Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom, Budapest, Cselló, Eötvös József (író), Fasang Árpád (karnagy), Fekete Győr István, Fuvola, Haraszti Emil, Házy Erzsébet, Hegedű, Hegyi Gábor (trombitaművész), Kern Aurél, Klarinét, Kocsis Albert, Kresz Géza (hegedűművész), Kulka János (karmester), László Attila (gitárművész), Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc-díj, Magyar Jazz Szövetség, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Második világháború, Mátray Gábor, Moldován Stefánia, Nagymező utca, Reformkor, Sándor Frigyes, Sebestyén János (orgonaművész), Sina Simon, Szabados György (zongoraművész), Szarvas Klári, Szendy Árpád, Zongora, 1840, 1867, 1875, 1941, 1989.
Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom
Az Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom, másként terézvárosi plébániatemplom Budapesten található a Terézvárosban, a Konzervatóriummal egy telken.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Budapest · Többet látni »
Cselló
A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Cselló · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Eötvös József (író) · Többet látni »
Fasang Árpád (karnagy)
Fasang Árpád (Krakkó, 1912. június 30. – Budapest, 2001. március 12.) karnagy, kórusvezető, zeneszerző, zenepedagógus, szakközépiskolai igazgató, ifj. Fasang Árpád apja.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Fasang Árpád (karnagy) · Többet látni »
Fekete Győr István
Fekete Győr István (Kisgyőr, 1936. március 28. –) magyar zenetanár, zeneszerző.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Fekete Győr István · Többet látni »
Fuvola
A fuvola aerofon hangszer, az ajaksípos hangszerek közé tartozik.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Fuvola · Többet látni »
Haraszti Emil
Haraszti Emil (Nagyvárad, 1885. november 1. – Párizs, 1958. december 27.) zenetörténész, tanár, publicista.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Haraszti Emil · Többet látni »
Házy Erzsébet
Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekesnő (szoprán), színésznő, Telessy Györgyi színésznő nővére.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Házy Erzsébet · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Hegedű · Többet látni »
Hegyi Gábor (trombitaművész)
Hegyi Gábor (Budapest, 1980 –) Németországban élő barokk trombitaművész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Hegyi Gábor (trombitaművész) · Többet látni »
Kern Aurél
Kern Aurél (Pest, 1871. május 17. – Budapest, 1928. január 20.) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Kern Aurél · Többet látni »
Klarinét
A klarinét egyszerű nádnyelves fúvókával működő fúvós hangszer.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Klarinét · Többet látni »
Kocsis Albert
Kocsis Albert (Hatvan, 1931. május 12.– Kassel, 1995. március 14.) hegedűművész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Kocsis Albert · Többet látni »
Kresz Géza (hegedűművész)
Kresz Géza (külföldön Géza de Kresz) (Budapest, 1882. június 11. – Toronto, Kanada, 1959. október 2.) hegedűművész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Kresz Géza (hegedűművész) · Többet látni »
Kulka János (karmester)
Kerepesi úti temetőben Kulka János (Budapest, 1929. december 11. – Stuttgart, 2001. október 19.) Európa- és Amerika-szerte ismert opera- és hangverseny-karmester, számos kortárs zenemű első interpretálója.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Kulka János (karmester) · Többet látni »
László Attila (gitárművész)
László Attila (Kaposvár, 1953. július 10. –) Liszt Ferenc-díjas jazzgitáros és zeneszerző, a Magyar Jazz Szövetség egykori elnöke, a modern magyar jazz kiemelkedő képviselője, érdemes művész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és László Attila (gitárművész) · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Liszt Ferenc · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
Liszt Ferenc-díj
Liszt Ferenc "''Petőfi szellemének''" A Liszt Ferenc-díj a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetés.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Liszt Ferenc-díj · Többet látni »
Magyar Jazz Szövetség
A Magyar Jazz Szövetséget 1990-ben alapította Gonda János.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Magyar Jazz Szövetség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Érdemes Művésze díj
A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Magyarország Érdemes Művésze díj · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Második világháború · Többet látni »
Mátray Gábor
Mátray Gábor portréja Mátray Gábor (eredeti családnevén Rothkrepf Gábor) (Nagykáta, 1797. november 23. – Budapest, 1875. július 17.) zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1833).
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Mátray Gábor · Többet látni »
Moldován Stefánia
Moldován Stefánia (Sajóudvarhely, 1929. augusztus 24. – Budapest, 2012. április 12.) Liszt Ferenc-díjas örmény származású magyar opera-énekesnő (drámai szoprán).
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Moldován Stefánia · Többet látni »
Nagymező utca
A Nagymező utca egy fontos útvonal Budapest VI. kerületében.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Nagymező utca · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Reformkor · Többet látni »
Sándor Frigyes
Sándor Frigyes (Budapest, 1905. április 24. – Budapest, 1979. június 1.) magyar hegedűművész, karmester, pedagógus.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Sándor Frigyes · Többet látni »
Sebestyén János (orgonaművész)
Sebestyén János (Budapest, 1931. március 2. – Budapest, 2012. február 4.) nemzetközileg is elismert Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar orgona- és csembalóművész, érdemes művész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Sebestyén János (orgonaművész) · Többet látni »
Sina Simon
Báró hodosi és kizdiai Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) aromán származású osztrák földbirtokos, diplomata és mecénás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Sina Simon · Többet látni »
Szabados György (zongoraművész)
Szabados György (Budapest, 1939. július 13. – Nagymaros, 2011. június 10.) Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, dzsessz-zenész.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Szabados György (zongoraművész) · Többet látni »
Szarvas Klári
Szarvas-Weissberger Klári (Budapest, Ferencváros, 1911. május 12. – 2007. január 12.) magyar származású izraeli hárfaművész- és tanár.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Szarvas Klári · Többet látni »
Szendy Árpád
Szendy Árpád, Szendi (Szarvas, 1863. augusztus 11. – Budapest, 1922. szeptember 10.) zongoraművész és -tanár, zeneszerző.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Szendy Árpád · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és Zongora · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és 1840 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és 1867 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és 1875 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és 1941 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és 1989 · Többet látni »
