Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Őrség, Birkózás, Fokos, Göcsej, Harcművészet, Kard, Kés, Kelevéz, Kodolányi János (író), Kopja, Magyarország, Ormánság, Ostor (eszköz), Pajzs, Somogy, Szablya, Tömény, Vukics Ferenc, 1990-es évek.
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Új!!: Baranta és Őrség · Többet látni »
Birkózás
Birkózás A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy akár technikai fölénnyel (technikai tussal) lehet nyerni ami szabad fogásban 10 pont különbség, míg kötött fogásban csak 8 pont.
Új!!: Baranta és Birkózás · Többet látni »
Fokos
Egy Rákóczi korabeli fokos másolat A fokos a baltára hasonlító, de annál kisebb méretű vágó fegyver, illetve szerszám volt, melyet hagyományőrzésből a 20.
Új!!: Baranta és Fokos · Többet látni »
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Új!!: Baranta és Göcsej · Többet látni »
Harcművészet
Bruce Lee és mestere, Jíp Man A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják.
Új!!: Baranta és Harcművészet · Többet látni »
Kard
Svájci hosszúkard (15. vagy 16. század) A kard vágásra és döfésre egyaránt alkalmas fegyver.
Új!!: Baranta és Kard · Többet látni »
Kés
A kés mindennapi használati eszköz, melynek két lehetséges alkalmazási területe a vágás és szúrás.
Új!!: Baranta és Kés · Többet látni »
Kelevéz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lándzsa.
Új!!: Baranta és Kelevéz · Többet látni »
Kodolányi János (író)
Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
Új!!: Baranta és Kodolányi János (író) · Többet látni »
Kopja
A kopja lándzsaszerű szúrófegyver, amelyet a 17. századig használt a magyarság.
Új!!: Baranta és Kopja · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Baranta és Magyarország · Többet látni »
Ormánság
Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.
Új!!: Baranta és Ormánság · Többet látni »
Ostor (eszköz)
300px Az ostor egy fa nyélből és ráerősített szíjból álló eszköz, mely elsősorban állatok terelésére,.
Új!!: Baranta és Ostor (eszköz) · Többet látni »
Pajzs
II. Henrik pajzsa Husziták pajzsa A pajzs támadások elhárítására és támadásra szolgáló eszköz.
Új!!: Baranta és Pajzs · Többet látni »
Somogy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Somogy (egyértelműsítő lap).
Új!!: Baranta és Somogy · Többet látni »
Szablya
Kelemen JózsefBabits Mihály anyai nagyapja, 36. zászlóalj főhadnagya, ügyvéd, főszolgabíró jurátus szablyája és a Kelemen család díszszablyájaBabits Mihály Emlékház, Szekszárd A szablya egyélű ívelt pengéjű kard, amelynek a külső éle ki van élesítve.
Új!!: Baranta és Szablya · Többet látni »
Tömény
Tömény vagy más alakban tümen, tyumen: számláló katonai egység a sztyeppei népeknél (hun, magyar, mongol, török).
Új!!: Baranta és Tömény · Többet látni »
Vukics Ferenc
Vukics Ferenc (Jászberény, 1973. április 18. –) magyar hivatásos katona, alezredes, katonai és biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Baranta harcművészeti stílus megalkotója.
Új!!: Baranta és Vukics Ferenc · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
