Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Augusztus 16., Bécs, Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács, Első világháború, Forradalmi szocialisták, Huszadik Század (folyóirat), Igazságügyi palota (Budapest, Kossuth Lajos tér), Július 11., Kommunista Internacionálé, Kommunisták Magyarországi Pártja, Kun Béla (népbiztos), Lánchídi csata, Lenin-rend, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Tanácsköztársaság, Moszkva, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Szövetséges Központi Intéző Bizottság, Szovjet–magyar fogolycsere-akció, Szovjetunió, Ukrán Kommunista Párt, Vérvörös csütörtök, Zalaegerszeg.
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Megnézni Biermann István és Augusztus 16.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Biermann István és Bécs
Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács
A Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács (rövidítve leginkább: BKFMK, gyakran 500–as Tanács) a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) a fővárosi ügyekkel foglalkozó, 500 tagot számláló irányító testület volt.
Megnézni Biermann István és Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Biermann István és Első világháború
Forradalmi szocialisták
A forradalmi szocialisták a magyarországi antimilitarista csoportok összefoglaló elnevezése volt az első világháború alatt.
Megnézni Biermann István és Forradalmi szocialisták
Huszadik Század (folyóirat)
A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki.
Megnézni Biermann István és Huszadik Század (folyóirat)
Igazságügyi palota (Budapest, Kossuth Lajos tér)
A Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota, eredeti nevén Magyar Királyi Igazságügyi Palota az egyik a Budapest, V. kerületi Kossuth Lajos tér meghatározó épületei közül.
Megnézni Biermann István és Igazságügyi palota (Budapest, Kossuth Lajos tér)
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Megnézni Biermann István és Július 11.
Kommunista Internacionálé
A Kommunista Internacionálé, vagy röviden Komintern (oroszul: Коммунистический интернационал), más néven Harmadik Internacionálé 1919 márciusában alapított nemzetközi kommunista szervezet volt.
Megnézni Biermann István és Kommunista Internacionálé
Kommunisták Magyarországi Pártja
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi leninista kommunista párt.
Megnézni Biermann István és Kommunisták Magyarországi Pártja
Kun Béla (népbiztos)
Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.
Megnézni Biermann István és Kun Béla (népbiztos)
Lánchídi csata
Forradalmárokat szállító autó a budapesti utcán 1918 októberében Lánchídi csata néven az 1918.
Megnézni Biermann István és Lánchídi csata
Lenin-rend
A Lenin-rend (oroszul: Орден Ленина, transzliteráció: Orgyen Lenyina) a Szovjetunióban 1930-ban, Lenin születésének 60.
Megnézni Biermann István és Lenin-rend
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Megnézni Biermann István és Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Megnézni Biermann István és Magyarországi Tanácsköztársaság
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Biermann István és Moszkva
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt.
Megnézni Biermann István és Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Szövetséges Központi Intéző Bizottság
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság (néhol Országos Gyűlés Intéző Bizottsága, rövidítve: SZKIB) a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a végrehajtói hatalmat gyakorló szerv volt.
Megnézni Biermann István és Szövetséges Központi Intéző Bizottság
Szovjet–magyar fogolycsere-akció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar–szovjet fogolycsere-akció.
Megnézni Biermann István és Szovjet–magyar fogolycsere-akció
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Biermann István és Szovjetunió
Ukrán Kommunista Párt
Az Ukrán Kommunista Párt (ukránul: Комуністична партія України, magyar átírásban: Komunyiszticsna Partija Ukrajini) politikai párt Ukrajnában, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik utódszervezete.
Megnézni Biermann István és Ukrán Kommunista Párt
Vérvörös csütörtök
A vérvörös csütörtök egy budapesti tömegtüntetés volt 1912.
Megnézni Biermann István és Vérvörös csütörtök
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Biermann István és Zalaegerszeg