Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Barca (folyó), Barcaföldvár, Bodzai-havasok, Brassó, Brassó-vidék, Bucsecs-hegység, Csukás-hegység, Erdély, Erdélyi szászok, Feketehalom, Fogaras vármegye, Háromszék vármegye, Hétfalusi járás, Keresztényhavas, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Megyeszékhely, Nagy-Küküllő vármegye, Nagykőhavas, Négyfalu, Német nyelv, Németek, Olt, Persányi-hegység, Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Román nyelv, Románia, Románok, Szabad királyi város, Tatrang (folyó), Vármegye, 12. század, 1918.
Barca (folyó)
A Barca (románul Bârsa, németül Burzen vagy Burzenbach) egy folyó Romániában, Erdély délkeleti részén, a Barcaságban.
Új!!: Brassó vármegye és Barca (folyó) · Többet látni »
Barcaföldvár
Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Brassó vármegye és Barcaföldvár · Többet látni »
Bodzai-havasok
A Bodzai-havasok a Kárpátkanyarban helyezkedik el, Kovászna megye és Buzău megye határán.
Új!!: Brassó vármegye és Bodzai-havasok · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Brassó vármegye és Brassó · Többet látni »
Brassó-vidék
Brassó-vidék egykori közigazgatási terület Erdélyben, 1795-ben a szászok földjének egy vidéke, Brassó székhellyel.
Új!!: Brassó vármegye és Brassó-vidék · Többet látni »
Bucsecs-hegység
A Bucsecs-hegység Erdély délkeleti peremén, Brassótól délre helyezkedik el, Prahova megye, Brassó megye és Dâmbovița megye határán.
Új!!: Brassó vármegye és Bucsecs-hegység · Többet látni »
Csukás-hegység
A Csukás-hegység (románul Munții Ciucaș) a Kárpátkanyar egyik legmagasabb hegysége Romániában, Erdély délkeleti szélén, Brassó és Prahova megye határán.
Új!!: Brassó vármegye és Csukás-hegység · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Brassó vármegye és Erdély · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Brassó vármegye és Erdélyi szászok · Többet látni »
Feketehalom
A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.
Új!!: Brassó vármegye és Feketehalom · Többet látni »
Fogaras vármegye
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között.
Új!!: Brassó vármegye és Fogaras vármegye · Többet látni »
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Új!!: Brassó vármegye és Háromszék vármegye · Többet látni »
Hétfalusi járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hétfalu Kategória:Brassó vármegye.
Új!!: Brassó vármegye és Hétfalusi járás · Többet látni »
Keresztényhavas
A Keresztényhavas (németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között.
Új!!: Brassó vármegye és Keresztényhavas · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Brassó vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Brassó vármegye és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Brassó vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Brassó vármegye és Magyarország · Többet látni »
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Új!!: Brassó vármegye és Megyeszékhely · Többet látni »
Nagy-Küküllő vármegye
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el.
Új!!: Brassó vármegye és Nagy-Küküllő vármegye · Többet látni »
Nagykőhavas
A Nagykőhavas (románul Piatra Mare) hegység a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délre.
Új!!: Brassó vármegye és Nagykőhavas · Többet látni »
Négyfalu
Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Brassó vármegye és Négyfalu · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Brassó vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Brassó vármegye és Németek · Többet látni »
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Új!!: Brassó vármegye és Olt · Többet látni »
Persányi-hegység
A Persány-hegység (régebben Persányi hegysor, Apácai hegysor vagy Krizbai havas) a Keleti-Kárpátok déli részén elhelyezkedő középhegység, Brassó megye, Kovászna megye és Hargita megye területén.
Új!!: Brassó vármegye és Persányi-hegység · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Brassó vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Brassó vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Brassó vármegye és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Brassó vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Brassó vármegye és Románok · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Brassó vármegye és Szabad királyi város · Többet látni »
Tatrang (folyó)
A Tatrang folyó Erdélyben, a Feketeügy bal oldali mellékvize.
Új!!: Brassó vármegye és Tatrang (folyó) · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Brassó vármegye és Vármegye · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Brassó vármegye és 12. század · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Brassó vármegye és 1918 · Többet látni »
