Barokk építészet Magyarországon

Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.

328 kapcsolatok: A Magyar Királyság a 18. században, A török kiűzése Magyarországról, Alpok, André Le Nôtre, Angolkert, Anton Erhard Martinelli, Apostag, Apponyi-palota (Pozsony), Újlak (Budapest), Újmassai őskohó, Újszerzeményi Bizottság, Aszód, Atlasz (építészet), Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, Óbuda (történelmi település), Ómassa, Érseki palota (Kalocsa), Érseki palota (Veszprém), Badacsonyi borvidék, Badacsonytomaj, Baja, Barkóczy Ferenc (érsek), Barokk, Barokk építészet, Barokk kert, Batthyány család, Batthyány tér, Bánfalvi karmelita kolostor, Bánffy-kastély (Bonchida), Bánffy-palota (Kolozsvár), Bánság, Bécs, Bécsi béke (1606), Békéscsaba, Bük, Bükkösd, Bellye, Besztercebánya, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bethlen Miklós (kancellár), Betlenszentmiklós, Bonyhád, Borostyánkő (Ausztria), Brassó, Brukenthal-palota, Buda (történelmi település), Budafok, Budai Várnegyed, Budapest, Budapest Országúti Szent István első vértanú templom, ..., Carlo Justi, Ciszterci templom (Székesfehérvár), Copf stílus, Cour d’honneur, Cseklész, Csorna, Csornai Premontrei Prépostság, Diszel, Dorfmeister István (festő, 1729–1797), Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunaföldvár, Eger, Eger-patak (Balaton-felvidék), Egri csillagda, Előszállás, Eperjes (Szlovákia), Erdélyi Fejedelemség, Erdődy család, Erkély, Erzsébet-apácák, Esterházy család, Esterházy László Pál, Esterházy Miklós József, Esterházy-kastély (Csákvár), Esterházy-kastély (Fertőd), Esztergom, Fazola Henrik, Féltorony, Fő tér (Kolozsvár), Fővárosi Önkormányzat, Fellner Jakab, Felsőtárkány, Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia, Ferences templom és kolostor (Gyöngyös), Fertőszéplak, Festetics-kastély (Keszthely), Forgách család, Forgách-kastély (Szécsény), Franz Anton Hillebrandt, Franz Anton Maulbertsch, Franz Anton Pilgram, Freskó, Gács, Géza magyar fejedelem, Gótika, Göcseji Falumúzeum, Gödöllő, Gúla, Georg Raphael Donner, Gernyeszeg, Giacomo Barozzi da Vignola, Gloriette, Gombás-patak, Grassalkovich Antal (koronaőr), Grassalkovich-kastély (Gödöllő), Grassalkovich-kastély (Hatvan), Grassalkovich-kastély (Pozsony), Gyöngyös (település), Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Habsburg-ház, Hagymakupola, Hajós, Harmincéves háború, Hatvan, Hámor (település), Hámori-tó, Hédervár, Hédervári kastély, Hörger Antal, Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb, II. József magyar király, II. Lipót magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Il Gesù (Róma), Invalidus-ház, Iparművészeti Múzeum, Isidore Canevale, IV. Béla magyar király, Jászó, Jászói prépostság, Jézus Társasága, Johann Bernhard Fischer von Erlach, Johann Eberhard Blaumann, Johann Lucas Kracker, Johann Lukas von Hildebrandt, Jung József, Kabold, Kalocsa, Karmelita templom (Győr), Karmeliták, Kassa, Kastély, Katonai határőrvidék, Kálvária, Károlyi család, Köpcsény, Körmendi várkastély, Kőszeg, Kecskemét, Kempelen Farkas, Kenderes, Keszthely, Királyi Magyarország, Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület), Kiscelli kastély és parkerdő, Kiscelli Múzeum, Klarisszák, Klasszicista építészet Magyarországon, Kohászat, Kohászati Múzeum, Kolozsvár, Kupola, Léka, Líceum (Eger), Lőcse, L’Huillier–Coburg-kastély, Lillafüred, Lippay György, London, Lovasberény, Loyolai Szent Ignác bencés templom, Magyar jakobinus mozgalom, Magyar Királyság, Magyar konyhaművészet, Magyar szókincs, Magyarbél, Magyarország, Magyarpolány, Majki műemlékegyüttes, Manzárd, Matthias Franz Gerl, Mayerhoffer építőmester család, Mád, Mádi zsinagóga, Mánd, Mária Terézia magyar királynő, Máriavölgy (Szlovákia), Mátyás-templom, Művészet, Megyeháza (Eger), Melchior Hefele, Mezőberény, Migazzi Kristóf Antal, Minorita templom (Eger), Minorita templom (Kolozsvár), Miskolc, Nagy londoni tűzvész, Nagybörzsöny, Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa), Nagycenk, Nagyszombat (település), Nagytétényi Kastélymúzeum, Nagytemplom (Kecskemét), Nagytemplom (Pápa), Nagyvárad, Nagyváradi római katolikus püspöki palota, Nagyváradi római katolikus székesegyház, Nádor, Németújvár, Nöpauer Máté, Nemeskér, Nikolaus Franz Leonhard Pacassi, Olaszország történelme, Oromzat, Országgyűlés, Paks, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Partium, Paul Troger, Pálffy-kastély, Pálos templom és kolostor (Sátoraljaújhely), Pápa (település), Párizs, Pázmány Péter, Pécel, Péterffy-palota, Püspöki palota (Sümeg), Püspöki palota (Székesfehérvár), Püspökszentlászló, Piarista templom (Kolozsvár), Piaristák, Pilaszter, Pitvaros, Pozsareváci béke, Pozsony, Pragmatica sanctio, Rados Jenő, Ráckeve, Ráday-kastély, Rákóczi-szabadságharc, Róma, Római katolikus egyház, Reneszánsz, Reneszánsz építészet Magyarországon, Reneszánsz kert, Rizalit, Rohonc, Rokokó, Salzburg, Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely), Sasvár, Savoyai Jenő, Savoyai-kastély, Sárvár, Sárvári vár, Sátoraljaújhely, Schönbrunn, Selmecbánya, Sopron, Sopronkeresztúr, Stukkó, Szárazmalom, Széchényi György (érsek), Széchenyi tér (Győr), Széchenyi-kastély (Nagycenk), Székesfehérvár, Szélmalom, Szegedy Róza, Szekkó, Szent György-templom (Sopron), Szent Imre-templom (Székesfehérvár), Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Szent József-templom (Józsefváros), Szent Jobb, Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata), Szent Mihály-templom (Máriapócs), Szentendre, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szerb ortodox egyház, Szerb ortodox templom (Székesfehérvár), Szerzetesrend, Szigetvár, Szirák, Szombathely, Tabán (Budapest), Tallherr József, Tata, Tóra, Török hódoltság, Török-iszlám építészet Magyarországon, Türelmi rendelet, Teleki-kastély (Gernyeszeg), Templom, Tihany, Tihanyi apátság, Tokaji borvidék, Toldalagi–Korda-palota (Kolozsvár), Trencsén, Tridenti zsinat, Trinitárius-templom (Pozsony), Vác, Váci diadalív, Váci székesegyház, Várhegy (Buda), Városház tér (Székesfehérvár), Városháza (Székesfehérvár), Várszínház (Budapest), Vízimalom, Víziváros (Budapest), Verőce (Magyarország), Versailles, Versailles-i kastély, Veszprém, Wesselényi-kastély (Zsibó), XIV. Lajos francia király, Zalaegerszeg, Zichy-kastély (Óbuda), Zirc, Zirci apátság, Zsablya, Zsinagóga, Zsira, 18. század. Bővíteni index (278 több) » « Shrink index

A Magyar Királyság a 18. században

A 18.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és A Magyar Királyság a 18. században · Többet látni »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Alpok · Többet látni »

André Le Nôtre

André Le Nôtre (Párizs, 1613. március 12. – Párizs, 1700. szeptember 15.) francia kertépítész, a franciakert kerttípusának megteremtője.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és André Le Nôtre · Többet látni »

Angolkert

A tájképi kert vagy angolkert kerttörténeti stílus és kertforma, ami napjaink kertjeinek elődjének tekinthető.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Angolkert · Többet látni »

Anton Erhard Martinelli

Anton Erhard Martinelli (Bécs, 1684 körül – Bécs, 1747. szeptember 15.) olasz származású osztrák építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Anton Erhard Martinelli · Többet látni »

Apostag

Apostag község Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Apostag · Többet látni »

Apponyi-palota (Pozsony)

bélyegkép A műemléket jelölő emléktábla A pozsonyi Apponyi-palota az óváros szívében található rokokó stílusban épült épület.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Apponyi-palota (Pozsony) · Többet látni »

Újlak (Budapest)

Újlak (régebben Buda-Újlak, németül: Neustift, latinul: Neobuda) Budapest egyik városrésze a II.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Újlak (Budapest) · Többet látni »

Újmassai őskohó

Az 1813-ban épült újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Újmassai őskohó · Többet látni »

Újszerzeményi Bizottság

A Magyar Királyság ''(Hungaria Regnum)'', az 1600-as évek közepén Az Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére 1688-ban létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt, mely 1690-1709-ig viselte ezt a nevet.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Újszerzeményi Bizottság · Többet látni »

Aszód

Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Aszód · Többet látni »

Atlasz (építészet)

Atlaszok Sopronban Atlasz pár, vagy atlaszok sora épületek horizontális elemeinek tartását szolgálják az oszlopokkal hasonló módon.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Atlasz (építészet) · Többet látni »

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent Erzsébet-templom (egyértelműsítő lap).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Árpád-házi Szent Erzsébet-templom · Többet látni »

Óbuda (történelmi település)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »

Ómassa

Ómassa egy kistelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Ómassa · Többet látni »

Érseki palota (Kalocsa)

Az érseki palota a római katolikus érsek székhelye Kalocsán.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Érseki palota (Kalocsa) · Többet látni »

Érseki palota (Veszprém)

Az érseki palota a Szentháromságszoborral A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Érseki palota (Veszprém) · Többet látni »

Badacsonyi borvidék

A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található, amely a Balaton-felvidék földrajzi tájegység legnagyobb bazaltsapkás deflációs tanúhegye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Badacsonyi borvidék · Többet látni »

Badacsonytomaj

A város látképe A város nevezetessége a neoromán stílusban, bazaltból épült katolikus templom Badacsonytomaj városka Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Badacsonytomaj · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Baja · Többet látni »

Barkóczy Ferenc (érsek)

Szalai gróf Barkóczy Ferenc (Csicsva, 1710. október 15. – Pozsony, 1765. június 18.) bölcselettudor, esztergomi érsek, helytartósági tanácsos és a Szent István rend nagykeresztes vitéze.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Barkóczy Ferenc (érsek) · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Barokk · Többet látni »

Barokk építészet

A barokk építészet a 15–16.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Barokk építészet · Többet látni »

Barokk kert

A barokk kert vagy mértani kert, melyet gyakran franciakertnek is neveznek, fontos kerttörténeti stílus és kertforma, amely az angolkertek (tájképi kertek) előtt alakult ki, és évszázadokon át meghatározó volt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Barokk kert · Többet látni »

Batthyány család

II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Batthyány család · Többet látni »

Batthyány tér

A Bomba tér (a későbbi Batthyány tér) 1886-ban A Batthyány tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban, a Duna partján található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Batthyány tér · Többet látni »

Bánfalvi karmelita kolostor

A felújított Sopronbánfalvi Kolostor távlati képe, háttérben Sopronbánfalva központjával A sopronbánfalvi kolostor ma szállodaként működő, középkori alapokon nyugvó műemlékegyüttes, a Sopron délnyugati, azaz kertvárosi részén fekvő Sopronbánfalván.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bánfalvi karmelita kolostor · Többet látni »

Bánffy-kastély (Bonchida)

A Bánffy-kastély Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, a Mezőség nyugati felében, Bonchidán, Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya volt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bánffy-kastély (Bonchida) · Többet látni »

Bánffy-palota (Kolozsvár)

A Bánffy-címer a főhomlokzaton A palota belső udvara A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bánffy-palota (Kolozsvár) · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bánság · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bécs · Többet látni »

Bécsi béke (1606)

Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bécsi béke (1606) · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Békéscsaba · Többet látni »

Bük

Bük város Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bük · Többet látni »

Bükkösd

Bükkösd község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bükkösd · Többet látni »

Bellye

Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bellye · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Besztercebánya · Többet látni »

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »

Bethlen Miklós (kancellár)

Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bethlen Miklós (kancellár) · Többet látni »

Betlenszentmiklós

Betlenszentmiklós (románul Sânmiclăus, németül Betelsdorf) falu Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Betlenszentmiklós · Többet látni »

Bonyhád

Bonyhád Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Bonyhád · Többet látni »

Borostyánkő (Ausztria)

Borostyánkő (németül Bernstein) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Borostyánkő (Ausztria) · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Brassó · Többet látni »

Brukenthal-palota

A palota főkapuja A Brukenthal-palota Nagyszeben híres barokk stílusú műemlék épülete a Nagypiac (Grosser Ring, Piața Mare) nyugati oldalán (4. sz.). 2004 óta a Nagyszeben történelmi központja helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Brukenthal-palota · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Budafok · Többet látni »

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Budai Várnegyed · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Budapest · Többet látni »

Budapest Országúti Szent István első vértanú templom

A Budapest Országúti Szent István első vértanú templom az Országúti Ferences Plébánia széktemploma, egyszerűen Budai ferences templom.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Budapest Országúti Szent István első vértanú templom · Többet látni »

Carlo Justi

Carlo Justi (1768 – 1808. december 13.) mérnök.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Carlo Justi · Többet látni »

Ciszterci templom (Székesfehérvár)

A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismertebben: ciszterci templom, Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Ciszterci templom (Székesfehérvár) · Többet látni »

Copf stílus

A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Copf stílus · Többet látni »

Cour d’honneur

#ÁTIRÁNYÍTÁS Franciaudvar.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Cour d’honneur · Többet látni »

Cseklész

Cseklész (szlovákul Bernolákovo, korábban Čeklís, németül Landschütz, Lanschitz) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Cseklész · Többet látni »

Csorna

A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Csorna · Többet látni »

Csornai Premontrei Prépostság

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese, a 85-ös főút mellett, a város szívében található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Csornai Premontrei Prépostság · Többet látni »

Diszel

Diszel 1977.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Diszel · Többet látni »

Dorfmeister István (festő, 1729–1797)

Emléktáblája Sopronban, a róla elnevezett utcában. (Soltra E. Tamás alkotása, 1997) Id.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Dorfmeister István (festő, 1729–1797) · Többet látni »

Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Dunaföldvár · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Eger · Többet látni »

Eger-patak (Balaton-felvidék)

A Veszprém vármegyei Eger-patak a Balaton-felvidéken található, a Déli-Bakonyban ered, ahol egyesülve a Vázsonyi-Séd patakkal, keresztül folyik az Eger-völgyén és a Tapolcai-medencén, míg végül a Badacsony mellett Szigligetnél a Balatonba torkollik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Eger-patak (Balaton-felvidék) · Többet látni »

Egri csillagda

Az egri Líceum 10.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Egri csillagda · Többet látni »

Előszállás

Előszállás nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Előszállás · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdődy család

Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a Bakócz családtól származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Erdődy család · Többet látni »

Erkély

Balusztrádos erkély rajza Kovácsoltvas korláttal felszerelt erkély Erkély kétféle van: nyitott erkély, melyet franciás elnevezéssel leginkább balkonnak neveznek és csukott erkély, melyre röviden csak az erkély elnevezést használjuk.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Erkély · Többet látni »

Erzsébet-apácák

Az Erzsébet-apácák vagy Szent Erzsébet Nővérek (hivatalos nevükön: Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek, latinul: Ordo Sanctae Elisabethae, O.S.E.; illetve Szent Ferenc Szabályozott Harmadrendjének Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérei, Sorores Hospitalariae Sanctae Elisabethae Tertii Ordinis Sancti Francisci, S.S.E.) a ferences harmadrend női ágának több kongregációja és társulata.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Erzsébet-apácák · Többet látni »

Esterházy család

A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esterházy család · Többet látni »

Esterházy László Pál

Gróf cseszneki Esterházy László Pál (Rábapaty, 1730. május 23. – Mohács, 1799. november 7.) pécsi püspök.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esterházy László Pál · Többet látni »

Esterházy Miklós József

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esterházy Miklós József · Többet látni »

Esterházy-kastély (Csákvár)

A csákvári Esterházy-kastélyt Fellner Jakab tervei szerint, gróf galántai Esterházy János főispán kezdte építtetni 1760 és 1765 között.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esterházy-kastély (Csákvár) · Többet látni »

Esterházy-kastély (Fertőd)

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esterházy-kastély (Fertőd) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Esztergom · Többet látni »

Fazola Henrik

Fazola Henrik (Fassole, Fassola) (Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Fazola Henrik · Többet látni »

Féltorony

Féltorony (németül Halbturn) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Féltorony · Többet látni »

Fő tér (Kolozsvár)

Kolozsvár főtere a 19. század elején A Fő tér (azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Fő tér (Kolozsvár) · Többet látni »

Fővárosi Önkormányzat

Az Invalidus-ház Váci utcában A Fővárosi Önkormányzat (hivatalosan Budapest Főváros Önkormányzata) a Budapest Főváros Tanácsából 1990-ben, a rendszerváltás során, a tanácsrendszer megszűnésével jött létre, a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Fővárosi Önkormányzat · Többet látni »

Fellner Jakab

Veszprém:Szentháromság szobor és az érseki palota Tata: Fellner Jakab szobra Pápa: Rk. nagytemplom Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Fellner Jakab · Többet látni »

Felsőtárkány

Felsőtárkány község Heves vármegye Egri járásában, a Tárkányi-patak völgyében található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Felsőtárkány · Többet látni »

Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia Budapest I. és II. kerületének egyik római katolikus plébániája.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia · Többet látni »

Ferences templom és kolostor (Gyöngyös)

A Sarlós Boldogasszony Ferences templom és kolostor Gyöngyös város egyik temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Ferences templom és kolostor (Gyöngyös) · Többet látni »

Fertőszéplak

Fertőszéplak község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Fertőszéplak · Többet látni »

Festetics-kastély (Keszthely)

A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Festetics-kastély (Keszthely) · Többet látni »

Forgách család

A gróf ghymesi és gácsi '''Forgách család''' címere Légifotó a gímesi várról Ghymesi és gácsi gróf Forgách család alatt elsősorban azon családokat értjük melyek az Árpád-korból, és a gímesi váruradalom birtokosaitól eredeztetik magukat.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Forgách család · Többet látni »

Forgách-kastély (Szécsény)

A Forgách-kastély Szécsényben, a település központi részén, a Vár téren található (Ady Endre u. 7.). A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Forgách-kastély (Szécsény) · Többet látni »

Franz Anton Hillebrandt

Budavári Palotán is dolgozott Franz Anton Hillebrandt, ritkán Franz Anton Hillebrand, (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.) osztrák építész volt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Franz Anton Hillebrandt · Többet látni »

Franz Anton Maulbertsch

Maulbertsch mellszobra Sümegen Franz Anton Maulbertsch (vagy Maulpertsch) (Langenargen, 1724 – Bécs, 1796. augusztus 8.), osztrák festő.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Franz Anton Maulbertsch · Többet látni »

Franz Anton Pilgram

szentgotthárdi apátság templomáról Franz Anton Pilgram magyarosan Pilgram Ferenc (Feldkirchen in Kärnten, 1699. július 7. – Bécs, 1761. október 29.) osztrák barokk rokokó stílusban alkotó építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Franz Anton Pilgram · Többet látni »

Freskó

Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Freskó · Többet látni »

Gács

Gács (szlovákul Halič) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gács · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gótika · Többet látni »

Göcseji Falumúzeum

Harangláb A Göcseji Falumúzeum skanzen Zalaegerszegen.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Göcseji Falumúzeum · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gödöllő · Többet látni »

Gúla

Négyzet alapú egyenes gúla A gúla vagy piramis olyan geometriai test, amelynek alaplapja n oldalú sokszög, palástja pedig olyan háromszögekből áll, amelyeknek egy közös, nem az alaplap síkjába eső csúcsuk van, és az ezzel a csúccsal szemben levő oldalaik egyben az alapsokszög oldalai.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gúla · Többet látni »

Georg Raphael Donner

Salzburg: Mirabell kastély lépcsőháza G.R. Donner: Gurk, Szt. Kereszt-oltár Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák szobrásza.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Georg Raphael Donner · Többet látni »

Gernyeszeg

Gernyeszeg (románul Gornești, korábban Ghernesig, németül Kertzing) falu Romániában, Maros megyében, Gernyeszeg község központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gernyeszeg · Többet látni »

Giacomo Barozzi da Vignola

Giacomo Barozzi da Vignola (Vignola, 1507. október 1. – Róma, 1573. július 7.) olasz építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Giacomo Barozzi da Vignola · Többet látni »

Gloriette

bécsi Gloriette A Széchenyi emlékmű A gloriette kisebb pavilon- vagy belvedere-szerű épület egy parkban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gloriette · Többet látni »

Gombás-patak

A Gombás-patak a Gödöllői-dombságban ered, Püspökszilágy északi határában, Pest vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gombás-patak · Többet látni »

Grassalkovich Antal (koronaőr)

Szobra Hatvan főterén Gróf, korábban báró Grassalkovich Antal, vagy Grassalkovich I. Antal (Ürmény, 1694. március 6. – Gödöllő, 1771. december 1.) királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia királynő bizalmasa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Grassalkovich Antal (koronaőr) · Többet látni »

Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

A gödöllői Grassalkovich-kastély (németül: Schloss Getterle) a Grassalkovich családnak Gödöllő belterületén található kastélya, amely a fővárostól, Budapesttől mintegy 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Grassalkovich-kastély (Gödöllő) · Többet látni »

Grassalkovich-kastély (Hatvan)

A kastély A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Grassalkovich-kastély (Hatvan) · Többet látni »

Grassalkovich-kastély (Pozsony)

A Grassalkovich-kastély vagy Grassalkovich-palota, vagy más néven Elnöki Palota Pozsony egyik neves épülete.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Grassalkovich-kastély (Pozsony) · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Győr · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Habsburg-család · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Habsburg-ház · Többet látni »

Hagymakupola

Kreml hagymakupolái A moszkvai Boldog Vazul-székesegyház hagymakupolái A hagymakupola alul kidomoborodó, felül csúcsos végű, homorú, ívelt építészeti forma, amely a hagymához hasonló alakjáról kapta nevét.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hagymakupola · Többet látni »

Hajós

Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hajós · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Harmincéves háború · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hatvan · Többet látni »

Hámor (település)

Hámor 1950-ben Miskolchoz csatolt, egykori község.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hámor (település) · Többet látni »

Hámori-tó

A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó Felső-Hámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hámori-tó · Többet látni »

Hédervár

Hédervár község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hédervár · Többet látni »

Hédervári kastély

Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hédervári kastély · Többet látni »

Hörger Antal

Hörger Antal (eredeti neve: Heger Antal) (Kismarton, 1676. – Buda, 1765. február 6.) szobrász.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hörger Antal · Többet látni »

Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb

A Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Hiemer–Font–Caraffa-épülettömb · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és II. József magyar király · Többet látni »

II. Lipót magyar király

II.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és II. Lipót magyar király · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és III. Károly magyar király · Többet látni »

Il Gesù (Róma)

Az Il Gesù templom (teljes nevén Chiesa del Santissimo Nome di Gesù all’Argentina) a jezsuiták anyatemploma Rómában; a város első és egyik leghíresebb barokk temploma, egyúttal a barokk építészet archetípusa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Il Gesù (Róma) · Többet látni »

Invalidus-ház

Az Invalidus-ház, más néven Károly-kaszárnya Budapest V. kerületének egyik monumentális barokk polgári épülete, ma a Fővárosi Önkormányzat székháza.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Invalidus-ház · Többet látni »

Iparművészeti Múzeum

A nyitott előcsarnok KT)'' Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Iparművészeti Múzeum · Többet látni »

Isidore Canevale

Cseklész, Esterházy-kastély és parkja Vác, Székesegyház Esterházy kastély parkja, Csákvár Diadalív, Vác Isidore Canevale (teljes nevén: Isidore Marcellus Amandus Canevale, illetve Ganneval) (Vincennes (Párizs), 1729 vagy 1730 – Bécs, 1786. november 2.) olasz–francia származású osztrák klasszicista építész, a Canevalle építészcsalád leghíresebb tagja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Isidore Canevale · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Jászó

Jászó (szlovákul Jasov, németül Jossau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Jászó · Többet látni »

Jászói prépostság

A Jászói prépostság alapítójának neve és keletkezésének éve nem ismert.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Jászói prépostság · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Jézus Társasága · Többet látni »

Johann Bernhard Fischer von Erlach

Johann Bernhard Fischer von Erlach (Graz, 1656. július 20. – Bécs, 1723. április 5.) osztrák építész, a barokk kiemelkedő egyénisége, Joseph Emanuel Fischer von Erlach építész apja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Johann Bernhard Fischer von Erlach · Többet látni »

Johann Eberhard Blaumann

Johann Eberhard Blaumann (Böblingen, 1732. július 4. – Nagyszeben, 1786. február 5.) német származású erdélyi építész, szobrász, kőfaragó.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Johann Eberhard Blaumann · Többet látni »

Johann Lucas Kracker

Johann Lucas Kracker, magyarosan Kracker János Lukács (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő, cseh családból származó, a késő barokkfestőművészet képviselője.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Johann Lucas Kracker · Többet látni »

Johann Lukas von Hildebrandt

Johann Lukas von Hildebrandt (néha Johann Lucas von Hildebrandt vagy egyszerűen Lukas von Hildebrandt), (Genova, 1668. november 14. – Bécs, 1745. november 16.) osztrák építész, az osztrák barokk legnagyobb mestere J. B. Fischer von Erlach mellett.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Johann Lukas von Hildebrandt · Többet látni »

Jung József

Jung József (Iglau, 1734 – Pest, 1808. augusztus 22.) építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Jung József · Többet látni »

Kabold

Kabold (németül Kobersdorf, horvátul Kobrštof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kabold · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kalocsa · Többet látni »

Karmelita templom (Győr)

A győri karmelita templom a város egyik legjelentősebb műemlék temploma, a történelmi belváros nyugati kapuját jelentő Bécsi kapu tér városképileg leginkább meghatározó épülete.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Karmelita templom (Győr) · Többet látni »

Karmeliták

A karmelita rend vagy Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje (latinul Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Karmeliták · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kassa · Többet látni »

Kastély

A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kastély · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Kálvária

A Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kálvária · Többet látni »

Károlyi család

A nagykárolyi Károlyi család grófi címerének egyik változata A nagy-károlyi gróf Károlyi család (18. század előtti másik írásmódja Károly) egyike az ősi magyar főnemesi családoknak.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Károlyi család · Többet látni »

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Köpcsény · Többet látni »

Körmendi várkastély

A Körmendi várkastély vagy más néven a Batthyány-Strattmann-kastély, Körmenden, Vas vármegyében található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Körmendi várkastély · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kőszeg · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kecskemét · Többet látni »

Kempelen Farkas

Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója Kempelen Farkas sakkozógépe: A Török Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) a Habsburg Birodalomban széles körben elismert tudós és feltaláló, a 18.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kempelen Farkas · Többet látni »

Kenderes

Kenderes város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kenderes · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Keszthely · Többet látni »

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Királyi Magyarország · Többet látni »

Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület)

A Kisboldogasszony-templom, közkeletű nevén egyetemi templom római katolikus templom Budapest belvárosában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület) · Többet látni »

Kiscelli kastély és parkerdő

A kiscelli kastély és parkerdő Budapest III. kerületében, Óbuda és Remetehegy városrészek között (utóbbi délkeleti peremén), a Szent Margit Kórház és a Óbudai Egyetem mögötti területen található épületegyüttes, illetve a hozzá tartozó őspark.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kiscelli kastély és parkerdő · Többet látni »

Kiscelli Múzeum

A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, rövid nevén Kiscelli Múzeum a főváros által alapított és fenntartott kulturális intézmény Budapest III. kerületében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kiscelli Múzeum · Többet látni »

Klarisszák

A klarisszák vagy hivatalos nevén a Szent Klára Rend (latinul: Ordo sanctae Clarae) a katolikus egyház kontemplatív apácarendjének tagjai.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Klarisszák · Többet látni »

Klasszicista építészet Magyarországon

Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Klasszicista építészet Magyarországon · Többet látni »

Kohászat

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kohászat · Többet látni »

Kohászati Múzeum

A Kohászati Múzeumot Miskolc Felsőhámor nevű városrészében, a Palota u. 22-ben rendezték be.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kohászati Múzeum · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kolozsvár · Többet látni »

Kupola

Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Kupola · Többet látni »

Léka

Léka (németül Lockenhaus, horvátul Livka) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Léka · Többet látni »

Líceum (Eger)

Kracker János Lukács: A tridenti zsinat (freskó, részlet) Kracker János Lukács: A tridenti zsinat (freskó, részlet) Kracker János Lukács: A tridenti zsinat (freskó, részlet) Kracker János Lukács: A tridenti zsinat (freskó, részlet) Az egykori egri líceum épülete az Eszterházy téren áll a bazilikával szemben, a domb lábánál; főbejárata a Eszterházy térről nyílik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Líceum (Eger) · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Lőcse · Többet látni »

L’Huillier–Coburg-kastély

Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és L’Huillier–Coburg-kastély · Többet látni »

Lillafüred

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Lillafüred · Többet látni »

Lippay György

Lippay György érsek címere. Lippay György egri érsek Zombori gróf Lippay György (Pozsony, 1600. október 9. – Nagyszombat, 1666. január 30.) prímás, esztergomi érsek és kitűnő alkimista.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Lippay György · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és London · Többet látni »

Lovasberény

Lovasberény község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Lovasberény · Többet látni »

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk templom, Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Loyolai Szent Ignác bencés templom · Többet látni »

Magyar jakobinus mozgalom

Martinovics és társai kivégzése a Vérmezőn. Egykori szemtanú vízfestménye, 1795. május 20., Budahttp://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1795_majus_20_a_magyar_jakobinusok_kivegzese/ A magyar jakobinusok kivégzése, rubicon.hu Kerepesi temetőben (11/1-sziget) Emléktábla:a Hadtörténeti Múzeumban Korabeli osztrák gúnyrajz a magyar jakobinus összeesküvőkről A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, a nagy szejm működésével csúcsra jutott lengyelországi reform- és függetlenségi mozgalomnak, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyar jakobinus mozgalom · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar konyhaművészet

Pörkölt nokedlivel Bográcsgulyás Dobos a magyar cukrászat ékességei Rigó Jancsi szelet Gundel palacsinta Somlói galuska A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyar konyhaművészet · Többet látni »

Magyar szókincs

A magyar nyelv szókincse is arra mutat, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek családjába tartozik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyar szókincs · Többet látni »

Magyarbél

Magyarbél (szlovákul Veľký Biel, korábban Maďarský Biel) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyarbél · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Magyarpolány

Magyarpolány község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Magyarpolány · Többet látni »

Majki műemlékegyüttes

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Majki műemlékegyüttes · Többet látni »

Manzárd

Manzárdtető rajza A manzárd beépített tetőtérben elhelyezkedő szoba vagy lakás.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Manzárd · Többet látni »

Matthias Franz Gerl

Matthias Franz Gerl (Klosterneuburg, 1712. április 1. – Bécs, 1765. március 13.) Magyarországon Gerl Mátyás néven ismert osztrák építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Matthias Franz Gerl · Többet látni »

Mayerhoffer építőmester család

A Mayerhoffer család tagjai számos kiemelkedő alkotással gazdagították a magyarországi barokk építészetet.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mayerhoffer építőmester család · Többet látni »

Mád

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mád · Többet látni »

Mádi zsinagóga

A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mádi zsinagóga · Többet látni »

Mánd

Mánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mánd · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Máriavölgy (Szlovákia)

Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Máriavölgy (Szlovákia) · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mátyás-templom · Többet látni »

Művészet

Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Művészet · Többet látni »

Megyeháza (Eger)

Az egri megyeháza a barokk épületeiről nevezetes Kossuth Lajos utca 9.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Megyeháza (Eger) · Többet látni »

Melchior Hefele

Melchior Hefele (magyarosan Hefele Menyhért) (Kaunertal, 1716. január 11. – Szombathely, 1794. április 17.) osztrák építész, bronzöntő, a klasszicizáló késő barokk stílus kiemelkedő egyénisége.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Melchior Hefele · Többet látni »

Mezőberény

Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Mezőberény · Többet látni »

Migazzi Kristóf Antal

Gróf Migazzi Kristóf Antal (eredetileg: Christoph Anton von Migazzi; Trident, 1714. október 14. – Bécs, 1803. április 14.) bécsi érsek, bíboros, váci püspök.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Migazzi Kristóf Antal · Többet látni »

Minorita templom (Eger)

A tér felőli homlokzat (balra a rendház, jobbra a városháza) Az egri Páduai Szent Antal-templom (gyakran minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után, a főszékesegyház és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom után Heves vármegye harmadik legnagyobb temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Minorita templom (Eger) · Többet látni »

Minorita templom (Kolozsvár)

A kolozsvári minorita templom és rendház néven ismert épületegyüttes a város egyik barokk műemléke, jelenleg a román görögkatolikus egyház temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Minorita templom (Kolozsvár) · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Miskolc · Többet látni »

Nagy londoni tűzvész

Nagy londoni tűzvész néven ismert az a tűzvész, amely 1666.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagy londoni tűzvész · Többet látni »

Nagybörzsöny

Nagybörzsöny község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagybörzsöny · Többet látni »

Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma a Főszékesegyházi főesperesség Kalocsai esperesi kerületében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa) · Többet látni »

Nagycenk

Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagycenk · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Nagytétényi Kastélymúzeum

A Nagytétényi Kastélymúzeum az Iparművészeti Múzeum 1949-ben létesített bútormúzeuma, amely Budapest XXII. kerületében, a Kastélypark u. 9–11.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagytétényi Kastélymúzeum · Többet látni »

Nagytemplom (Kecskemét)

A kecskeméti Urunk mennybemenetele társszékesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társszékesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagytemplom (Kecskemét) · Többet látni »

Nagytemplom (Pápa)

A pápai nagytemplom (Szent István vértanú-templom) a 18. század vége óta Pápa város egyik meghatározó jelképe, építészeti emléke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagytemplom (Pápa) · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagyvárad · Többet látni »

Nagyváradi római katolikus püspöki palota

A nagyváradi püspöki palota a késői barokk építészet remeke.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagyváradi római katolikus püspöki palota · Többet látni »

Nagyváradi római katolikus székesegyház

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nagyváradi római katolikus székesegyház · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nádor · Többet látni »

Németújvár

Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Németújvár · Többet látni »

Nöpauer Máté

Nöpauer Máté (Bécs, 1719 körül – Buda, 1792. szeptember) építőmester, 1789-ben budai céhmester.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nöpauer Máté · Többet látni »

Nemeskér

Nemeskér (Altedlein) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nemeskér · Többet látni »

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Nikolaus Franz Leonhard Pacassi · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Olaszország történelme · Többet látni »

Oromzat

szegedi parasztház oromzata Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Oromzat · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Országgyűlés · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Paks · Többet látni »

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Partium · Többet látni »

Paul Troger

Krisztus az olajfák hegyén Paul Troger (Welsberg, 1698. október 30. – Bécs, 1762. szeptember 2.) osztrák rokokó festő.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Paul Troger · Többet látni »

Pálffy-kastély

Az egykori Pálffy-kastély Gönc városában, a Kossuth utcában áll, a városháza épülete mellett.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pálffy-kastély · Többet látni »

Pálos templom és kolostor (Sátoraljaújhely)

A rendház légifotója A mai sátoraljaújhelyi kolostor helyén egy feltételezetten 1221-ben II. Endre által a remeték számára alapított kolostor állt.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pálos templom és kolostor (Sátoraljaújhely) · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pápa (település) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Párizs · Többet látni »

Pázmány Péter

Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pázmány Péter · Többet látni »

Pécel

Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pécel · Többet látni »

Péterffy-palota

A Péterffy-palota (más néven Krist-ház) barokk városi palota a budapesti Március 15. tér mellett, a Piarista utca 2.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Péterffy-palota · Többet látni »

Püspöki palota (Sümeg)

A Püspöki Palota 1748-1755 között épült, barokk stílusú palota a Veszprém vármegyei Sümeg városában, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Püspöki palota (Sümeg) · Többet látni »

Püspöki palota (Székesfehérvár)

A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Püspöki palota (Székesfehérvár) · Többet látni »

Püspökszentlászló

A püspökszentlászlói arborétum A püspökszentlászlói arborétum Püspökszentlászló falurész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Püspökszentlászló · Többet látni »

Piarista templom (Kolozsvár)

A templom belseje A kolozsvári piarista templom, a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom, a város központjában, az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcában áll.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Piarista templom (Kolozsvár) · Többet látni »

Piaristák

A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Piaristák · Többet látni »

Pilaszter

A pápai ferences templom homlokzatát két pilaszter zárja le. A pilaszter (féloszlop vagy faloszlop) építészeti szakkifejezés, melyet a falból különböző vastagságban kiemelkedő, pillért utánzó épületelemekre alkalmaznak.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pilaszter · Többet látni »

Pitvaros

Pitvaros község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pitvaros · Többet látni »

Pozsareváci béke

A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pozsareváci béke · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pozsony · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Pragmatica sanctio · Többet látni »

Rados Jenő

Doberdó 1917 ** Isonzói csaták Egyetemi tanártársak Rados Jenőéknél 1949** Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Rados Jenő · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Ráckeve · Többet látni »

Ráday-kastély

A Ráday-kastély Pécelen, Pest vármegyében található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Ráday-kastély · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Róma · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Római katolikus egyház · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Reneszánsz · Többet látni »

Reneszánsz építészet Magyarországon

A sárospataki vár Lorántffy-loggiája belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumánPattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai. In: Művészettörténeti Értesítő, 1998/3-4. 219–228. o. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázata A magyarországi reneszánsz építészet a középkori Magyar Királyság, illetve az 1526-os mohácsi csatavesztést követően létrejött utódállamai, a korai újkori királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség területén megjelenő, itáliai és német reneszánsz mintákat követő, elsősorban külföldi mesterekhez kötődő építészeti stílus- és korjelenség.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Reneszánsz építészet Magyarországon · Többet látni »

Reneszánsz kert

A reneszánsz kert fontos kerttörténeti stílus és kertforma, amely a barokk kertek előtt alakult ki és a 15 – 16.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Reneszánsz kert · Többet látni »

Rizalit

A würzburgi püspöki palota homlokzata közép- és sarokrizalittal A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Rizalit · Többet látni »

Rohonc

Rohonc (vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Rohonc · Többet látni »

Rokokó

Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Rokokó · Többet látni »

Salzburg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Salzburg (Ausztria).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Salzburg · Többet látni »

Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)

A székesegyház homlokzata a 2014-es felújítás előtt A szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház a Szombathelyi egyházmegye főtemploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely) · Többet látni »

Sasvár

Sasvár plébániatemploma Sasvár (szlovákul Šaštín) Sasvár–Morvaőr déli településrésze Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sasvár · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Savoyai Jenő · Többet látni »

Savoyai-kastély

A Savoyai-kastély a Pest vármegyei Ráckevén található, a város központjának északi részén, nem messze a Ráckevei-Duna-ágtól.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Savoyai-kastély · Többet látni »

Sárvár

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sárvár · Többet látni »

Sárvári vár

A vár kapuja Sárvár vára teljes épségben fennmaradt középkori várkastély, közel a Rába nyugati partjához.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sárvári vár · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Schönbrunn

A schönbrunni kastély barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Schönbrunn · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Selmecbánya · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sopron · Többet látni »

Sopronkeresztúr

Sopronkeresztúr (1899-ig Németkeresztúr,,, héberül Zelem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Sopronkeresztúr · Többet látni »

Stukkó

Egy lakóház több mint 25 éves külső stukkó bevonata. A stukkó a belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Stukkó · Többet látni »

Szárazmalom

A vámosoroszi malom belseje Mosonszentmiklósi tiprómalom Liszt ömlik ki a malom őrlőkövei közül A szárazmalom jelentése a középkorban minden olyan malom, melyet emberi vagy állati erővel hajtottak.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szárazmalom · Többet látni »

Széchényi György (érsek)

Sárvár-felsővidéki Széchényi György, (született Szabó) (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Széchényi György (érsek) · Többet látni »

Széchenyi tér (Győr)

Széchenyi tér északi oldalának barokk palotái A Széchenyi tér Győr barokk főtere.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Széchenyi tér (Győr) · Többet látni »

Széchenyi-kastély (Nagycenk)

A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona, a nagycenki Széchenyi-kastély 2016-ban vált nemzeti emlékhellyé.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Széchenyi-kastély (Nagycenk) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Székesfehérvár · Többet látni »

Szélmalom

Holland szélmalom (Wageningen) Perzsa szélmalom vázlata Görög vitorlás szélmalom Bakos-malom Belgiumból Francia torony-malom Dán köpeny-malom Köpeny-malom szerkezete A szélmalom olyan gép, mely a szél mozgási energiáját mechanikai munkává alakítja át tengelyre szerelt lapátok segítségével.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szélmalom · Többet látni »

Szegedy Róza

Mezőszegedi Szegedy Róza (Kám, Vas vármegye, 1774. április 6. – Sümeg, Zala vármegye, 1832. május 18.) Kisfaludy Sándor felesége és múzsája ('Liza').

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szegedy Róza · Többet látni »

Szekkó

Az egyik leghíresebb szekkó-festmény: „Az utolsó vacsora”, Leonardo da Vinci, 1494–1498 körül A szekkó (az olasz a secco kifejezésből, jelentése „szárazon”) a murális művészetben egy olcsóbb, elterjedtebb falfestési technika, mint a freskó.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szekkó · Többet látni »

Szent György-templom (Sopron)

A soproni Szent György-templom gótikus, egyhajós belső terét az 1676-os tűzvész után több lépésben alakították át: a csúcsíves lezárású főhajót gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent György-templom (Sopron) · Többet látni »

Szent Imre-templom (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Szent Imre-templom (gyakran barátok temploma vagy ferences templom) a belvárosban, a Városház téren áll.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent Imre-templom (Székesfehérvár) · Többet látni »

Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Többet látni »

Szent József-templom (Józsefváros)

A Szent József-plébániatemplom, közismert nevén józsefvárosi plébániatemplom Budapest VIII. kerületének legnagyobb temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent József-templom (Józsefváros) · Többet látni »

Szent Jobb

A Szent Jobb díszes ereklyetartójában website.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent Jobb · Többet látni »

Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata)

A tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén tatai nagytemplom vagy kéttornyú templom római katolikus plébániatemplom a Komárom-Esztergom vármegyei Tata belvárosában, amely egyházi közigazgatás szempontjából a Győri egyházmegye kötelékébe, ezen belül, a Tatai espereskerületbe tartozik.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata) · Többet látni »

Szent Mihály-templom (Máriapócs)

A Szent Mihály főangyal templom avagy máriapócsi kegytemplom híres Mária-búcsújáró kegyhely, amely 1696-ban vált ismertté a könnyező Szűz Mária révén, amikor egy liturgia alatt a pici pócsi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy könnyezik a Szűzanya képe.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szent Mihály-templom (Máriapócs) · Többet látni »

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szentendre · Többet látni »

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szentgotthárd · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szerb ortodox egyház

A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szerb ortodox egyház · Többet látni »

Szerb ortodox templom (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Keresztelő Szent Iván-templom (magyarosan: Keresztelő Szent János-templom, közkeletűen: szerb ortodox templom, palotavárosi templom, helytelenül: rác templom) a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség temploma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szerb ortodox templom (Székesfehérvár) · Többet látni »

Szerzetesrend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szerzetesrend · Többet látni »

Szigetvár

Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szigetvár · Többet látni »

Szirák

Teleki László emléktáblája Teleki-Degenfeld-kastély Szirák (Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 647, 911.) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szirák · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Szombathely · Többet látni »

Tabán (Budapest)

Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tabán (Budapest) · Többet látni »

Tallherr József

Tallherr József, más írásmóddal Thalherr, illetve Tallher (Fulnek, 1730. január 1. – 1807. október 16.) morvaországi német származású magyar kamarai építész, az 1780-as évektől az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tallherr József · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tata · Többet látni »

Tóra

230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tóra · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Török hódoltság · Többet látni »

Török-iszlám építészet Magyarországon

id. Math. Merian: Buda látképe a 17. századból (rézkarc) Buda látképe (1617) Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemiségű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Török-iszlám építészet Magyarországon · Többet látni »

Türelmi rendelet

A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet: II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Türelmi rendelet · Többet látni »

Teleki-kastély (Gernyeszeg)

A gernyeszegi Teleki-kastély (románul Castelul Teleki) Romániában, Erdélyben, Maros megyében álló kastély, amelyben a 20.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Teleki-kastély (Gernyeszeg) · Többet látni »

Templom

A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Templom · Többet látni »

Tihany

Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tihany · Többet látni »

Tihanyi apátság

A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tihanyi apátság · Többet látni »

Tokaji borvidék

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tokaji borvidék · Többet látni »

Toldalagi–Korda-palota (Kolozsvár)

A kolozsvári Toldalagi–Korda-palota, a város egyik barokk műemléke, a Király (Ion I. C. Brătianu) és Minorita (Hermann Oberth) utcák sarkán áll.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Toldalagi–Korda-palota (Kolozsvár) · Többet látni »

Trencsén

A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Trencsén · Többet látni »

Tridenti zsinat

Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Tridenti zsinat · Többet látni »

Trinitárius-templom (Pozsony)

A Trinitárius-templom vagy Mathai Szent János és Valois Félix-templom (szlovákul Katedrála svätých Jána z Mathy a Felixa z Valois) (vagy helytelenül Szentháromság-templom) a Szentháromság plébánia barokk temploma Pozsony-Óvárosban a Vármegyeház téren (Župné námestie).

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Trinitárius-templom (Pozsony) · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Vác · Többet látni »

Váci diadalív

A váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu Magyarország egyetlen diadalíve, mely Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján copf stílusban 1764-ben.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Váci diadalív · Többet látni »

Váci székesegyház

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa a (Schuszter) Konstantin téren.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Váci székesegyház · Többet látni »

Várhegy (Buda)

A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Várhegy (Buda) · Többet látni »

Városház tér (Székesfehérvár)

A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Városház tér (Székesfehérvár) · Többet látni »

Városháza (Székesfehérvár)

A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Városháza (Székesfehérvár) · Többet látni »

Várszínház (Budapest)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Karmelita kolostor.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Várszínház (Budapest) · Többet látni »

Vízimalom

Tapolca vízimalom együttes (3282. számú műemlék) Vízimalom Braine-le-Château-ban, Belgium (12. század) A vízimalom kifejezés alatt az erőforrásként vízienergiát felhasználó, elsősorban gabona őrlésére szolgáló malomépületet és a hozzá tartozó gépi berendezést értjük.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Vízimalom · Többet látni »

Víziváros (Budapest)

A Víziváros Budapest városrésze az I. és a II. kerületben.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Víziváros (Budapest) · Többet látni »

Verőce (Magyarország)

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Verőce (Magyarország) · Többet látni »

Versailles

Versailles (kiejtés:, kb. „verszáj”), francia város Île-de-France régióban, Yvelines megye székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Versailles · Többet látni »

Versailles-i kastély

A versailles-i kastély 1682-től egészen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt; XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, az abszolút hatalom szimbóluma.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Versailles-i kastély · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Veszprém · Többet látni »

Wesselényi-kastély (Zsibó)

A Wesselényi-kastély Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Zsibón található.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Wesselényi-kastély (Zsibó) · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zichy-kastély (Óbuda)

A barokk stílusú Zichy-kastély 1746 és 1752 között épült, közreműködtek Jäger János Henrik kőfaragómester és Bebo Károly szobrász.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zichy-kastély (Óbuda) · Többet látni »

Zirc

Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zirc · Többet látni »

Zirci apátság

A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zirci apátság · Többet látni »

Zsablya

Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zsablya · Többet látni »

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zsinagóga · Többet látni »

Zsira

Zsira község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és Zsira · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Barokk építészet Magyarországon és 18. század · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek