Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bahá ad-Daula

Index Bahá ad-Daula

Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.

42 kapcsolatok: Adud ad-Daula, Arab írás, Arradzsán, Bagdad, Baszra, Buvajhidák, December 22., Dijár Rabía, Dzsalál ad-Daula, Dzsazíra, Dzsibál, Fahr ad-Daula, Fársz, Huzesztán, Kúfa, Kermán, Kivám ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Mezopotámia, Musarrif ad-Daula, Saraf ad-Daula, Siráz, Szaffáridák, Szamszám ad-Daula, Szeptember 6., Szisztán, Szultán ad-Daula, Vászit, 1000, 1012, 936, 970, 983, 987, 989, 990, 991, 993, 994, 995, 998, 999.

Adud ad-Daula

Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Adud ad-Daula · Többet látni »

Arab írás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.

Új!!: Bahá ad-Daula és Arab írás · Többet látni »

Arradzsán

Arradzsán (arab-perzsa írással أرجان) középkori város és tartományi központ volt Délnyugat-Iránban, Huzesztán és Fársz határán.

Új!!: Bahá ad-Daula és Arradzsán · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Bahá ad-Daula és Bagdad · Többet látni »

Baszra

Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).

Új!!: Bahá ad-Daula és Baszra · Többet látni »

Buvajhidák

A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.

Új!!: Bahá ad-Daula és Buvajhidák · Többet látni »

December 22.

Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.

Új!!: Bahá ad-Daula és December 22. · Többet látni »

Dijár Rabía

Dijár Rabía (arab írással ديار ربيعة) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Dijár Rabía · Többet látni »

Dzsalál ad-Daula

Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »

Dzsazíra

Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Dzsazíra · Többet látni »

Dzsibál

Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.

Új!!: Bahá ad-Daula és Dzsibál · Többet látni »

Fahr ad-Daula

Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Fahr ad-Daula · Többet látni »

Fársz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.

Új!!: Bahá ad-Daula és Fársz · Többet látni »

Huzesztán

#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.

Új!!: Bahá ad-Daula és Huzesztán · Többet látni »

Kúfa

Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.

Új!!: Bahá ad-Daula és Kúfa · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

Új!!: Bahá ad-Daula és Kermán · Többet látni »

Kivám ad-Daula

Kivám ad-Daula (tudományos átiratban Qiwām ad-Dawla, arab betűkkel قوامالدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو الفوارس; Bagdad, 1000 áprilisa – 1028 novembere/decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán fejedelme volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Kivám ad-Daula · Többet látni »

Mahmúd gaznavida szultán

Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).

Új!!: Bahá ad-Daula és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Bahá ad-Daula és Mezopotámia · Többet látni »

Musarrif ad-Daula

Musarrif ad-Daula (tudományos átiratban Mušarrif ad-Dawla, arab betűkkel مشرف الدولة), eredeti nevén Abu Ali Haszan (tudományos átiratban Abū ʿAlī Ḥasan, arab betűkkel أبو علي حسن; Siráz?, 1003 – Bagdad?, 1025 májusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Irak uralkodója volt királyi címmel.

Új!!: Bahá ad-Daula és Musarrif ad-Daula · Többet látni »

Saraf ad-Daula

Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989. szeptember 6.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán és Fársz fejedelme, később főemír és Mezopotámia ura volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Saraf ad-Daula · Többet látni »

Siráz

Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.

Új!!: Bahá ad-Daula és Siráz · Többet látni »

Szaffáridák

A Szaffáridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9.–10. században.

Új!!: Bahá ad-Daula és Szaffáridák · Többet látni »

Szamszám ad-Daula

Szamszám ad-Daula (tudományos átiratban Ṣamṣām ad-Dawla, arab betűkkel صمصامالدولة), eredeti nevén Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 964 – Fársz, 998. november/december) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, előbb főemír és Mezopotámia ura, majd Fársz fejedelme volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Szamszám ad-Daula · Többet látni »

Szeptember 6.

Névnapok: Zakariás + Aldán, Bea, Beáta, Csanád, Harkány, Hárkány, Horka, Ida, Magnusz, Manga, Pamína, Noel, Zak.

Új!!: Bahá ad-Daula és Szeptember 6. · Többet látni »

Szisztán

Szisztán, régi ejtéssel Szísztán (arab és perzsa írással سيستان), korai nevén Szidzsisztán (سجستان) történelmi régió, amely részben a mai Irán keleti részén (Szisztán és Beludzsisztán tartományban), részben pedig Afganisztán déli részén terült el (szűkebb értelemben Nimruz és Helmand tartomány területén).

Új!!: Bahá ad-Daula és Szisztán · Többet látni »

Szultán ad-Daula

Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.

Új!!: Bahá ad-Daula és Szultán ad-Daula · Többet látni »

Vászit

Vászit (arab írással واسط, tudományos átiratban Wāsiṭ, jelentése: „középen lévő”) középkori város volt a mai Irak területén, el-Kút és el-Hajj városa között.

Új!!: Bahá ad-Daula és Vászit · Többet látni »

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Új!!: Bahá ad-Daula és 1000 · Többet látni »

1012

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 1012 · Többet látni »

936

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 936 · Többet látni »

970

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 970 · Többet látni »

983

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 983 · Többet látni »

987

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 987 · Többet látni »

989

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 989 · Többet látni »

990

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 990 · Többet látni »

991

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 991 · Többet látni »

993

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 993 · Többet látni »

994

Kategória:10. század.

Új!!: Bahá ad-Daula és 994 · Többet látni »

995

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 995 · Többet látni »

998

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 998 · Többet látni »

999

Nincs leírás.

Új!!: Bahá ad-Daula és 999 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »