Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Albánok, Bács-Bodrog vármegye, Borovszky Samu, Bosznia-Hercegovina, Cigányok, Dalmácia, Dél-bácskai körzet, Határőrvidék, Horvátok, Jugoszlávok, Kolta János, Macedónok, Magyarok, Móra Ferenc, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Német nyelv, Németek, Perczel Mór, Románok, Sajkásvidék, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, Wesselényi család, Zsablya, Zsablya község, 1410, 1655, 1746, 1751, 1769, 1770, 1849, 1873, 1899, 1904, 1910.
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Albánok · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Borovszky Samu · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Cigányok · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Boldogasszonyfalva és Dalmácia · Többet látni »
Dél-bácskai körzet
A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Dél-bácskai körzet · Többet látni »
Határőrvidék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katonai határőrvidék.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Határőrvidék · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Horvátok · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Jugoszlávok · Többet látni »
Kolta János
Kolta János (Boldogasszonyfalva, 1907. május 11. – Pécs, 1983. december 25.) földrajzkutató, főjegyző, a földrajztudományok kandidátusa (1965).
Új!!: Boldogasszonyfalva és Kolta János · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Boldogasszonyfalva és Macedónok · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Magyarok · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Móra Ferenc · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Montenegróiak · Többet látni »
Muszlimok (etnikum)
A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Németek · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Perczel Mór · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Románok · Többet látni »
Sajkásvidék
Térkép illusztráció, 1851 Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Sajkásvidék · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Szerbia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Szlovének · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Ukránok · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vajdasági ruszinok
A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Vajdasági ruszinok · Többet látni »
Wesselényi család
Wesselényi-címer, a kolozsvári Farkas utcai református templomból. Wesselényi család (hadadi, báró) régi magyar nemzetség, mely eredetét a Nógrád vármegyében fekvő, de már a 16. század végén is puszta Weselény helységről, a Wesselényi család egykori ősi birtokáról vette.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Wesselényi család · Többet látni »
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Zsablya · Többet látni »
Zsablya község
Zsablya község (szerbül Општина Жабаљ / Opština Žabalj) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Boldogasszonyfalva és Zsablya község · Többet látni »
1410
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1410 · Többet látni »
1655
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1655 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1746 · Többet látni »
1751
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1751 · Többet látni »
1769
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1769 · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1770 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1849 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1873 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1899 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1904 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Boldogasszonyfalva és 1910 · Többet látni »
