Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
92 kapcsolatok: Arany János (költő), Aulich Lajos, Éralja, Ballagi Aladár, Ballagi Géza, Ballagi László, Bács-Bodrog vármegye, Bácskossuthfalva, Békés vármegye, Budapest, Cserhátsurány, Deák Ferenc (politikus, 1946), Eötvös József (író), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Evangélikus kereszténység, Felirati Párt, Filozófia, Fiumei Úti Sírkert, Görgei Artúr, Héber nyelv, I. Ferenc József magyar király, Illyés Géza (orvos), Kálvinizmus, Károli Gáspár Református Egyetem, Kecskemét, Királylehota, Klösz György, Kondoros, Latin nyelv, Lászlóffy Aladár, Madách Imre (író), Magyar nemesség, Magyar Szépirodalmi Szemle, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Március 18., Mór (település), Nagyvárad, Németország, Nógrád vármegye, Nyelvészet, Pápa (település), Pápai Református Kollégium, Párizs, Petőfi Irodalmi Múzeum, Pollák Zsigmond, Pozsony, Szanszkrit nyelv, Szarvas (település), ..., Szótár, Szeptember 1., Szontagh Pál (politikus, 1820–1904), Talmud, Tóra, Tübingen, Teológia, Vajda Péter (költő), Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, Világosi fegyverletétel, Zemplén vármegye, Zsidók, 1805, 1808, 1815, 1826, 1831, 1836, 1837, 1839, 1840, 1841, 1842, 1843, 1845, 1846, 1847, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1851, 1853, 1855, 1858, 1861, 1867, 1877, 1884, 1891, 1897, 1907, 1923, 1928. Bővíteni index (42 több) »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Ballagi Mór és Arany János (költő) · Többet látni »
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Új!!: Ballagi Mór és Aulich Lajos · Többet látni »
Éralja
Éralja (1899-ig Inócz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Új!!: Ballagi Mór és Éralja · Többet látni »
Ballagi Aladár
Ballagi Aladár (Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.) magyar történész, nyelvész a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár.
Új!!: Ballagi Mór és Ballagi Aladár · Többet látni »
Ballagi Géza
Ballagi Géza (Szarvas, 1851. május 3. – Sárospatak, 1907. június 17.) történész, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ballagi Mór fia.
Új!!: Ballagi Mór és Ballagi Géza · Többet látni »
Ballagi László
Ballagi László (Szarvas, 1846. november 7. – Pest, 1867. április 14.) író, műfordító, joghallgató.
Új!!: Ballagi Mór és Ballagi László · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Ballagi Mór és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben.
Új!!: Ballagi Mór és Bácskossuthfalva · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Ballagi Mór és Békés vármegye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Ballagi Mór és Budapest · Többet látni »
Cserhátsurány
Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Ballagi Mór és Cserhátsurány · Többet látni »
Deák Ferenc (politikus, 1946)
Deák Ferenc (Dorog, 1946. április 18. –) önkormányzati képviselő Dorogon.
Új!!: Ballagi Mór és Deák Ferenc (politikus, 1946) · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Ballagi Mór és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Ballagi Mór és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Ballagi Mór és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Felirati Párt
A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.
Új!!: Ballagi Mór és Felirati Párt · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Ballagi Mór és Filozófia · Többet látni »
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Új!!: Ballagi Mór és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Ballagi Mór és Görgei Artúr · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Ballagi Mór és Héber nyelv · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Ballagi Mór és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Illyés Géza (orvos)
Sófalvi Illyés Géza (Marosvásárhely, 1870. május 24. – Budapest, 1951. augusztus 6.) orvos, urológus, sebész, katonaorvos.
Új!!: Ballagi Mór és Illyés Géza (orvos) · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Ballagi Mór és Kálvinizmus · Többet látni »
Károli Gáspár Református Egyetem
A Károli Gáspár Református Egyetem (röviden: KRE vagy „Károli”) egyike a magyarországi református felsőoktatási intézményeknek, amely bölcsészettudományi, egészségtudományi, gazdaságtudományi, hitéleti, jogtudományi, pedagógus és társadalomtudományi képzéseket folytat.
Új!!: Ballagi Mór és Károli Gáspár Református Egyetem · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Ballagi Mór és Kecskemét · Többet látni »
Királylehota
Királylehota (szlovákul Kráľova Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Új!!: Ballagi Mór és Királylehota · Többet látni »
Klösz György
Klösz György (eredetileg Johann Justus Georg Kloess (Klöss), Darmstadt, Németország, 1844. november 15. – Budapest, Erzsébetváros, 1913. július 4.) fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Ballagi Mór és Klösz György · Többet látni »
Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Ballagi Mór és Kondoros · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Ballagi Mór és Latin nyelv · Többet látni »
Lászlóffy Aladár
Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: Ballagi Mór és Lászlóffy Aladár · Többet látni »
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Ballagi Mór és Madách Imre (író) · Többet látni »
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Ballagi Mór és Magyar nemesség · Többet látni »
Magyar Szépirodalmi Szemle
A Magyar Szépirodalmi Szemle a Kisfaludy Társaság alig egy éven át megjelenő magyar nyelvű időszaki lapja volt a 19. században.
Új!!: Ballagi Mór és Magyar Szépirodalmi Szemle · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Ballagi Mór és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ballagi Mór és Magyarország · Többet látni »
Március 18.
Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.
Új!!: Ballagi Mór és Március 18. · Többet látni »
Mór (település)
Lamberg-kastély Mór város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után.
Új!!: Ballagi Mór és Mór (település) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Ballagi Mór és Nagyvárad · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Ballagi Mór és Németország · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Ballagi Mór és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Ballagi Mór és Nyelvészet · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Ballagi Mór és Pápa (település) · Többet látni »
Pápai Református Kollégium
A Pápai Református Kollégium egy 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény Pápán.
Új!!: Ballagi Mór és Pápai Református Kollégium · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Ballagi Mór és Párizs · Többet látni »
Petőfi Irodalmi Múzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.
Új!!: Ballagi Mór és Petőfi Irodalmi Múzeum · Többet látni »
Pollák Zsigmond
Poeltenberg Ernő, honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike, Vasárnapi Ujság, 1868. október Pollák Zsigmond (Pozsony, 1837. február 8. – Budapest, 1912. május 13.) festő, fametsző, illusztrátor.
Új!!: Ballagi Mór és Pollák Zsigmond · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Ballagi Mór és Pozsony · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Ballagi Mór és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Ballagi Mór és Szarvas (település) · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Ballagi Mór és Szótár · Többet látni »
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Új!!: Ballagi Mór és Szeptember 1. · Többet látni »
Szontagh Pál (politikus, 1820–1904)
Nógrádi Szontagh Pál (Szécsény, 1820. szeptember 11. – Horpács, 1904. június 15.) a főrendiház tagja, képviselőházi alelnök, belső titkos tanácsos, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője.
Új!!: Ballagi Mór és Szontagh Pál (politikus, 1820–1904) · Többet látni »
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
Új!!: Ballagi Mór és Talmud · Többet látni »
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Új!!: Ballagi Mór és Tóra · Többet látni »
Tübingen
Tübingen város a dél-németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban.
Új!!: Ballagi Mór és Tübingen · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Ballagi Mór és Teológia · Többet látni »
Vajda Péter (költő)
Vajda Péter (Vanyola (Veszprém vármegye), 1808. január 20. – Szarvas (Békés vármegye), 1846. február 10.) magyar költő, drámaíró, pedagógus, evangélikus gimnáziumi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Ballagi Mór és Vajda Péter (költő) · Többet látni »
Vajda Péter Evangélikus Gimnázium
A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (régebbi nevein Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Vajda Péter Gimnázium illetve Szarvasi Ágostoni Hitvallású Evangélikus Gimnázium) egy szarvasi középfokú oktatási intézmény, gimnázium.
Új!!: Ballagi Mór és Vajda Péter Evangélikus Gimnázium · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Ballagi Mór és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Ballagi Mór és Zemplén vármegye · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Ballagi Mór és Zsidók · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1805 · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1808 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1815 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Ballagi Mór és 1826 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1831 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1836 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1837 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1839 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1840 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1841 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1842 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1843 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1845 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1846 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1847 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Ballagi Mór és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1849 · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1851 · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1853 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1855 · Többet látni »
1858
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1858 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Ballagi Mór és 1861 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1867 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1877 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1884 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1891 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1897 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1907 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1923 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Ballagi Mór és 1928 · Többet látni »
