviden: OR-ZSE) 1877-ben Budapesten alapított, a világ legrégibb, ma is alapításának helyén működő rabbiképző intézete.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

Páva utcai zsinagóga

A Páva utcai zsinagóga egy 20.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Páva utcai zsinagóga

Pesti Izraelita Hitközség

A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Pesti Izraelita Hitközség

Rákospalotai zsinagóga

A rákospalotai zsinagóga ma könyvraktárnak használt egykori zsinagóga Budapest XV. kerületében, Rákospalotán, a Régi Fóti úton.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Rákospalotai zsinagóga

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Rendszerváltás Magyarországon

Tordai Péter

Tordai Péter (Nyíregyháza, 1948. január 7. –) zsidó származású magyar kereskedő, 1999 és 2003 között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Tordai Péter

Transzvesztita

#ÁTIRÁNYÍTÁS Transzvesztitizmus.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Transzvesztita

Zoltai Gusztáv

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv, Újpest, 1935. július 28. – Budapest, 2021. szeptember 19.) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a, a. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.

Megnézni Budapesti Zsidó Hitközség és Zoltai Gusztáv