Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Alföldi Kisvasút, Armális, Békés vármegye, Békéscsaba, Beliczey Géza, Deák-párt, Gerendás, Gorove István, Gyula (Magyarország), III. Ferdinánd magyar király, Január 11., Július 23., Magyar Királyi Szent István-rend, Magyargyula, Magyarország, Március 14., Nagyvárad, Németgyula, Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, Pozsony vármegye, Szabadkígyós, Szakolca, Széchenyi István, Terényi Lajos (ügyvéd), Tomcsányi József, Wenckheim család, 1642, 1660, 1827, 1868, 1876, 1889, 1902, 1913.
Alföldi Kisvasút
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alföldi kisvasút.
Új!!: Beliczey István és Alföldi Kisvasút · Többet látni »
Armális
Armálisnak nevezzük azokat az okleveleket, amelyek tartalmazzák a címer képét is, nem csak a leírását.
Új!!: Beliczey István és Armális · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Beliczey István és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Beliczey István és Békéscsaba · Többet látni »
Beliczey Géza
Bajczai Beliczey Géza (Békéscsaba, 1863. április 28. – Budapest, 1938. május 2.) földbirtokos, országgyűlési képviselő, Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke.
Új!!: Beliczey István és Beliczey Géza · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Beliczey István és Deák-párt · Többet látni »
Gerendás
Gerendás község Békés vármegye Békéscsabai járásában.
Új!!: Beliczey István és Gerendás · Többet látni »
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Beliczey István és Gorove István · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Beliczey István és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: Beliczey István és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Január 11.
Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.
Új!!: Beliczey István és Január 11. · Többet látni »
Július 23.
Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.
Új!!: Beliczey István és Július 23. · Többet látni »
Magyar Királyi Szent István-rend
A Szent István-rend keresztje és csillaga A rend szalagsávja Szent Koronával Esterházy Ferenc kamarai kancellár, a Szent István-rend felterjesztője és első kancellárja A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. A rend nagymesteri tisztségét 1938-ban Horthy Miklós kormányzó vette át. A rendet 1946-ban a II. Magyar Köztársaság kikiáltásakor szüntették meg. 2011-ben alapították újra Magyar Szent István-rend néven.
Új!!: Beliczey István és Magyar Királyi Szent István-rend · Többet látni »
Magyargyula
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyula (Magyarország) Kategória:Városrészek Kategória:Magyarország megszűnt települései.
Új!!: Beliczey István és Magyargyula · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Beliczey István és Magyarország · Többet látni »
Március 14.
Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.
Új!!: Beliczey István és Március 14. · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Beliczey István és Nagyvárad · Többet látni »
Németgyula
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyula (Magyarország) Kategória:Városrészek Kategória:Magyarország megszűnt települései.
Új!!: Beliczey István és Németgyula · Többet látni »
Negyvennyolcas Függetlenségi Párt
A Negyvennyolcas Függetlenségi Párt (vagy 48-as Függetlenségi Párt, néhol Függetlenségi 48-as Párt, a „kiegyezés ellenzéke”) egy magyarországi polgári radikális politikai párt volt 1874.
Új!!: Beliczey István és Negyvennyolcas Függetlenségi Párt · Többet látni »
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Beliczey István és Pozsony vármegye · Többet látni »
Szabadkígyós
Szabadkígyós község Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.
Új!!: Beliczey István és Szabadkígyós · Többet látni »
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Új!!: Beliczey István és Szakolca · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Beliczey István és Széchenyi István · Többet látni »
Terényi Lajos (ügyvéd)
Terényi Lajos (Gyula (Békés megye), 1854. december 17. – Békéscsaba, 1897. november 4.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, majd főispán.
Új!!: Beliczey István és Terényi Lajos (ügyvéd) · Többet látni »
Tomcsányi József
Tomcsányi József (Békés, 1807. március 26. – Budapest, 1878. május 4.) országgyűlési követ, Arad, Csongrád és Békés vármegyék főispánja, főrendiházi tag.
Új!!: Beliczey István és Tomcsányi József · Többet látni »
Wenckheim család
A Wenckheim család a Wenck: birtok székhelyet, a heim: pedig oda valót jelent.
Új!!: Beliczey István és Wenckheim család · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1642 · Többet látni »
1660
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1660 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1827 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1868 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1876 · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1889 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1902 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Beliczey István és 1913 · Többet látni »
