Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Érsekcsanád, Érsekhalma, Baja, Bajai kistérség, Bács-Bodrog vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bácsalmási járás, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Felsőszentiván, Gara (Magyarország), Hercegszántó, Horvátok, Járás, Kalocsai járás, Közös önkormányzati hivatal, Község, Magyarország, Magyarországi cigányok, Magyarországi németek, Magyarországi románok, Magyarországi szerbek, Megyei jogú város, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Vaskút, 1950-es megyerendezés.
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Érsekcsanád · Többet látni »
Érsekhalma
Érsekhalma község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Érsekhalma · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Bajai járás és Baja · Többet látni »
Bajai kistérség
A Bajai kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Baja központtal.
Új!!: Bajai járás és Bajai kistérség · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Bajai járás és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Bajai járás és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bácsalmási járás
A Bácsalmási járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bajai járás és Bácsalmási járás · Többet látni »
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun vármegyében, a Bajai járásban.
Új!!: Bajai járás és Bácsszentgyörgy · Többet látni »
Bátmonostor
Bátmonostor egy község Bács-Kiskun vármegyében, a Bajai járásban.
Új!!: Bajai járás és Bátmonostor · Többet látni »
Csátalja
Csátalja község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Csátalja · Többet látni »
Csávoly
Csávoly község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Csávoly · Többet látni »
Dávod
Dávod község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Dávod · Többet látni »
Dunafalva
Dunafalva község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Dunafalva · Többet látni »
Felsőszentiván
Felsőszentiván község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Felsőszentiván · Többet látni »
Gara (Magyarország)
Gara község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Gara (Magyarország) · Többet látni »
Hercegszántó
Hercegszántó község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Hercegszántó · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Bajai járás és Horvátok · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Bajai járás és Járás · Többet látni »
Kalocsai járás
A Kalocsai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bajai járás és Kalocsai járás · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Bajai járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Bajai járás és Község · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bajai járás és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi cigányok
Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.
Új!!: Bajai járás és Magyarországi cigányok · Többet látni »
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Új!!: Bajai járás és Magyarországi németek · Többet látni »
Magyarországi románok
A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük.
Új!!: Bajai járás és Magyarországi románok · Többet látni »
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
Új!!: Bajai járás és Magyarországi szerbek · Többet látni »
Megyei jogú város
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megyei jogú város (önkormányzati rendszer).
Új!!: Bajai járás és Megyei jogú város · Többet látni »
Nagybaracska
Nagybaracska község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Nagybaracska · Többet látni »
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Nemesnádudvar · Többet látni »
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Sükösd · Többet látni »
Szeremle
Szeremle község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Szeremle · Többet látni »
Vaskút
Vaskút (horvátul: Baškut) nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bajai járás és Vaskút · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Bajai járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
