Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Borovszky Samu, Bulcsú (keresztnév), Bulcsú harka, Csehszlovákia, Dunaszerdahelyi járás, Fényes Elek, I. Ferdinánd magyar király, I. Mátyás magyar király, Ipolyi Arnold, IV. Béla magyar király, Káptalan, Magyarok, Magyarország, Nagyszombati kerület, Pozsony, Pozsony vármegye, Prépost, Presinszky Lajos, Somorja, Somorjai járás, Szlovák nyelv, Szlovákia, Trianoni békeszerződés, Vályi András, 1238, 1287, 1372, 1402, 1550, 1553, 1559, 1910, 1938, 1945.
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Bucsuháza és Borovszky Samu · Többet látni »
Bulcsú (keresztnév)
A BulcsúA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, ismeretlen eredetű.
Új!!: Bucsuháza és Bulcsú (keresztnév) · Többet látni »
Bulcsú harka
Bulcsú (? – Regensburg, 955) harka (a krónikák Vérbulcsúja) a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb tisztségviselője volt a 10. század közepén.
Új!!: Bucsuháza és Bulcsú harka · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Bucsuháza és Csehszlovákia · Többet látni »
Dunaszerdahelyi járás
A Dunaszerdahelyi járás A Dunaszerdahelyi járás (szlovákul Okres Dunajská Streda) Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Bucsuháza és Dunaszerdahelyi járás · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Bucsuháza és Fényes Elek · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Bucsuháza és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Bucsuháza és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold, született Stummer Arnold (Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) 1871-től besztercebányai, majd halála évében, 1886-ban nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát).
Új!!: Bucsuháza és Ipolyi Arnold · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Bucsuháza és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Bucsuháza és Káptalan · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bucsuháza és Magyarország · Többet látni »
Nagyszombati kerület
A Nagyszombati kerület (szlovákul Trnavský kraj) közigazgatási egység Nyugat-Szlovákiában.
Új!!: Bucsuháza és Nagyszombati kerület · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Bucsuháza és Pozsony · Többet látni »
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Bucsuháza és Pozsony vármegye · Többet látni »
Prépost
A prépost a katolikus egyház prelátusa, szentelése szerint áldozópap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.
Új!!: Bucsuháza és Prépost · Többet látni »
Presinszky Lajos
Presinszky Lajos (Nagycétény 1939. december 10. – 2010. április 3.) író-helytörténész, tanár, a Somorjai Honismereti Ház vezetője, a somorjai Bibliotheca Hungarica egyik alapítója.
Új!!: Bucsuháza és Presinszky Lajos · Többet látni »
Somorja
Somorja (szlovákul Šamorín, németül Sommerein, latinul Fanum Sancte Mariae) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
Új!!: Bucsuháza és Somorja · Többet látni »
Somorjai járás
A Somorjai járás (1910 előtt Felső csallóközi vagy Csallóközi felső járás) Pozsony vármegye egyik járása volt a Magyar Királyságban a trianoni békeszerződés előtt.
Új!!: Bucsuháza és Somorjai járás · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Bucsuháza és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Bucsuháza és Szlovákia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Bucsuháza és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Bucsuháza és Vályi András · Többet látni »
1238
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1238 · Többet látni »
1287
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1287 · Többet látni »
1372
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1372 · Többet látni »
1402
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1402 · Többet látni »
1550
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1550 · Többet látni »
1553
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1553 · Többet látni »
1559
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1559 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1910 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Bucsuháza és 1938 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Bucsuháza és 1945 · Többet látni »
