Tartalomjegyzék
33 kapcsolatok: Ausztrália (ország), Állatok, Család (rendszertan), Csőr, Darualakúak, Disznó, Endemikus élőlény, Esőerdő, Faj, Gallirallus, Gerincesek, Gerinchúrosok, Guvatfélék, Gyűrűsférgek, Gyümölcs, Kutya, Lord Howe-szigetcsoport, Macska, Madarak, Nőstény, Ornitológus, Patkány, Philip Lutley Sclater, Puhatestűek, Ragadozók, Rend (rendszertan), Rovarok, Szubtrópusok, Tojás (biológia), Trópusok, Viharmadárfélék, 19. század, 2002.
Ausztrália (ország)
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.
Megnézni Barna bozótguvat és Ausztrália (ország)
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Barna bozótguvat és Állatok
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Barna bozótguvat és Család (rendszertan)
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Megnézni Barna bozótguvat és Csőr
Darualakúak
A darualakúak (Gruiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Barna bozótguvat és Darualakúak
Disznó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Suinae.
Megnézni Barna bozótguvat és Disznó
Endemikus élőlény
vörös listája alapján Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg).
Megnézni Barna bozótguvat és Endemikus élőlény
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Megnézni Barna bozótguvat és Esőerdő
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Barna bozótguvat és Faj
Gallirallus
Barna bozótguvat ''(Gallirallus sylvestris)'' új-kaledóniai bozótguvat ''(Gallirallus lafresnayanus)'' Okinawai guvat ''(Gallirallus okinawae)'' Szalagos guvat ''(Gallirallus philippensis)'', Fafa sziget, Tonga Guami guvat ''(Gallirallus owstoni)'' Tahiti guvat ''(Gallirallus pacificus)'' Chatham-szigeteki guvat ''(Gallirallus modestus)'' A Gallirallus a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Barna bozótguvat és Gallirallus
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Barna bozótguvat és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Barna bozótguvat és Gerinchúrosok
Guvatfélék
Maláj guvat ''(Rallina fasciata)'' Atlantisz-guvat ''(Atlantisia rogersi)'' Weka ''(Gallirallus australis)'' Barna bozótguvat ''(Gallirallus sylvestris)'' Szalagos guvat ''(Gallirallus philippensis)'' Guami guvat ''(Gallirallus owstoni)'' Guvat ''(Rallus aquaticus)'' Királyguvat ''(Rallus elegans)'' Haris ''(Crex crex)'' Szürkenyakú erdeiguvat ''(Aramides cajanea)'' Saracura-guvat ''(Aramides saracura)'' Fehérmellű lápityúk ''(Amaurornis phoenicurus)'' Pettyes vízicsibe ''(Porzana porzana)'' Álarcos vízicsibe ''(Porzana carolina)'' Fahéjszínű vízicsibe ''(Porzana fusca)'' Szürke guvat ''(Pardirallus sanguinolentus)'' Takahe ''(Porphyrio mantelli)'' Amerikai szultántyúk ''(Porphyrio martinicus)'' Vízityúk ''(Gallinula chloropus)'' Pápua vízityúk ''(Gallinula tenebrosa)'' Tasmaniai mocsárityúk ''(Tribonyx mortierii)'' Gyűrűscsőrű szárcsa ''(Fulica americana)'' A guvatfélék (Rallidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Barna bozótguvat és Guvatfélék
Gyűrűsférgek
A gyűrűsférgek (Annelida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) egyik törzse.
Megnézni Barna bozótguvat és Gyűrűsférgek
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Megnézni Barna bozótguvat és Gyümölcs
Kutya
Kutyakiképzés Bernáthegyi Szibériai huskyk A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája.
Megnézni Barna bozótguvat és Kutya
Lord Howe-szigetcsoport
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lord Howe-sziget.
Megnézni Barna bozótguvat és Lord Howe-szigetcsoport
Macska
A macska, más néven házi macska (Felis silvestris catus) kisebb termetű húsevő emlős, ami a ragadozók rendjén belül a macskafélék (Felidae) családjának Felis neméhez és vadmacska (Felis silvestris) fajához tartozik.
Megnézni Barna bozótguvat és Macska
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Barna bozótguvat és Madarak
Nőstény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nőnem (biológia).
Megnézni Barna bozótguvat és Nőstény
Ornitológus
Egy ornitológus egy nagy halfarkas fiókáját vizsgálja (Bellingshausen bázis, Antarktisz) Az ornitológus egy görögBiológiai lexikon - 3.
Megnézni Barna bozótguvat és Ornitológus
Patkány
A patkány (Rattus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Barna bozótguvat és Patkány
Philip Lutley Sclater
Philip Lutley Sclater (Porto San Giorgio, 1829. november 4. – Torino, 1913. június 27.) angol ügyvéd és zoológus volt.
Megnézni Barna bozótguvat és Philip Lutley Sclater
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Megnézni Barna bozótguvat és Puhatestűek
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Barna bozótguvat és Ragadozók
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Barna bozótguvat és Rend (rendszertan)
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Barna bozótguvat és Rovarok
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Barna bozótguvat és Szubtrópusok
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra.
Megnézni Barna bozótguvat és Tojás (biológia)
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Megnézni Barna bozótguvat és Trópusok
Viharmadárfélék
Északi sirályhojsza ''(Fulmarus glacialis)'' Hóhojsza ''(Pagodroma nivea)'' A viharmadárfélék (Procellariidae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Barna bozótguvat és Viharmadárfélék
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Barna bozótguvat és 19. század
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Megnézni Barna bozótguvat és 2002