Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Argentína, Állatok, Bolívia, Brazília, Carl von Linné, Család (rendszertan), Dél-Amerika, Ecuador, Esőerdő, Faj, Francia Guyana, Gerincesek, Gerinchúrosok, Guyana, Királygébics-alkatúak, Kolumbia, Madarak, Manacus, Paraguay, Peru, Pipra, Piprafélék, Rend (rendszertan), Rovarok, Suriname, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Trópusok, Trinidad és Tobago, Vörös lista, Venezuela, Verébalakúak.
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
Új!!: Barátpipra és Argentína · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Barátpipra és Állatok · Többet látni »
Bolívia
Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában.
Új!!: Barátpipra és Bolívia · Többet látni »
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Új!!: Barátpipra és Brazília · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Barátpipra és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Barátpipra és Család (rendszertan) · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Barátpipra és Dél-Amerika · Többet látni »
Ecuador
Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos.
Új!!: Barátpipra és Ecuador · Többet látni »
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Új!!: Barátpipra és Esőerdő · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Barátpipra és Faj · Többet látni »
Francia Guyana
Francia Guyana (illetve röviden csak Guyane) a Francia Köztársaság egyik tengerentúli megyéje, s mint ilyen, az Európai Unió szerves része.
Új!!: Barátpipra és Francia Guyana · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Barátpipra és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Barátpipra és Gerinchúrosok · Többet látni »
Guyana
Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország.
Új!!: Barátpipra és Guyana · Többet látni »
Királygébics-alkatúak
A királygébics-alkatúak (Tyranni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Barátpipra és Királygébics-alkatúak · Többet látni »
Kolumbia
Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország.
Új!!: Barátpipra és Kolumbia · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Barátpipra és Madarak · Többet látni »
Manacus
A Manacus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó nem.
Új!!: Barátpipra és Manacus · Többet látni »
Paraguay
Paraguay (hivatalosan: Paraguayi Köztársaság; spanyolul República del Paraguay; guaraní Paraguái Tavakuairetã) független, tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Amerikában.
Új!!: Barátpipra és Paraguay · Többet látni »
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.
Új!!: Barátpipra és Peru · Többet látni »
Pipra
A Pipra a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó nem.
Új!!: Barátpipra és Pipra · Többet látni »
Piprafélék
Díszes pipra ''(Chiroxiphia caudata)'' A piprafélék (Pipridae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Barátpipra és Piprafélék · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Barátpipra és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Barátpipra és Rovarok · Többet látni »
Suriname
Suriname (holland:, OH: „szurinám”), vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.
Új!!: Barátpipra és Suriname · Többet látni »
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Új!!: Barátpipra és Szubtrópusok · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Barátpipra és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Barátpipra és Tojás (biológia) · Többet látni »
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Új!!: Barátpipra és Trópusok · Többet látni »
Trinidad és Tobago
Trinidad és Tobago vagy hivatalos nevén Trinidad és Tobago Köztársaság szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjainál.
Új!!: Barátpipra és Trinidad és Tobago · Többet látni »
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Új!!: Barátpipra és Vörös lista · Többet látni »
Venezuela
Venezuela vagy teljes nevén: Venezuelai Bolivári Köztársaság (spanyol: República Bolivariana de Venezuela) ország Dél-Amerika északi részén.
Új!!: Barátpipra és Venezuela · Többet látni »
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Új!!: Barátpipra és Verébalakúak · Többet látni »
