Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Alborz, Aleppó, Bagdad, Beduin, Damaszkusz, Dzsazíra, Dzsibál, Horászán, Iszfahán, Iszlám, Iszmáiliták, Kúhisztán, Nagyszeldzsuk Birodalom, Szandzsar nagyszeldzsuk szultán, Szeldzsuk-család, Szunnita iszlám.
Alborz
A Binalud, Horászán legmagasabb csúcsa Az Alborz (perzsául البرز, más átírásokban Alburz vagy Elburz) hegység Irán északi részében.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Alborz
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Aleppó
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Bagdad
Beduin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beduinok.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Beduin
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Damaszkusz
Dzsazíra
Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Dzsazíra
Dzsibál
Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Dzsibál
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Horászán
Iszfahán
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Iszfahán
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Iszlám
Iszmáiliták
Az iszmáiliták (arab: الإسماعيلية al-Iszmāʿīliyya; perzsa: اسماعیلیان; szindhi: اسماعيلي; Iszmāʿīliyān) vagy egyéb nevein iszmáílijja, hetes sía az ezoterikus tanaikról ismert muszlim csoportok összefoglaló elnevezése.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Iszmáiliták
Kúhisztán
Kúhisztán, modern ejtéssel Kuhesztán (arab és perzsa írással كوهستان) történeti földrajzi régió a mai Kelet-Iránban, a mai Razavi Horászán és Dél-Horászán tartomány területén, az afganisztáni határvidéken.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Kúhisztán
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Nagyszeldzsuk Birodalom
Szandzsar nagyszeldzsuk szultán
Szandzsar (سنجر), muszlim nevén Abu l-Hárisz Ahmad (أبو الحارث أحمد), uralkodói nevein Adud ad-Daula (عضد الدولة), Burhán Amír al-Muminín (برهان أمير المؤمنين) és Muizz ad-Dunja va d-Dín (معز الدنيا والدين, Szindzsár, 1084 vagy 1086 novembere – Merv, 1157 tavasza) a Szeldzsuk-család tagja, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fia, Horászán alárendelt szultánja (1097–1118), majd 1119-től haláláig nagyszeldzsuk szultán volt.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Szandzsar nagyszeldzsuk szultán
Szeldzsuk-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Szeldzsuk-család
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Megnézni Barkijáruk nagyszeldzsuk szultán és Szunnita iszlám
Ismert mint Barkijáruk.