Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Birján

Index Birján

Birján község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

35 kapcsolatok: Alsósófalva, Baranya vármegye, Batthyány család, Birjáni-árok, Bogaras, Bosnyák-horvátok, Bronzkor, Hásságy, Horvátok, I. Lipót magyar király, Község, Kőrézkor, Lothárd, M60-as autópálya (Magyarország), Magyarok, Németek, Olasz (település), Pálos rend, Pécs, Pécsdevecser, Pécsi járás, Peterd, Szemelyi-patak, Tótok, Várdaróc, 1295, 1307, 1332, 1542, 1543, 16. század, 1696, 18. század, 1930, 57-es főút (Magyarország).

Alsósófalva

Alsósófalva falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Birján és Alsósófalva · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Birján és Baranya vármegye · Többet látni »

Batthyány család

II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.

Új!!: Birján és Batthyány család · Többet látni »

Birjáni-árok

A Birjáni-árok Birjántól nyugatra ered, Baranya vármegyében.

Új!!: Birján és Birjáni-árok · Többet látni »

Bogaras

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bogaras (egyértelműsítő lap).

Új!!: Birján és Bogaras · Többet látni »

Bosnyák-horvátok

A bosnyák-horvátok vagy katolikus bosnyákok, baranyai bosnyákok Baranya vármegyében élő délszláv közösség.

Új!!: Birján és Bosnyák-horvátok · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Új!!: Birján és Bronzkor · Többet látni »

Hásságy

Hásságy község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Új!!: Birján és Hásságy · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Birján és Horvátok · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Birján és I. Lipót magyar király · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Birján és Község · Többet látni »

Kőrézkor

A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.

Új!!: Birján és Kőrézkor · Többet látni »

Lothárd

Lothárd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Birján és Lothárd · Többet látni »

M60-as autópálya (Magyarország)

Az M60-as autópálya az M6-osból ágazik ki Bólynál Pécs irányában, a nagyvárost 30,2 kilométer megtétele után éri el, közben három csomópontot érint.

Új!!: Birján és M60-as autópálya (Magyarország) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Birján és Magyarok · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Birján és Németek · Többet látni »

Olasz (település)

Olasz község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Új!!: Birján és Olasz (település) · Többet látni »

Pálos rend

A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.

Új!!: Birján és Pálos rend · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Birján és Pécs · Többet látni »

Pécsdevecser

Pécsdevecser község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Birján és Pécsdevecser · Többet látni »

Pécsi járás

A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Birján és Pécsi járás · Többet látni »

Peterd

Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Birján és Peterd · Többet látni »

Szemelyi-patak

A Szemelyi-patak Szemelytől északra ered, Baranya vármegyében.

Új!!: Birján és Szemelyi-patak · Többet látni »

Tótok

Felvidéki tót viselet a 19. században A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket.

Új!!: Birján és Tótok · Többet látni »

Várdaróc

A drávaszögi Várdaróc (korábban Darócz, horvátul Vardarac, németül Drauch) falu 12 kilométerre északra helyezkedik el Eszék városától.

Új!!: Birján és Várdaróc · Többet látni »

1295

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1295 · Többet látni »

1307

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1307 · Többet látni »

1332

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1332 · Többet látni »

1542

Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.

Új!!: Birján és 1542 · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1543 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Birján és 16. század · Többet látni »

1696

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1696 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Birján és 18. század · Többet látni »

1930

Nincs leírás.

Új!!: Birján és 1930 · Többet látni »

57-es főút (Magyarország)

Az 57-es számú főút Mohácsot köti össze Péccsel, 44,5 kilométer hosszú.

Új!!: Birján és 57-es főút (Magyarország) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »