Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Andrej Alekszandrovics Zsdanov, Asbóth Oszkár (nyelvész), Budapest, Gyöngyös (település), Január 22., Latin nyelv, Magyarok, Magyarország, Modern Könyvtár, Német nyelv, November 3., Orosz irodalom, Orosz nyelv, Pázmány Péter Tudományegyetem, Piarista, Rahó, Ruszin, Rutén nyelv, Szeged, Sztálinizmus, Trianoni békeszerződés, Ungvár, Zalaegerszeg, 1880, 1917, 1919, 1924, 1930-as évek, 1945, 1959.
Andrej Alekszandrovics Zsdanov
Andrej Alekszandrovics Zsdanov (oroszul: Андрей Александрович Жданов) (Mariupol a mai Ukrajnában, 1896. február 26. – Moszkva, 1948. augusztus 31.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, kultúrpolitikus, párthivatalnok.
Új!!: Bonkáló Sándor és Andrej Alekszandrovics Zsdanov · Többet látni »
Asbóth Oszkár (nyelvész)
Asbóth Oszkár (Újarad, 1852. augusztus 10. – Budapest, 1920. augusztus 24.) nyelvész, a szláv nyelvtudomány egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1907).
Új!!: Bonkáló Sándor és Asbóth Oszkár (nyelvész) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bonkáló Sándor és Budapest · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Bonkáló Sándor és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Január 22.
Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.
Új!!: Bonkáló Sándor és Január 22. · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Bonkáló Sándor és Latin nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bonkáló Sándor és Magyarország · Többet látni »
Modern Könyvtár
A Modern Könyvtár egy 20.
Új!!: Bonkáló Sándor és Modern Könyvtár · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Bonkáló Sándor és Német nyelv · Többet látni »
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Új!!: Bonkáló Sándor és November 3. · Többet látni »
Orosz irodalom
Az orosz irodalom az oroszokhoz illetve Oroszországhoz kötődő minden irodalom összessége, a világirodalom egyik legismertebb és egyik legolvasottabb, valamint az általános vélekedés alapján az egyetemes irodalomtörténet egyik legmagasabb minőségű irodalmi kultúrája.
Új!!: Bonkáló Sándor és Orosz irodalom · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Bonkáló Sándor és Orosz nyelv · Többet látni »
Pázmány Péter Tudományegyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Új!!: Bonkáló Sándor és Pázmány Péter Tudományegyetem · Többet látni »
Piarista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piaristák.
Új!!: Bonkáló Sándor és Piarista · Többet látni »
Rahó
Rahó város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.
Új!!: Bonkáló Sándor és Rahó · Többet látni »
Ruszin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ruszin (egyértelműsítő lap).
Új!!: Bonkáló Sándor és Ruszin · Többet látni »
Rutén nyelv
A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.
Új!!: Bonkáló Sándor és Rutén nyelv · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Bonkáló Sándor és Szeged · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Bonkáló Sándor és Sztálinizmus · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Bonkáló Sándor és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Bonkáló Sándor és Ungvár · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Bonkáló Sándor és Zalaegerszeg · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1880 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1917 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1919 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1924 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1930-as évek · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1945 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Bonkáló Sándor és 1959 · Többet látni »
