Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Bodrogköz, Bodrogközi kistérség, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Cigánd, Cséke, Dámóc, Járás, Kisrozvágy, Láca, Lácacséke, Magyarország, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Ricsei járás, Sátoraljaújhelyi járás, Semjén (település), Zemplénagárd, 1950-es járásrendezés.
Bodrogköz
A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.
Új!!: Ricsei járás és Bodrogköz · Többet látni »
Bodrogközi kistérség
A Bodrogközi kistérség egy kistérség volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Cigánd volt.
Új!!: Ricsei járás és Bodrogközi kistérség · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
Új!!: Ricsei járás és Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Többet látni »
Cigánd
Cigánd város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrogközben, a magyarországi Bodrogköz egyetlen városa és egyben legnagyobb települése.
Új!!: Ricsei járás és Cigánd · Többet látni »
Cséke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lácacséke Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Zemplén vármegye települései.
Új!!: Ricsei járás és Cséke · Többet látni »
Dámóc
Dámóc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Ricsei járás és Dámóc · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Ricsei járás és Járás · Többet látni »
Kisrozvágy
Kisrozvágy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Új!!: Ricsei járás és Kisrozvágy · Többet látni »
Láca
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lácacséke Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Magyarország ideiglenes településnevei Kategória:Zemplén vármegye települései.
Új!!: Ricsei járás és Láca · Többet látni »
Lácacséke
Lácacséke község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Ricsei járás és Lácacséke · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ricsei járás és Magyarország · Többet látni »
Nagyrozvágy
Nagyrozvágy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Új!!: Ricsei járás és Nagyrozvágy · Többet látni »
Pácin
Pácin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Új!!: Ricsei járás és Pácin · Többet látni »
Révleányvár
Révleányvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Új!!: Ricsei járás és Révleányvár · Többet látni »
Ricse
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Ricsei járás és Ricse · Többet látni »
Ricsei járás
A Ricsei járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950.
Új!!: Ricsei járás és Ricsei járás · Többet látni »
Sátoraljaújhelyi járás
A Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Ricsei járás és Sátoraljaújhelyi járás · Többet látni »
Semjén (település)
Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Ricsei járás és Semjén (település) · Többet látni »
Zemplénagárd
Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Új!!: Ricsei járás és Zemplénagárd · Többet látni »
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
Új!!: Ricsei járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »
