Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bad Radkersburg

Index Bad Radkersburg

Bad Radkersburg (szlovénül Radgona, régi magyar nevén Regede, vendül Radgonja) osztrák város Stájerország Délkelet-stájerországi járásában.

43 kapcsolatok: Aquila János, Ausztria, Első világháború, Feldbach (Stájerország), Gornja Radgona, Graz, Halbenrain, Hévíz, Horvátország, I. Albert német király, I. Mátyás magyar király, II. Ottokár cseh király, Jugoszlávia, Klöch, Lenti, Magyarország, Mauthauseni koncentrációs tábor, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Mura (Dráva), Nádasdy Ferenc (tábornagy), Osztrákok, Radenci, Saint-germaini békeszerződés (1919), Südoststeiermark járás, Schengeni egyezmény, Stájerország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Termálvíz, Tišina, Urbárium, Varasd, Vashidegkút, Vend nyelv, Wehrmacht, 1880-as évek, 1945, 1969, 1970-es évek, 2007.

Aquila János

A kifejezés szűkebb értelmében (alább részletesen kifejtve) Aquila János (latinul Johannes Aquila teljes nevén Johannes Aquila de Rakespurga a lakóhelye, esetleg születési helye után: Radkersburg, Regede) 14. században, a Magyar Királyság délnyugati részén alkotott freskófestő és építész.

Új!!: Bad Radkersburg és Aquila János · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Bad Radkersburg és Ausztria · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Bad Radkersburg és Első világháború · Többet látni »

Feldbach (Stájerország)

Feldbach osztrák város, Stájerország Délkelet-stájerországi járásának központja.

Új!!: Bad Radkersburg és Feldbach (Stájerország) · Többet látni »

Gornja Radgona

Gornja Radgona (régi magyar nevén Regede vagy Felsőregede, németül Oberradkersburg, vendül Gorenja Radgonja) egy szlovéniai kisváros és az azonos nevű község (járás) központja a Mura déli partján.

Új!!: Bad Radkersburg és Gornja Radgona · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Bad Radkersburg és Graz · Többet látni »

Halbenrain

Halbenrain osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában.

Új!!: Bad Radkersburg és Halbenrain · Többet látni »

Hévíz

Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.

Új!!: Bad Radkersburg és Hévíz · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Bad Radkersburg és Horvátország · Többet látni »

I. Albert német király

Habsburg Albert (Rheinfelden, 1255. július – Königsfelden, 1308. május 1.), a Habsburg-házból származó, I. Rudolf német király és Hohenburg Gertrúd másodszülött fiaként született ausztriai herceg, aki 1282-től az Osztrák Hercegség hercege, majd 1298-tól a Német Királyság királya I. Albert néven.

Új!!: Bad Radkersburg és I. Albert német király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Bad Radkersburg és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

II. Ottokár cseh király

Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.

Új!!: Bad Radkersburg és II. Ottokár cseh király · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Bad Radkersburg és Jugoszlávia · Többet látni »

Klöch

Klöch (szlovénül Klek) osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában.

Új!!: Bad Radkersburg és Klöch · Többet látni »

Lenti

Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye.

Új!!: Bad Radkersburg és Lenti · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bad Radkersburg és Magyarország · Többet látni »

Mauthauseni koncentrációs tábor

A garázsudvar bejárata a mauthauseni koncentrációs táborban A mauthauseni koncentrációs tábor egyike a Harmadik Birodalom koncentrációs táborainak.

Új!!: Bad Radkersburg és Mauthauseni koncentrációs tábor · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Bad Radkersburg és Második világháború · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Bad Radkersburg és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Bad Radkersburg és Mura (Dráva) · Többet látni »

Nádasdy Ferenc (tábornagy)

Gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Ferenc (Regede, 1708. október 27. – Károlyváros, 1783. március 22.): magyar főnemes, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, horvát bán, a 18. század neves hadvezéreinek egyike.

Új!!: Bad Radkersburg és Nádasdy Ferenc (tábornagy) · Többet látni »

Osztrákok

Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.

Új!!: Bad Radkersburg és Osztrákok · Többet látni »

Radenci

Radenci (németül Radein) városka és községközpont Szlovéniában, Maribortól 30 km-re északkeletre, a szlovén-osztrák határ közvetlen közelében, a Mura jobb partján.

Új!!: Bad Radkersburg és Radenci · Többet látni »

Saint-germaini békeszerződés (1919)

Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21. Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen. A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés.

Új!!: Bad Radkersburg és Saint-germaini békeszerződés (1919) · Többet látni »

Südoststeiermark járás

A Südoststeiermark járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.

Új!!: Bad Radkersburg és Südoststeiermark járás · Többet látni »

Schengeni egyezmény

Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.

Új!!: Bad Radkersburg és Schengeni egyezmény · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Bad Radkersburg és Stájerország · Többet látni »

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Új!!: Bad Radkersburg és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Bad Radkersburg és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Bad Radkersburg és Szlovének · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Bad Radkersburg és Szlovénia · Többet látni »

Termálvíz

300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.

Új!!: Bad Radkersburg és Termálvíz · Többet látni »

Tišina

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csendlak.

Új!!: Bad Radkersburg és Tišina · Többet látni »

Urbárium

Az urbárium a magyar jogtörténetben a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt.

Új!!: Bad Radkersburg és Urbárium · Többet látni »

Varasd

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Új!!: Bad Radkersburg és Varasd · Többet látni »

Vashidegkút

Vashidegkút falu és községközpont Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Új!!: Bad Radkersburg és Vashidegkút · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.

Új!!: Bad Radkersburg és Vend nyelv · Többet látni »

Wehrmacht

Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.

Új!!: Bad Radkersburg és Wehrmacht · Többet látni »

1880-as évek

Az 1880-as évek egy évtized volt a gregorián naptárban.

Új!!: Bad Radkersburg és 1880-as évek · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Bad Radkersburg és 1945 · Többet látni »

1969

Nincs leírás.

Új!!: Bad Radkersburg és 1969 · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Bad Radkersburg és 1970-es évek · Többet látni »

2007

----.

Új!!: Bad Radkersburg és 2007 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »