Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Azúr szultántyúk

Index Azúr szultántyúk

Az azúr szultántyúk (Porphyrio flavirostris) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

38 kapcsolatok: Argentína, Újmadárszabásúak, Állatok, Állkapcsosok, Begy, Bolívia, Brazília, Carinatae, Család (rendszertan), Csőr, Darualakúak, Faj, Fulica, Gerincesek, Gerinchúrosok, Guvatfélék, Guyanai-masszívum, Johann Friedrich Gmelin, Kolumbia, Madarak, Mag, Magzatburkosok, Mathurin Jacques Brisson, Mocsár, Négylábúak, Nem fenyegetett faj, Nemi kétalakúság, Neoaves, Neornithes, Osztály (rendszertan), Passerea, Perjefélék, Peru, Porphyrio (madárnem), Rend (rendszertan), Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Vörös lista.

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Új!!: Azúr szultántyúk és Argentína · Többet látni »

Újmadárszabásúak

Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.

Új!!: Azúr szultántyúk és Újmadárszabásúak · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Azúr szultántyúk és Állatok · Többet látni »

Állkapcsosok

Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.

Új!!: Azúr szultántyúk és Állkapcsosok · Többet látni »

Begy

A begy (latinul: ingluvies) nyelőcsőtágulat, amely jellemzően a gyűrűsférgekben, a puhatestűekben, a rovarokban és madarakban fejlődött ki.

Új!!: Azúr szultántyúk és Begy · Többet látni »

Bolívia

Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában.

Új!!: Azúr szultántyúk és Bolívia · Többet látni »

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Új!!: Azúr szultántyúk és Brazília · Többet látni »

Carinatae

A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.

Új!!: Azúr szultántyúk és Carinatae · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Azúr szultántyúk és Család (rendszertan) · Többet látni »

Csőr

Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.

Új!!: Azúr szultántyúk és Csőr · Többet látni »

Darualakúak

A darualakúak (Gruiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.

Új!!: Azúr szultántyúk és Darualakúak · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Azúr szultántyúk és Faj · Többet látni »

Fulica

A Fulica a madarak (Aves) osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Azúr szultántyúk és Fulica · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Azúr szultántyúk és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Új!!: Azúr szultántyúk és Gerinchúrosok · Többet látni »

Guvatfélék

Maláj guvat ''(Rallina fasciata)'' Atlantisz-guvat ''(Atlantisia rogersi)'' Weka ''(Gallirallus australis)'' Barna bozótguvat ''(Gallirallus sylvestris)'' Szalagos guvat ''(Gallirallus philippensis)'' Guami guvat ''(Gallirallus owstoni)'' Guvat ''(Rallus aquaticus)'' Királyguvat ''(Rallus elegans)'' Haris ''(Crex crex)'' Szürkenyakú erdeiguvat ''(Aramides cajanea)'' Saracura-guvat ''(Aramides saracura)'' Fehérmellű lápityúk ''(Amaurornis phoenicurus)'' Pettyes vízicsibe ''(Porzana porzana)'' Álarcos vízicsibe ''(Porzana carolina)'' Fahéjszínű vízicsibe ''(Porzana fusca)'' Szürke guvat ''(Pardirallus sanguinolentus)'' Takahe ''(Porphyrio mantelli)'' Amerikai szultántyúk ''(Porphyrio martinicus)'' Vízityúk ''(Gallinula chloropus)'' Pápua vízityúk ''(Gallinula tenebrosa)'' Tasmaniai mocsárityúk ''(Tribonyx mortierii)'' Gyűrűscsőrű szárcsa ''(Fulica americana)'' A guvatfélék (Rallidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Azúr szultántyúk és Guvatfélék · Többet látni »

Guyanai-masszívum

A guyanai-masszívum vagy guyanai-pajzs Dél-Amerika északi részén húzódó földrajzi terület.

Új!!: Azúr szultántyúk és Guyanai-masszívum · Többet látni »

Johann Friedrich Gmelin

Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója.

Új!!: Azúr szultántyúk és Johann Friedrich Gmelin · Többet látni »

Kolumbia

Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország.

Új!!: Azúr szultántyúk és Kolumbia · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Azúr szultántyúk és Madarak · Többet látni »

Mag

Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.

Új!!: Azúr szultántyúk és Mag · Többet látni »

Magzatburkosok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.

Új!!: Azúr szultántyúk és Magzatburkosok · Többet látni »

Mathurin Jacques Brisson

Mathurin Jacques Brisson (Fontenay-le-Comte, 1723. április 30. – Párizs, 1806. június 23.) francia zoológus, kísérleti fizikus és természettudományi filozófus.

Új!!: Azúr szultántyúk és Mathurin Jacques Brisson · Többet látni »

Mocsár

Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

Új!!: Azúr szultántyúk és Mocsár · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Új!!: Azúr szultántyúk és Négylábúak · Többet látni »

Nem fenyegetett faj

Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.

Új!!: Azúr szultántyúk és Nem fenyegetett faj · Többet látni »

Nemi kétalakúság

A nemi kétalakúság, más néven nemi dimorfizmus vagy ivari kétalakúság az a jelenség, amikor egy faj hímnemű és nőnemű példányainak testfelépítése, mérete, színe stb.

Új!!: Azúr szultántyúk és Nemi kétalakúság · Többet látni »

Neoaves

A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.

Új!!: Azúr szultántyúk és Neoaves · Többet látni »

Neornithes

A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.

Új!!: Azúr szultántyúk és Neornithes · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Azúr szultántyúk és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Passerea

A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.

Új!!: Azúr szultántyúk és Passerea · Többet látni »

Perjefélék

A perjefélék vagy pázsitfűfélék (Poaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe tartozó, rendkívül változatos család.

Új!!: Azúr szultántyúk és Perjefélék · Többet látni »

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.

Új!!: Azúr szultántyúk és Peru · Többet látni »

Porphyrio (madárnem)

A Porphyrio a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Azúr szultántyúk és Porphyrio (madárnem) · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Azúr szultántyúk és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

Új!!: Azúr szultántyúk és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Új!!: Azúr szultántyúk és Tojás (biológia) · Többet látni »

Vörös lista

A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.

Új!!: Azúr szultántyúk és Vörös lista · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »