Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Abony, Bécs, Bécsi kongresszus, Berettyóújfalu, Bihari János Táncegyüttes, Budapest, Cigányok, Cimbalom, Csermák Antal, Heinrich Wilhelm Ernst, Káldy Gyula, Lavotta János, Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven, Magyarok, Magyarország, Miskolc, Nagyabony, Október 21., Országgyűlés, Pest (történelmi település), Pomáz, Pozsony, Prímás (zenész), Rákóczi-induló, Rákóczi-nóta, Romantika, Ruzitska Ignác, Szeged, Verbunkos, Veresegyház, Veszprém, Vonós hangszerek, Zenei Szemle, Zeneszerző, 1764, 1801, 1811, 1818, 1820, 1820-as évek, 1822, 1823, 1824, 1825, 1827.
Abony
Abony város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Új!!: Bihari János és Abony · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Bihari János és Bécs · Többet látni »
Bécsi kongresszus
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.
Új!!: Bihari János és Bécsi kongresszus · Többet látni »
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás központja.
Új!!: Bihari János és Berettyóújfalu · Többet látni »
Bihari János Táncegyüttes
A Bihari János Táncegyüttes egy nagy múltú, folklór alapú táncegyüttes Budapesten.
Új!!: Bihari János és Bihari János Táncegyüttes · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bihari János és Budapest · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Bihari János és Cigányok · Többet látni »
Cimbalom
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik.
Új!!: Bihari János és Cimbalom · Többet látni »
Csermák Antal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csermák Antal György.
Új!!: Bihari János és Csermák Antal · Többet látni »
Heinrich Wilhelm Ernst
Heinrich Wilhelm Ernst (Brünn, 1814. május 6. – Nizza, 1865. október 8.) zeneszerző és hegedűművész.
Új!!: Bihari János és Heinrich Wilhelm Ernst · Többet látni »
Káldy Gyula
Káldy Gyula (Pest, 1838. december 18. – Budapest, 1901. március 6.) karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a Magyar Királyi Operaház igazgatója.
Új!!: Bihari János és Káldy Gyula · Többet látni »
Lavotta János
Izsépfalvi Lavotta János (Pusztafödémes, 1764. július 5. – Tállya, 1820. augusztus 11.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője.
Új!!: Bihari János és Lavotta János · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Bihari János és Liszt Ferenc · Többet látni »
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Új!!: Bihari János és Ludwig van Beethoven · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bihari János és Magyarország · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Bihari János és Miskolc · Többet látni »
Nagyabony
Nagyabony (1899-ig Nagy-Abony, majd Nemesabony, újabban ismét Nagyabony; szlovákul Veľké Blahovo, korábban Veľký Aboň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Új!!: Bihari János és Nagyabony · Többet látni »
Október 21.
Névnapok: Orsolya + Celina, Cettina, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Kende, Klementina, Kolombina, Larion, Laurent, Orsi, Orsika, Szelina, Ursula, Urszula, Viátor, Zelina, Zeline, Zelinke, Zselyke, Zsolt.
Új!!: Bihari János és Október 21. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Bihari János és Országgyűlés · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Bihari János és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Bihari János és Pomáz · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Bihari János és Pozsony · Többet látni »
Prímás (zenész)
A prímás vagy cigányprímás a cigányzenekarok vezető hegedűse, aki az együttes zenei irányítója.
Új!!: Bihari János és Prímás (zenész) · Többet látni »
Rákóczi-induló
A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a Császári-Királyi Hadsereg 32. gyalogezredének karmestere írta 1820-ban.
Új!!: Bihari János és Rákóczi-induló · Többet látni »
Rákóczi-nóta
Hősök terén A Rákóczi-nóta a Rákóczi-szabadságharc bukását, a magyarság sorsát sirató, a német elnyomás ellen tiltakozó, a vezérekhez, főként II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének.
Új!!: Bihari János és Rákóczi-nóta · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Bihari János és Romantika · Többet látni »
Ruzitska Ignác
Ruzitska/Ruzicska Ignác (Bonfalva/Bazin, 1777. április 18. – Bazin/Veszprém, 1833. február 15.) zeneszerző, karmester, hegedűművész.
Új!!: Bihari János és Ruzitska Ignác · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Bihari János és Szeged · Többet látni »
Verbunkos
Toborzás a 19. században Esterházy-huszárezred verbunkos dudása A magyar csárdás kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza A verbunkos magyar zenei műfaj, amely a XVIII. század második felében alakult ki.
Új!!: Bihari János és Verbunkos · Többet látni »
Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Bihari János és Veresegyház · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Bihari János és Veszprém · Többet látni »
Vonós hangszerek
Lira da braccio Bartolomeo Montagna festményén, kb. 1500. A vonós hangszerek olyan húros hangszerek, melyeket vonóval való dörzsöléssel szólaltatnak meg.
Új!!: Bihari János és Vonós hangszerek · Többet látni »
Zenei Szemle
Zenei Szemle – Temesváron 1917–1929 közt megjelent havi folyóirat a zenetudomány és hangversenyélet köréből.
Új!!: Bihari János és Zenei Szemle · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Bihari János és Zeneszerző · Többet látni »
1764
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1764 · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1801 · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1811 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1818 · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1820 · Többet látni »
1820-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1820-as évek · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1822 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1823 · Többet látni »
1824
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1824 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1825 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Bihari János és 1827 · Többet látni »
