Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Budapest, Deák-Ébner Lajos, Fényes Adolf, I. László magyar király, I. Ulászló magyar király, Impresszionizmus, Louvre, Magyarország, Május 19., Március 28., Nagyvárad, Párizs, Plein air, Rézbánya, Székely Bertalan, Szolnok, Szolnoki művésztelep, Zsigmond magyar király, 1855, 1885, 1886, 1889, 1896, 1897, 1898, 1904, 1906, 1911, 1919, 1950.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Budapest · Többet látni »
Deák-Ébner Lajos
Deák-Ébner Lajos (Pest, 1850. július 18. – Budapest, 1934. január 20.) magyar festőművész.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Deák-Ébner Lajos · Többet látni »
Fényes Adolf
Fényes Adolf emléktáblájaa róla elnevezett utcában, Budapest,III. kerület, Fényes Adolf utca 10. Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. névváltozratásának bejegyzésével – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Fényes Adolf · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és I. László magyar király · Többet látni »
I. Ulászló magyar király
I.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és I. Ulászló magyar király · Többet látni »
Impresszionizmus
Claude Monet: ''Impresszió, a felkelő nap'' (1872). A festmény lett az ''impresszionizmus'' névadója Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Impresszionizmus · Többet látni »
Louvre
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Louvre · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Magyarország · Többet látni »
Május 19.
Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Május 19. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Március 28. · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Nagyvárad · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Párizs · Többet látni »
Plein air
A plein air (kiejtése kb. „plener”) a 19. század második felétől divatba jött szabadban való festés, jellemzője a műtermi megvilágítás helyett a természetes szórt fény, a reflexszínek megjelenítése.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Plein air · Többet látni »
Rézbánya
Rézbánya környéke 1782–85 körül Rézbánya falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Rézbánya · Többet látni »
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Székely Bertalan · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Szolnok · Többet látni »
Szolnoki művésztelep
75) Deák-Ébner Lajos ''Szolnok főtere'' (1878) Kléh János: Szolnoki Művésztelep (c. 1910) A szolnoki művésztelep a Tisza és Zagyva torkolatánál, Szolnokon, a Szent István király tér 6.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Szolnoki művésztelep · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1855 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1885 · Többet látni »
1886
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1886 · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1889 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1896 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1897 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1898 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1904 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1906 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1911 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1919 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Bihari Sándor (festő, 1855–1906) és 1950 · Többet látni »
