Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája, Új Symposion, Újvidék, Augusztus 8., Belgrád, Budapest, Eger, Jugoszlávia, Kaposvár, Kolozsvár, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Plakát Társaság, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Munkácsy Mihály-díj, Pancsova, Pécs, Szarajevó, Szeged, Szinyei Merse Pál, Szkopje, Vajdaság Autonóm Tartomány, Veszprém, Zágráb, Zombor, 1946, 1973, 1982, 1984, 1985, 1987, 1988, 1990, 1991, 1993, 1995, 1997, 1999.
A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája
Alábbi lista a Makovecz Imre építész (1935–2011) által kezdeményezett, egyesületből államilag elismert köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémia (alakuló közgyűlés: 2011. november 5., hatályba lépés: 2012. január 1.) tagjait sorolja fel ábécé-sorrendben.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája · Többet látni »
Új Symposion
Az Új Symposion irodalmi, művészeti folyóirat volt, amelyet 1965-ben, az Ifjúság című újvidéki lap mellékleteként alapítottak jugoszláviai magyar irodalmárok.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Új Symposion · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Újvidék · Többet látni »
Augusztus 8.
Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Augusztus 8. · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Belgrád · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Budapest · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Eger · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Jugoszlávia · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Kaposvár · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Kolozsvár · Többet látni »
Magyar Művészeti Akadémia
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Magyar Művészeti Akadémia · Többet látni »
Magyar Plakát Társaság
A Magyar Plakát Társaság (MPT) a magyar és az egyetemes plakátművészet hagyományainak és szellemének ápolására, a plakátművészet esztétikai értékeinek és etikai normáinak őrzése alakított művészeti társulás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Magyar Plakát Társaság · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Magyarország · Többet látni »
Munkácsy Mihály-díj
A Munkácsy Mihály-díj a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetés.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Munkácsy Mihály-díj · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Pancsova · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Pécs · Többet látni »
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Szarajevó · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Szeged · Többet látni »
Szinyei Merse Pál
Szinyei Merse Pál arcképe Szinyei Merse Pál Kristóf Ágoston Ulrik Félix (Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2.) magyar festő.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Szinyei Merse Pál · Többet látni »
Szkopje
Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Szkopje · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Veszprém · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Zágráb · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és Zombor · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1946 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1973 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1982 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1984 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1985 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1987 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1988 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1991 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1993 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1995 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1997 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Baráth Ferenc (grafikus) és 1999 · Többet látni »
