71 kapcsolatok: Apor Péter (történetíró), Bánffy Dezső (miniszterelnök), Béldi Pál, Benkő József (teológus), Beszterce-Naszód vármegye, Bethlen Gábor, Bethlen István erdélyi fejedelem, Bethleni járás, Brandenburgi Katalin, Csépán (település), Dés, Désakna, Doboka vármegye, Egri főegyházmegye, Entrádám, Erdély, Erdélyi egyházmegye, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Fegyvernek, Görögkeleti, Haller György, Haller István (gubernátor), I. Apafi Mihály, I. Mátyás magyar király, II. Rákóczi György, Ispán, Jakó Zsigmond Pál, Közép-Szolnok vármegye, Központi Statisztikai Hivatal, Kővárvidék, Keleti Károly, Kemény János erdélyi fejedelem, Kogutowicz Manó, Kornis Boldizsár, Lázár János (író), Lázár Miklós (író, 1819–1899), Macskási Boldizsár, Magyarnemegye, Magyarok, Magyarország, Makkai László (történész), Máramaros vármegye, Mezőváros, Moldva (régió), Németek, Némethy Gergely, Oláhnémeti, Oláhnemegye, ..., Péter magyar király, Pest (történelmi település), Priszlop, Rákóczi-szabadságharc, Retteg, Román nyelv, Románok, Ruszinok, Szabó T. Attila, Szamosújvár, Szamospart, Szászok, Szerb nyelv, Szláv népek, Szolnok, Szolnok-Doboka vármegye, Tóhát, Torma Károly, 13. század, 1320, 1870. Bővíteni index (21 több) »
Apor Péter (történetíró)
Báró altorjai Apor Péter (Altorja, 1676. június 3. – Altorja, 1752. szeptember 22.) történetíró, főispán, királybíró.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Apor Péter (történetíró) · Többet látni »
Bánffy Dezső (miniszterelnök)
Losonczi báró Bánffy Dezső (Kolozsvár, Osztrák Császárság, 1843. október 28. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1911. május 24.), a Bánffy családból való magyar arisztokrata politikus, miniszter, a Főrendiház tagja, előbb (Belső-)Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánja, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1895 és 1899 között (ezalatt ideiglenesen a király személye körüli miniszter is).
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Bánffy Dezső (miniszterelnök) · Többet látni »
Béldi Pál
Uzoni Béldi Pál (1621. – Isztambul, 1679.) erdélyi nemesi család sarja, főasztalnok, Háromszék fő királyi bírája és az ország generálisa, Belső-Szolnok vármegye főispánja.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Béldi Pál · Többet látni »
Benkő József (teológus)
Középajtai és árkosi Benkő József (Bardoc, 1740. december 20. – Középajta, 1814. december 28.) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró és nyelvész.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Benkő József (teológus) · Többet látni »
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Beszterce-Naszód vármegye · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bethlen István erdélyi fejedelem
Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Bethlen István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bethleni járás
Bethleni járás (románul: Bethlen District vagy Beclean District) a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, mely 1876 előtt Belső-Szolnok, 1876-tól pedig Szolnok-Doboka vármegye, része volt.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Bethleni járás · Többet látni »
Brandenburgi Katalin
Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Brandenburgi Katalin · Többet látni »
Csépán (település)
260px Csépán (1925-ig Cepan,, helyi nyelvjárásban Tsepan vagy Tschipndrof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Csépán (település) · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Dés · Többet látni »
Désakna
Désakna falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Désakna · Többet látni »
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Doboka vármegye · Többet látni »
Egri főegyházmegye
Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Egri főegyházmegye · Többet látni »
Entrádám
Az egykori Entrádám helye a Nagy-Szamos partján Entrádám, (1925-ig Tradam, a zsidó forrásokban Inter Adam) egykor önálló település Naszódtól délre, a Nagy-Szamos bal partján, Naszód vidékén, később Beszterce-Naszód vármegyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Entrádám · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Erdély · Többet látni »
Erdélyi egyházmegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyulafehérvári főegyházmegye.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Erdélyi egyházmegye · Többet látni »
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Erdélyi vajda · Többet látni »
Fegyvernek
Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Fegyvernek · Többet látni »
Görögkeleti
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ortodox kereszténység.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Görögkeleti · Többet látni »
Haller György
Haller György (Mezőterem, 1883. március 10. – Budapest, 1934. július 9.) sváb származású, erdélyi születésű festő-és grafikusművész, középiskolai rajztanár.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Haller György · Többet látni »
Haller István (gubernátor)
Hallerkői gróf Haller István (?, 1657 körül – Nagyszeben, 1710. május 2.) főispán, erdélyi gubernátor, 1692-től tanácsos, a főkormányszék tagja, 1708-ban Bánffy György gubernátor halálakor az elnöke.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Haller István (gubernátor) · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és II. Rákóczi György · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Ispán · Többet látni »
Jakó Zsigmond Pál
Jakó Zsigmond Pál (Jakó Zsigmond, román nyelvű publikációiban Sigismund Jakó) (Biharfélegyháza, 1916. szeptember 2. – Kolozsvár, 2008. október 26.) Széchenyi-díjas romániai magyar történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1988).
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Jakó Zsigmond Pál · Többet látni »
Közép-Szolnok vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágy vármegye Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Közép-Szolnok vármegye · Többet látni »
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Központi Statisztikai Hivatal · Többet látni »
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Kővárvidék · Többet látni »
Keleti Károly
Keleti Károly (születési nevén Klette Károly József) (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Keleti Károly · Többet látni »
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »
Kogutowicz Manó
Kogutowicz Manó, eredeti nevén Emanuel Thomas Kogutovicz (Seelowitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 22.) térképész, a magyarországi kiadói kartográfia megalapítója.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Kogutowicz Manó · Többet látni »
Kornis Boldizsár
Kornis Boldizsár (1581 előtt – Kolozsvár, 1610. július 11.) erdélyi főnemes, Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Kornis Boldizsár · Többet látni »
Lázár János (író)
Florinda, 1766 Gróf gyalakúti Lázár János (Segesvár, 1703 – Gyulakuta, 1772. november 26.) barokk kori magyar író, fordító, főispán, erdélyi kormányszéki elnök.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Lázár János (író) · Többet látni »
Lázár Miklós (író, 1819–1899)
Lázár Miklós szárhegyi gróf (Nagyszeben, 1819. május 26. – Kolozsvár, 1899. január 7.) író, újságíró.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Lázár Miklós (író, 1819–1899) · Többet látni »
Macskási Boldizsár
Szentmártoni és macskási Macskási Boldizsár (?, ? – ?, 1700 körül) erdélyi magyar katonatiszt, diplomata.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Macskási Boldizsár · Többet látni »
Magyarnemegye
Magyarnemegye (korábban Nimigea Ungurească,, szászul Nindref, jiddisül בענישאר) falu és magyar nyelvsziget Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Magyarnemegye · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Magyarország · Többet látni »
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Makkai László (történész) · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Máramaros vármegye · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Mezőváros · Többet látni »
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Moldva (régió) · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Németek · Többet látni »
Némethy Gergely
Némethy Gergely más alakban Némethi (? – Székelyderzs, 1612. szeptember 4.) hajdúkapitány, Bocskai István tanácsosa, a Bocskai-szabadságharc egyik fontos alakja.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Némethy Gergely · Többet látni »
Oláhnémeti
Oláhnémeti (egyes forrásokban Szásznémeti, románul Nimtiu, németül Rumänisch-Baierdorf, az erdélyi szász nyelven Blesch-Boaidref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Oláhnémeti · Többet látni »
Oláhnemegye
Oláhnemegye falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Oláhnemegye · Többet látni »
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Péter magyar király · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Priszlop
Priszlop (korábbi magyar nevén Naszódpereszlő, románul Liviu Rebreanu, 1958-ig Prislop) település Romániában Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Priszlop · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Retteg
A református templom belső tere A községi malom az államosításkor, 1949-ben Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Retteg · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Román nyelv · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Szabó T. Attila
Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szabó T. Attila · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szamosújvár · Többet látni »
Szamospart
Szamospart falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szamospart · Többet látni »
Szászok
A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szászok · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szerb nyelv · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szláv népek · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szolnok · Többet látni »
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »
Tóhát
Tóhát falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Tóhát · Többet látni »
Torma Károly
Csicsókeresztúri Torma Károly (Kudu, 1829. október 13. – Porto d'Anzio, 1897. február 28.) bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és Torma Károly · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és 13. század · Többet látni »
1320
Nincs leírás.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és 1320 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Belső-Szolnok vármegye és 1870 · Többet látni »