Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
34 kapcsolatok: Anatólia, Ázsia, İzmit, Caracalla római császár, Cassius Dio, Diadokhosz, Fekete-tenger, Galatia, Görögök, Görögország, Hadrianus római császár, Hannibál (karthágói hadvezér), I. Nikomédész bithüniai király, I. Prusziasz bithüniai király, I. Zipoitész bithüniai király, II. Kurus perzsa király, II. Prusziasz bithüniai király, III. Alexandrosz makedón király, IV. Nikomédész bithüniai király, Karthágó, Makedónia, Márvány-tenger, Nikaia, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Pergamon, Perzsa Birodalom, Pontosz, Róma, Római Birodalom, Római provinciák, Szeleukida Birodalom, Törökország, Trákok, VI. Mithridatész pontoszi király.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Bithünia és Anatólia
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Megnézni Bithünia és Ázsia
İzmit
İzmit (korábbi nevén Nikomédia, Bithünia fővárosa) Törökország több mint 200 ezer lakosú városa, az egyúttal büyükşehir belediyesivel (nagyvárosi önkormányzattal) rendelkező Kocaeli tartomány egyik körzete.
Megnézni Bithünia és İzmit
Caracalla római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.
Megnézni Bithünia és Caracalla római császár
Cassius Dio
Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus, (Nicea, 155 vagy 163/164 – 229 után) görög történetíró.
Megnézni Bithünia és Cassius Dio
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Megnézni Bithünia és Diadokhosz
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Megnézni Bithünia és Fekete-tenger
Galatia
Galata arckép ábrázolás Galatia; egyéb átírásokban Galácia vagy Gallograecia ókori anatóliai régió és állam volt a mai Törökország középső részén.
Megnézni Bithünia és Galatia
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Megnézni Bithünia és Görögök
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Megnézni Bithünia és Görögország
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Megnézni Bithünia és Hadrianus római császár
Hannibál (karthágói hadvezér)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hannibál (hadvezér).
Megnézni Bithünia és Hannibál (karthágói hadvezér)
I. Nikomédész bithüniai király
I.
Megnézni Bithünia és I. Nikomédész bithüniai király
I. Prusziasz bithüniai király
I.
Megnézni Bithünia és I. Prusziasz bithüniai király
I. Zipoitész bithüniai király
I.
Megnézni Bithünia és I. Zipoitész bithüniai király
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Megnézni Bithünia és II. Kurus perzsa király
II. Prusziasz bithüniai király
Prusziasz ábrázolása egy középkori kódexben II.
Megnézni Bithünia és II. Prusziasz bithüniai király
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni Bithünia és III. Alexandrosz makedón király
IV. Nikomédész bithüniai király
IV.
Megnézni Bithünia és IV. Nikomédész bithüniai király
Karthágó
Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.
Megnézni Bithünia és Karthágó
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Megnézni Bithünia és Makedónia
Márvány-tenger
A Márvány-tenger interkontinentális beltenger, amely a Fekete-tengert és az Égei-tengert köti össze.
Megnézni Bithünia és Márvány-tenger
Nikaia
Nikaia (vagy) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve İznik (Törökország).
Megnézni Bithünia és Nikaia
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Megnézni Bithünia és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Megnézni Bithünia és Pergamon
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Megnézni Bithünia és Perzsa Birodalom
Pontosz
Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.
Megnézni Bithünia és Pontosz
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Megnézni Bithünia és Róma
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Bithünia és Római Birodalom
Római provinciák
A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i.
Megnézni Bithünia és Római provinciák
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Megnézni Bithünia és Szeleukida Birodalom
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Megnézni Bithünia és Törökország
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Megnézni Bithünia és Trákok
VI. Mithridatész pontoszi király
VI.
Megnézni Bithünia és VI. Mithridatész pontoszi király