55 kapcsolatok: Abbászida Kalifátus, Agade, Akkádok, Alexandrosz (egyértelműsítő lap), Amoriták, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Asszíria, Íszín uralkodóinak listája, Óbabiloni Birodalom, Óperzsa Birodalom, Babilon, Bagdad, Dzsemdet Naszr-kultúra, Elám, Eufrátesz, Földközi-tenger, Hammurapi babiloni király, Hellenisztikus civilizáció, Hettiták, I. babiloni dinasztia, I. e. 12. század, I. e. 13. század, I. e. 16. század, I. e. 21. század, I. e. 22. század, I. e. 24. század, I. e. 3. évezred, I. e. 4. évezred, I. e. 539, I. e. 610-es évek, I. e. 9. század, I. Samsi-Adad, III. uri dinasztia, Irak, Kassúk, Kháldok, Kis (település), Ktezifon, Lugal, Mári, Médek, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nippur, Pártus Birodalom, Perzsa-öböl, Sarrukín akkád király, Sumer, Sumer királylista, ..., Szászánida Birodalom, Szeleukida Birodalom, Tengeri népek, Tigris (folyó), Zagrosz. Bővíteni index (5 több) »
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus egy közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Új!!: Babilónia és Abbászida Kalifátus · Többet látni »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Új!!: Babilónia és Agade · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Babilónia és Akkádok · Többet látni »
Alexandrosz (egyértelműsítő lap)
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és Alexandrosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Babilónia és Amoriták · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Babilónia és Arámiak · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Babilónia és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Babilónia és Asszíria · Többet látni »
Íszín uralkodóinak listája
Íszín az ókori Mezopotámia egyik jelentős városállama volt az i. e. 2. évezredben.
Új!!: Babilónia és Íszín uralkodóinak listája · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Babilónia és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Babilónia és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Babilónia és Babilon · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad tartomány székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Babilónia és Bagdad · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Babilónia és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja. Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Babilónia és Elám · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Babilónia és Eufrátesz · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Babilónia és Földközi-tenger · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Babilónia és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Babilónia és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Babilónia és Hettiták · Többet látni »
I. babiloni dinasztia
Az I. babiloni dinasztia az amoriták letelepedésétől az Óbabiloni Birodalom bukásáig tartó periódus Mezopotámiában.
Új!!: Babilónia és I. babiloni dinasztia · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Babilónia és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Új!!: Babilónia és I. e. 13. század · Többet látni »
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 16. század · Többet látni »
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 21. század · Többet látni »
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 22. század · Többet látni »
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 24. század · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 4. évezred · Többet látni »
I. e. 539
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 539 · Többet látni »
I. e. 610-es évek
Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 660-as évek – i. e. 650-es évek – i. e. 640-es évek – i. e. 630-as évek – i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek Évek: i. e. 619 – i. e. 618 – i. e. 617 – i. e. 616 – i. e. 615 – i. e. 614 – i. e. 613 – i. e. 612 – i. e. 611 – i. e. 610.
Új!!: Babilónia és I. e. 610-es évek · Többet látni »
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilónia és I. e. 9. század · Többet látni »
I. Samsi-Adad
I.
Új!!: Babilónia és I. Samsi-Adad · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Babilónia és III. uri dinasztia · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Babilónia és Irak · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Babilónia és Kassúk · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Babilónia és Kháldok · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Babilónia és Kis (település) · Többet látni »
Ktezifon
Ktezifon, más írásmóddal Ktésziphón ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.
Új!!: Babilónia és Ktezifon · Többet látni »
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Új!!: Babilónia és Lugal · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Babilónia és Mári · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Babilónia és Médek · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Új!!: Babilónia és Mezopotámia · Többet látni »
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (héberből származó nevén Nabopolasszar, Kr. e. 658 – Kr. e. 605. augusztus 16.), az arameusok közé tartozó kháld törzs vezére, Bít-Jakíni tartomány sejkje, majd Babilon királya Kr. e. 626-tól haláláig, az Újbabiloni Birodalom alapítója, amelyet ettől kezdve Kháldú néven emlegettek.
Új!!: Babilónia és Nabú-apal-uszur · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Babilónia és Nippur · Többet látni »
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arsakida Birodalom az indoiráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Új!!: Babilónia és Pártus Birodalom · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Babilónia és Perzsa-öböl · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: Babilónia és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KI-EN-ĜIR15, „Fényúr országa”) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Babilónia és Sumer · Többet látni »
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Új!!: Babilónia és Sumer királylista · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Babilónia és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Babilónia és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Tengeri népek
A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Ciprust, Hattit, Kánaánt és Egyiptomot két hullámban, az i. e. 13–12.
Új!!: Babilónia és Tengeri népek · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Babilónia és Tigris (folyó) · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul: زنجیره چیاکانی زاگروس, perzsáulرشته كوههاى زاگرس) Irán és Irak legnagyobb hegysége, számos háromezer méternél magasabb csúccsal.
Új!!: Babilónia és Zagrosz · Többet látni »
Átirányítja itt:
Babilóniaiak, Karadúnias, Sumer és Akkád.