Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Bolygó, Europé (hold), Exobolygó, Föld, Föld-típusú bolygók, Halmazállapot, Hold, Hold (égitesttípus), Ió (hold), Jupiter, Khthonoszi bolygó, Kisbolygó, Mars (bolygó), Mágneses mező, Merkúr, Sűrűség, Vénusz, 4 Vesta.
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Bolygómag és Bolygó · Többet látni »
Europé (hold)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Europa.
Új!!: Bolygómag és Europé (hold) · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Bolygómag és Exobolygó · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Bolygómag és Föld · Többet látni »
Föld-típusú bolygók
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetbolygó.
Új!!: Bolygómag és Föld-típusú bolygók · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Bolygómag és Halmazállapot · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Bolygómag és Hold · Többet látni »
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Új!!: Bolygómag és Hold (égitesttípus) · Többet látni »
Ió (hold)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Io (hold).
Új!!: Bolygómag és Ió (hold) · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Bolygómag és Jupiter · Többet látni »
Khthonoszi bolygó
A khthonoszi bolygó egy olyan feltételezett égitest-típus, amely korábban gázóriás volt, de az anyacsillagától való kis távolsága miatt elveszítette hidrogén- és héliumburkát.
Új!!: Bolygómag és Khthonoszi bolygó · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Bolygómag és Kisbolygó · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Bolygómag és Mars (bolygó) · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Bolygómag és Mágneses mező · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Bolygómag és Merkúr · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Bolygómag és Sűrűség · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Bolygómag és Vénusz · Többet látni »
4 Vesta
A 4 Vesta (a latin Vesta szóból) a második legnehezebb objektum a kisbolygóövben, 530 km-es átlagos átmérővel.
Új!!: Bolygómag és 4 Vesta · Többet látni »
