Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Balsai Tisza-híd

Index Balsai Tisza-híd

A Balsai Tisza-híd egy vasúti-közúti híd volt, amely a Nyírvidéki és a Bodrogközi keskeny nyomközű vasutakat kötötte össze, hazánk egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként, Balsa és Kenézlő község között (bár valójában teljes terjedelmében balsai területen húzódva).

24 kapcsolatok: Balsa (Magyarország), Gávavencsellő, Hegyközi Kisvasút, Kenézlő, Kisvasút, Magyarország, Második világháború, Nyíregyháza, Nyírvidéki Kisvasút, Október 24., Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tisza, Viss, 1920-as évek, 1930, 1944, 1965, 1980, 1990, 20. század, 3802-es mellékút (Magyarország), 3803-as mellékút (Magyarország), 3821-es mellékút (Magyarország).

Balsa (Magyarország)

Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Balsa (Magyarország) · Többet látni »

Gávavencsellő

Gávavencsellő nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Gávavencsellő · Többet látni »

Hegyközi Kisvasút

Füzérkomlós állomás. | 1972, Károlyfalva és Végardó között A Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő keskenynyomtávú vasút volt.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Hegyközi Kisvasút · Többet látni »

Kenézlő

Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Kenézlő · Többet látni »

Kisvasút

490 sorozatú mozdonnyal és az egykoron a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál dolgozó nosztalgiakocsival A Welsh Highland Railway egyik vonata az Egyesült Királyságban Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút A Lillafüredi Állami Erdei Vasút télen Erdei vasút, Szomolány (1904) A kisvasút, hivatalos néven keskeny nyomközű vasút, keskeny nyomtávú vasút olyan vasút, amelynél kisebb a nyomtávolság, mint a normál vasutaknál.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Kisvasút · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Második világháború · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyírvidéki Kisvasút

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Nyírvidéki Kisvasút · Többet látni »

Október 24.

Névnapok: Salamon + Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herald, Herold, Ráchel, Rafael, Ráfis, Ráhel, Rákhel, Rákis, Salvador.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Október 24. · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Sárospatak · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Tisza · Többet látni »

Viss

Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.

Új!!: Balsai Tisza-híd és Viss · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1920-as évek · Többet látni »

1930

Nincs leírás.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1930 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1944 · Többet látni »

1965

Nyugat-Berlin.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1965 · Többet látni »

1980

Nincs leírás.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1980 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 1990 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 20. század · Többet látni »

3802-es mellékút (Magyarország)

A 3802-es számú mellékút egy bő 12 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút, nagyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye keleti részén, átnyúlva egy egészen rövid szakasz erejéig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területére is.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 3802-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

3803-as mellékút (Magyarország)

A 3803-as számú mellékút egy bő 18 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút, nagyrészt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye keleti részén; Sárospataktól vezet a Bodrogköz délebbi fekvésű községei felé.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 3803-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

3821-es mellékút (Magyarország)

A 3821-es számú mellékút egy közel 30 kilométer hosszú mellékút Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északnyugati részén; a Tisza bal parti településeit tárja fel Rakamaz és Nagyhalász között.

Új!!: Balsai Tisza-híd és 3821-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »