Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: A Szovjetunió felbomlása, Aljakszandr Lukasenka, Amerikai Egyesült Államok, Bajorország, Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság, Belarusz nyelv, Belaruszok, Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Belorusz SZSZK, Białystok, Breszt-litovszki béke, Egyesült Királyság, Első világháború, Fehéroroszország, Hrodna, Ignacy Jan Paderewski, Jiddis nyelv, Központi hatalmak, Kelet-Európa, Lengyel nyelv, Lengyel–szovjet háború, Lengyelek, Litván nyelv, Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Litvánia, Litvánok, Második világháború, Minszk, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Németország, Orosz nyelv, Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, Osterhofen, Szergej Dmitrijevics Szazonov, Tomáš Garrigue Masaryk, Ukrajna, Ukrán Népköztársaság, Vilnius, Vlagyimir Iljics Lenin, Zsidók.
A Szovjetunió felbomlása
A felbomlott Szovjetunió utódállamai: Oszlop-start Oszlop-3 1. Örményország 2. Azerbajdzsán 3. Fehéroroszország 4. Észtország 5. Grúzia Oszlop-3 6. Kazahsztán 7. Kirgizisztán 8. Lettország 9. Litvánia 10. Moldova Oszlop-3 11. Oroszország 12. Tádzsikisztán 13. Türkmenisztán 14. Ukrajna 15. Üzbegisztán Oszlop-vége A Szovjetunió felbomlása az az eseménysorozat, amelynek során a Szovjetunió, mint több országból létrejött kommunista állam megszűnt létezni és ezután a kommunista eszmerendszer helyett ezekben az országokban is nagyrészt kapitalista berendezkedés alakult ki, ahogy számos keleti blokkhoz tartozó országban is.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és A Szovjetunió felbomlása · Többet látni »
Aljakszandr Lukasenka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aljakszandr Rihoravics Lukasenka.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Aljakszandr Lukasenka · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Bajorország · Többet látni »
Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság
Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság és fővárosa, Minszk a lengyel–szovjet háború első szakaszában A Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság vagy Szovjet Belarusszia (BSZSZ; Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка Беларусь) az Orosz Birodalom összeomlása után létrejött egyik kommunista állam volt a mai Fehéroroszország területén.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság · Többet látni »
Belarusz nyelv
A belarusz nyelv (belarusz nyelven: беларуская мова; szintén használt elnevezései: belorusz nyelv, fehérorosz nyelv) ma kb.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Belarusz nyelv · Többet látni »
Belaruszok
A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Belaruszok · Többet látni »
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Belorusz SZSZK vagy Belorusszia) a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, az uniót 1922-ben megalapító négy köztársaság egyike az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság mellett.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »
Belorusz SZSZK
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Belorusz SZSZK · Többet látni »
Białystok
Białystok (IPA:, belaruszul: Беласток / Bielastok, litvánul Balstogė, jiddisül ביאַליסטאָק Byalistok), Lengyelország egyik legnagyobb települése (népesség 297 554 2019-ben), az ország északkeleti részében található, közel a belarusz határhoz, az egykori Białystok, a mai Podlasiei vajdaság központja.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Białystok · Többet látni »
Breszt-litovszki béke
A breszt-litovszki békét 1918.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Breszt-litovszki béke · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Egyesült Királyság · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Első világháború · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Fehéroroszország · Többet látni »
Hrodna
Hrodna vagy Horadnya nagyváros Fehéroroszország északnyugati részén, a litván és a lengyel határ közelében, a Nyeman folyó és a Laszoszna (Loszoszno) összefolyásánál.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Hrodna · Többet látni »
Ignacy Jan Paderewski
Ignacy Jan Paderewski (németül Ignaz Paderewski; Kurilovka, Oroszország, 1860. november 18. – New York, 1941. június 29.) lengyel politikus, diplomata, zongoraművész, zeneszerző.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Ignacy Jan Paderewski · Többet látni »
Jiddis nyelv
A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Jiddis nyelv · Többet látni »
Központi hatalmak
'''██'''.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Központi hatalmak · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Kelet-Európa · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyel–szovjet háború
A lengyel–szovjet háború (a lengyel történetírásban lengyel–bolsevik háború) Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna, valamint a Második Lengyel Köztársaság és az Ukrán Népköztársaság, négy újonnan született állam között zajlott az első világháború utáni Európában.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Lengyel–szovjet háború · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Lengyelek · Többet látni »
Litván nyelv
A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Litván nyelv · Többet látni »
Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
A Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (LBSZSZK; litvánul: Lietuvos–Baltarusijos Tarybinė Socialistinė Respublika; fehéroroszul: Літоўска–Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка; oroszul: Литовско–Белорусская ССР; lengyelül: Litewsko–Białoruska Republika Radziecka) vagy röviden Litbel szocialista berendezkedésű állam volt a mai Fehéroroszország és Litvánia keleti felén 1919-ben, nem egészen öt hónapig.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Litvánia · Többet látni »
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Litvánok · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Második világháború · Többet látni »
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Minszk · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Németország · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság
Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság · Többet látni »
Osterhofen
Osterhofen település Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Osterhofen · Többet látni »
Szergej Dmitrijevics Szazonov
Szergej Dmitrijevics Szazonov (Rjazanyi kormányzóság, 1860. augusztus 10. – Nizza, 1927. december 24.) orosz politikus, a Bath Lovagrend lovagja, 1910–1916 között hazája, az Orosz Birodalom külügyminisztere.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Szergej Dmitrijevics Szazonov · Többet látni »
Tomáš Garrigue Masaryk
Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Tomáš Garrigue Masaryk · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán Népköztársaság
Az Ukrán Népköztársaság (ukránul Українська Народна Республіка) 1917.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Ukrán Népköztársaság · Többet látni »
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Vilnius · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Belarusz Népköztársaság és Zsidók · Többet látni »
