Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bajorország

Index Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

115 kapcsolatok: Alemann nyelvjárás, Alkotmány, Alpok, Alsó-Bajorország, Alsó-Frankföld, Altmühl, Angolkert, Ansbach, Aschaffenburg, Augsburg, Ausztria, Ókori Róma, Észak-Rajna-Vesztfália, Baden-Württemberg, Bajor Hercegség, Bajor Keresztényszociális Unió, Bajor Királyság, Bajor Választófejedelemség, Bajor-erdő, Bajorok, Bajorország miniszterelnökeinek listája, Bayreuth, Bevándorlás, BMW Welt, Boden-tó, Bundesrat, CD-ROM, Chiemsee, Csehország, December 1., Deutsches Museum (München), Dinkelsbühl, Duna, Eichstätt, Elba (folyó), Erlangen, Euró, Evangélikus kereszténység, Férfi, Fürth (Bajorország), Főváros, FC Bayern München, Felső-Bajorország, Felső-Frankföld, Felső-Pfalz, Frank nyelvjárás, Frankföld, Germánok, Hegy, Hessen, ..., Hidegháború, II. Lajos bajor király, III. Henrik szász herceg, Iller, Ingolstadt, Inn (folyó), Isar, Kahl am Main, Közép-Frankföld (bajor régió), Község, Köztársaság, Kelták, Landshut (Bajorország), Latin rítusú katolikus egyház, Lech (folyó), Luxemburg, Majna (folyó), Markus Söder, Mézeskalács (sütemény), München, Monarchia, Naab, Négyzetkilométer, Német Demokratikus Köztársaság, Német nyelv, Német Szabaddemokrata Párt, Németország, Németország járásai, Németország járási jogú városainak listája, Németország kormányzati kerületei, Németország tartományai, Népszavazás, Nürnberg, November 18., November 30., Nymphenburgi kastély, Nyugat-Németország, Oktoberfest, Passau, Római Birodalom, Regensburg, Salzach, Sör, Schweinfurt, Sváb-Alb, Svábföld, Svábföld (bajor régió), Svájc, Szabadállam, Szászország, Szudétanémetek, Türingia, Treuchtlingen, TSV 1860 München, Város, Világörökség, Würzburg, Wittelsbach-ház, Zugspitze, 1. FC Nürnberg, 1918, 1919, 1946, 1949, 2007. Bővíteni index (65 több) »

Alemann nyelvjárás

Az alemannt a német nyelvterületek déli, délnyugati részén beszélik.

Új!!: Bajorország és Alemann nyelvjárás · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Új!!: Bajorország és Alkotmány · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: Bajorország és Alpok · Többet látni »

Alsó-Bajorország

Alsó-Bajorország (kormányzati) kerület Bajorországban, 1 247 7063lakossal (2020).

Új!!: Bajorország és Alsó-Bajorország · Többet látni »

Alsó-Frankföld

Alsó-Frankföld (németül Unterfranken) kormányzati kerület Bajorországban, 1 291 727 lakossal (2012).

Új!!: Bajorország és Alsó-Frankföld · Többet látni »

Altmühl

Az Altmühl folyó Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Altmühl · Többet látni »

Angolkert

A tájképi kert vagy angolkert kerttörténeti stílus és kertforma, ami napjaink kertjeinek elődjének tekinthető.

Új!!: Bajorország és Angolkert · Többet látni »

Ansbach

Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye.

Új!!: Bajorország és Ansbach · Többet látni »

Aschaffenburg

Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Aschaffenburg · Többet látni »

Augsburg

Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.

Új!!: Bajorország és Augsburg · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Bajorország és Ausztria · Többet látni »

Ókori Róma

Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.

Új!!: Bajorország és Ókori Róma · Többet látni »

Észak-Rajna-Vesztfália

Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Németország északnyugati részén elhelyezkedő tartomány.

Új!!: Bajorország és Észak-Rajna-Vesztfália · Többet látni »

Baden-Württemberg

Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.

Új!!: Bajorország és Baden-Württemberg · Többet látni »

Bajor Hercegség

A Bajor Hercegség a 10.-19.

Új!!: Bajorország és Bajor Hercegség · Többet látni »

Bajor Keresztényszociális Unió

A Bajor Keresztényszociális Unió (németül, CSU) kereszténydemokrata politikai párt Németországban.

Új!!: Bajorország és Bajor Keresztényszociális Unió · Többet látni »

Bajor Királyság

A Bajor Királyság német államalakulat volt a mai Bajorország, Saarpfalz járás és részben Rajna-vidék-Pfalz területén, amely e néven 1805–1918 között állt fenn.

Új!!: Bajorország és Bajor Királyság · Többet látni »

Bajor Választófejedelemség

A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.

Új!!: Bajorország és Bajor Választófejedelemség · Többet látni »

Bajor-erdő

A Bajor-erdő (németül Bayerischer Wald) hegyvidék Németországban, az Ausztria, Németország és Csehország határán fekvő Šumava német része.

Új!!: Bajorország és Bajor-erdő · Többet látni »

Bajorok

Bajor népviselet A bajorok (másként bajuwárok vagy baiuwárok) a mai németországbeli Bajorországban, Ausztriában és Dél-Tirolban élő német nyelvű népcsoport.

Új!!: Bajorország és Bajorok · Többet látni »

Bajorország miniszterelnökeinek listája

Ez a lista Bajorország miniszterelnökeinek névsorát tartalmazza.

Új!!: Bajorország és Bajorország miniszterelnökeinek listája · Többet látni »

Bayreuth

Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa.

Új!!: Bajorország és Bayreuth · Többet látni »

Bevándorlás

A bevándorlók aránya a népesség százalékában a különböző országokban Grönland nélkül, 2005-ben '''nincs adat''' '''több mint 50%''' '''20% – 50%''' '''10% – 20%''' '''4% – 10%''' '''1% – 4%''' '''Kevesebb mint 1%''' Argentínába érkező európai bevándorlók Afgán bevándorlók egy párizsi híd alatt 2010-ben Xenofóbia-ellenes flashmob, Budapest, 2015. június 16. Kilencedik századi bevándorlók idealizált ábrázolása a 19. századból A bevándorlás emberek életvitelszerű áttelepülése születési országukból vagy korábbi lakóhelyükről egy másik országba.

Új!!: Bajorország és Bevándorlás · Többet látni »

BMW Welt

A BMW Welt (magyarul BMW-Világ) nevű élménycentrumot 2003 augusztusa és 2007 ősze között építették.

Új!!: Bajorország és BMW Welt · Többet látni »

Boden-tó

A Boden-tó vagy gyakran Bodeni-tó, másként Konstanzi-tó (németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) édesvizű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál.

Új!!: Bajorország és Boden-tó · Többet látni »

Bundesrat

A Bundesrat (Szövetségi Tanács) a német törvényhozásnak az az intézménye, amely a 16 szövetségi állam (Länder) megjelenítésére hivatott.

Új!!: Bajorország és Bundesrat · Többet látni »

CD-ROM

#ÁTIRÁNYÍTÁS CD.

Új!!: Bajorország és CD-ROM · Többet látni »

Chiemsee

A Chiemsee (IPA) avagy magyarul esetleg régiesebben Chiem-tó az Alpok északi előterében fekszik.

Új!!: Bajorország és Chiemsee · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Bajorország és Csehország · Többet látni »

December 1.

Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.

Új!!: Bajorország és December 1. · Többet látni »

Deutsches Museum (München)

A müncheni Deutsches Museum, teljes nevén Deutsches Museum von Meisterwerken der Naturwissenschaft und Technik a világ legnagyobb technikai múzeuma.

Új!!: Bajorország és Deutsches Museum (München) · Többet látni »

Dinkelsbühl

Dinkelsbühl város Németországban, a Bajorországhoz tartozó Közép-Frankföldön, Ansbach járás délnyugati határán, Aalentől északra.

Új!!: Bajorország és Dinkelsbühl · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Bajorország és Duna · Többet látni »

Eichstätt

Eichstätt település Németországban, azon belül Bajorországban, azon belül Felső-Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Eichstätt · Többet látni »

Elba (folyó)

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.

Új!!: Bajorország és Elba (folyó) · Többet látni »

Erlangen

Erlangen egyetemi város, mely a legnagyobb német tartományhoz, Bajorországhoz tartozó Közép-Frankföldi regionális közigazgatás egyik városa.

Új!!: Bajorország és Erlangen · Többet látni »

Euró

Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája, amelyet a 27 tagállam közül 20 (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát.

Új!!: Bajorország és Euró · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Bajorország és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Férfi

Dávid-szobra'' a fiatal férfi szépségének klasszikus megtestesítője a nyugati művészetben A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.

Új!!: Bajorország és Férfi · Többet látni »

Fürth (Bajorország)

Fürth (frank nyelven: Färdd) város Németországban, Bajorország szabadállamban.

Új!!: Bajorország és Fürth (Bajorország) · Többet látni »

Főváros

A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.

Új!!: Bajorország és Főváros · Többet látni »

FC Bayern München

Az FC Bayern München (teljes nevén: Fußball-Club Bayern München eingetragener Verein) Németország legsikeresebb labdarúgócsapata.

Új!!: Bajorország és FC Bayern München · Többet látni »

Felső-Bajorország

Felső-Bajorország (kormányzati) kerület Bajorországban, 4 719 716 lakossal (2020).

Új!!: Bajorország és Felső-Bajorország · Többet látni »

Felső-Frankföld

Felső-Frankföld (németül Oberfranken) kormányzati kerület Bajorországban, 1 062 085 lakossal (2020).

Új!!: Bajorország és Felső-Frankföld · Többet látni »

Felső-Pfalz

Felső-Pfalz (németül Oberpfalz) (kormányzati) kerület Bajorországban 1 112 102 lakossal (2019).

Új!!: Bajorország és Felső-Pfalz · Többet látni »

Frank nyelvjárás

A frank nyelvek elterjedése és dialektusai holland (niederländisch) és alsó-német (niederdeutsch) (sárga), közép-német (zöld) és felső-német (kék) nyelvi területen. A frank nyelvek egy összefoglaló fogalom azokra a nyugat-német nyelvekre és dialektusokra, amelyek eredete a középkori Frank Birodalom keleti részéhez köthető.

Új!!: Bajorország és Frank nyelvjárás · Többet látni »

Frankföld

Frankföld címere Frankföld (németül: Franken) a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén.

Új!!: Bajorország és Frankföld · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: Bajorország és Germánok · Többet látni »

Hegy

A Pico Yordas hegy Spanyolországban 120 fényképből álló gömbpanoráma a svájci Dent de Vaulion hegycsúcsról A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből.

Új!!: Bajorország és Hegy · Többet látni »

Hessen

Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.

Új!!: Bajorország és Hessen · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Új!!: Bajorország és Hidegháború · Többet látni »

II. Lajos bajor király

II.

Új!!: Bajorország és II. Lajos bajor király · Többet látni »

III. Henrik szász herceg

III.

Új!!: Bajorország és III. Henrik szász herceg · Többet látni »

Iller

Az Iller (ősi nevén Ilargus) egy németországi folyó.

Új!!: Bajorország és Iller · Többet látni »

Ingolstadt

Ingolstadt város Németországban, Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Ingolstadt · Többet látni »

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Új!!: Bajorország és Inn (folyó) · Többet látni »

Isar

Az Isar egy folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Isar · Többet látni »

Kahl am Main

Kahl am Main település Németországban, azon belül Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Kahl am Main · Többet látni »

Közép-Frankföld (bajor régió)

Közép-Frankföld (németül Mittelfranken) kormányzati kerület Bajorországban, 1 719 494 lakossal (2011).

Új!!: Bajorország és Közép-Frankföld (bajor régió) · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Bajorország és Község · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Új!!: Bajorország és Köztársaság · Többet látni »

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Új!!: Bajorország és Kelták · Többet látni »

Landshut (Bajorország)

Landshut város Németországban, azon belül Alsó-Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Landshut (Bajorország) · Többet látni »

Latin rítusú katolikus egyház

JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.

Új!!: Bajorország és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »

Lech (folyó)

A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Lech (folyó) · Többet látni »

Luxemburg

Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában.

Új!!: Bajorország és Luxemburg · Többet látni »

Majna (folyó)

A Majna (németül: Main) Németországban a Rajna egyik legfontosabb mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Majna (folyó) · Többet látni »

Markus Söder

Markus Thomas Theodor Söder német politikus, 2018-tól Bajorország miniszterelnöke.

Új!!: Bajorország és Markus Söder · Többet látni »

Mézeskalács (sütemény)

Magyar mézeskalács szív, rovásfelirattal, házassági évfordulóra A mézeskalács olyan sütemény, mely változatos alakjával és díszítésével sokféle lehet.

Új!!: Bajorország és Mézeskalács (sütemény) · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Bajorország és München · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Bajorország és Monarchia · Többet látni »

Naab

A Naab folyó Bajorországban, Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Naab · Többet látni »

Négyzetkilométer

A négyzetkilométer (röv. km²) a terület mértékegysége.

Új!!: Bajorország és Négyzetkilométer · Többet látni »

Német Demokratikus Köztársaság

Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.

Új!!: Bajorország és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Bajorország és Német nyelv · Többet látni »

Német Szabaddemokrata Párt

Német Szabaddemokrata Párt (németül Freie Demokratische Partei, FDP) liberális párt Németországban.

Új!!: Bajorország és Német Szabaddemokrata Párt · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Bajorország és Németország · Többet látni »

Németország járásai

járás jogú városokra Németország járásai (németül Kreis vagy Landkreis, többes számban (Land)Kreise) önkormányzati és közigazgatási egységek Németországban, illetve a korábbi Poroszországban és néhány más egykori német államban.

Új!!: Bajorország és Németország járásai · Többet látni »

Németország járási jogú városainak listája

városjárások Németországban kreisfreie Städte Ez Németország járási jogú városainak (kreisfreie Städte) listája.

Új!!: Bajorország és Németország járási jogú városainak listája · Többet látni »

Németország kormányzati kerületei

Kormányzati körzetek: Státusz: 2008. augusztus 1. (beleértve a korábbi Alsó-Szászország, Rajna-vidék-Pfalz, Szászország és Szász-Anhalt közigazgatási körzeteit) Németország kormányzati kerületei, közigazgatási egységek Németországban, illetve a korábbi Poroszországban és néhány más egykori német államban.

Új!!: Bajorország és Németország kormányzati kerületei · Többet látni »

Németország tartományai

300px Németország tartományai (melynek magyar fordítása tulajdonképpen ország(ok)), a köznyelvben általánosan használt formájában szövetségi tartomány(ok) a Német Szövetségi Köztársaságot alkotó félszuverén államok.

Új!!: Bajorország és Németország tartományai · Többet látni »

Népszavazás

Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.

Új!!: Bajorország és Népszavazás · Többet látni »

Nürnberg

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.

Új!!: Bajorország és Nürnberg · Többet látni »

November 18.

Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.

Új!!: Bajorország és November 18. · Többet látni »

November 30.

Névnapok: András, Andor + Amál, Amália, André, Bandó, Dormán, Endre, Tarján, Trajánusz, Tullió, Levin.

Új!!: Bajorország és November 30. · Többet látni »

Nymphenburgi kastély

A nymphenburgi kastély egy barokk stílusban épült kastély Münchenben.

Új!!: Bajorország és Nymphenburgi kastély · Többet látni »

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Új!!: Bajorország és Nyugat-Németország · Többet látni »

Oktoberfest

Látkép az óriáskerékről, 2003. Légifelvétel egy nappal a kezdés előtt, 2006-ban A müncheni Oktoberfest (a németek a helyszín után „Wiesn”-nek is nevezik) a világ egyik legnagyobb népünnepélye.

Új!!: Bajorország és Oktoberfest · Többet látni »

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Passau · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Bajorország és Római Birodalom · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Új!!: Bajorország és Regensburg · Többet látni »

Salzach

A Salzach 225 km-es hosszával az Inn leghosszabb mellékfolyója.

Új!!: Bajorország és Salzach · Többet látni »

Sör

Búzasör A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, legtöbbször alkoholtartalmú ital.

Új!!: Bajorország és Sör · Többet látni »

Schweinfurt

Schweinfurt járásszabad város Németországban, Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Schweinfurt · Többet látni »

Sváb-Alb

A Sváb-Alb mintegy 180 km hosszú és 30-40 km széles középhegység Németország déli részén, nagyobb részt Baden-Württemberg, kisebb részt Bajorország területén.

Új!!: Bajorország és Sváb-Alb · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Új!!: Bajorország és Svábföld · Többet látni »

Svábföld (bajor régió)

Svábföld (kormányzati) kerület Bajorországban, 1 719 494 lakossal (2011).

Új!!: Bajorország és Svábföld (bajor régió) · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Bajorország és Svájc · Többet látni »

Szabadállam

A szabadállam kifejezés az államok és tartományok nevében koronként és helyenként más-más jelentésű, van amikor a szabad közélet meglétét húzza alá, esetleg a függetlenséget más államoktól, máskor pedig egy nagyobb államon belüli autonómiára utal, de jelentheti az önálló államiságot is, és különösen gyakran fordul elő a köztársaság, parlamentáris demokrácia szinonimájaként.

Új!!: Bajorország és Szabadállam · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Új!!: Bajorország és Szászország · Többet látni »

Szudétanémetek

Szudétanémeteken a mai Csehország (eredetileg a történelmi Cseh Királyság – Csehország és Morvaország-) peremén élő, a második világháború után zömmel elűzött, kitelepített németajkú lakosságot és leszármazottjaikat értjük.

Új!!: Bajorország és Szudétanémetek · Többet látni »

Türingia

Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.

Új!!: Bajorország és Türingia · Többet látni »

Treuchtlingen

Treuchtlingen város Németországban, azon belül Bajorországban.

Új!!: Bajorország és Treuchtlingen · Többet látni »

TSV 1860 München

A TSV 1860 München, becenevén Löwen (Oroszlánok), müncheni székhelyű német sportegyesület, amelyet 1860.

Új!!: Bajorország és TSV 1860 München · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Bajorország és Város · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Új!!: Bajorország és Világörökség · Többet látni »

Würzburg

Würzburg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Alsó-Frankföldi kerületében a Majna folyó két partján.

Új!!: Bajorország és Würzburg · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Új!!: Bajorország és Wittelsbach-ház · Többet látni »

Zugspitze

A Zugspitze nyugatról A müncheni ház a csúcsnál A Zugspitze (bajor nyelvjárásban: Zugspitz), 2962 méter tengerszint feletti magasságával Németország legmagasabb hegycsúcsa.

Új!!: Bajorország és Zugspitze · Többet látni »

1. FC Nürnberg

Az 1.

Új!!: Bajorország és 1. FC Nürnberg · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Bajorország és 1918 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Bajorország és 1919 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Bajorország és 1946 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Bajorország és 1949 · Többet látni »

2007

----.

Új!!: Bajorország és 2007 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Bajor Szabadállam.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »