Tartalomjegyzék
18 kapcsolatok: Bartók Béla (zeneszerző), Bálványosváralja, Bercsényi Miklós (főgenerális), Budapest, Február 9., Gönczy Pál, II. Rákóczi Ferenc, Kisfaludy Társaság, Kodály Zoltán, Kolozsvár, Magyar Tudományos Akadémia, November 23., Osztrák–Magyar Monarchia, Pest (történelmi település), Thököly Imre, Zenészeti Lapok, Zsibó, 1861.
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20.
Megnézni Bartalus István és Bartók Béla (zeneszerző)
Bálványosváralja
Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Bartalus István és Bálványosváralja
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II.
Megnézni Bartalus István és Bercsényi Miklós (főgenerális)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Bartalus István és Budapest
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Megnézni Bartalus István és Február 9.
Gönczy Pál
Gönczy Pál mellszobra Hajdúszoboszlón Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) magyar pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja.
Megnézni Bartalus István és Gönczy Pál
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Megnézni Bartalus István és II. Rákóczi Ferenc
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Bartalus István és Kisfaludy Társaság
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Megnézni Bartalus István és Kodály Zoltán
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Bartalus István és Kolozsvár
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Bartalus István és Magyar Tudományos Akadémia
November 23.
Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.
Megnézni Bartalus István és November 23.
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Bartalus István és Osztrák–Magyar Monarchia
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Bartalus István és Pest (történelmi település)
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Megnézni Bartalus István és Thököly Imre
Zenészeti Lapok
A Zenészeti Lapok az első magyar zenei szakfolyóirat volt.
Megnézni Bartalus István és Zenészeti Lapok
Zsibó
270px A kastély délnyugati sarokpavilonja A lovarda Zsibó város Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Bartalus István és Zsibó
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Megnézni Bartalus István és 1861