Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
83 kapcsolatok: Agglutináló nyelv, Akamapicstli, Amerika (szuperkontinens), Amimitl, Atlakoja, Avokádó, Azték nyelv, Azték teremtésmítosz, Aztlán, Babilon, Csalcsiutlikve, Csendes-óceán, Csikomekoatl, Csinampa, Cuauhtémoc, Cuauhtémoc azték uralkodó, Cuitláhuac, Cuitláhuac azték uralkodó, Guatemala, Hernán Cortés, I. Moctezuma azték uralkodó, II. Moctezuma, II. Moctezuma azték uralkodó, Indiánok, Inkorporáló nyelv, Jaguár, Ketzalkóatl, Koatlikve, Kojolsauki, Maja civilizáció, Majavel, Makvilsocsitl, Makviltocstli, Mexikó, Mexikói-öböl, Mexikóváros, Mezoamerika, Miktlántekutli, Navatl nyelv, Nyelv, Olmékok, Patekatl, Popol Vuh (könyv), Pulque, Sipe-Totek, Solotl, Spanyol nyelv, Tenocstitlan, Teokalli, Teokrácia, ..., Teotivakán, Teponaztli, Tezkatlipoka, Tlalok, Tlaltekutli, Tlazolteotl, Tláloc, Tolték, Toltékok, Véráldozat, Vevekojotl, Vevetl, Vistoszivatl, Vitzilopocstli, Xochimilco, 13. század, 1325, 1376, 1395, 14. század, 1416, 1427, 1428, 1440, 1469, 1483, 1486, 15. század, 1502, 1519, 1520, 1521, 16. század. Bővíteni index (33 több) »
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Új!!: Aztékok és Agglutináló nyelv · Többet látni »
Akamapicstli
#ÁTIRÁNYÍTÁS Acamapichtli azték uralkodó.
Új!!: Aztékok és Akamapicstli · Többet látni »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Új!!: Aztékok és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »
Amimitl
Az azték mitológiában Amimitl volt a tavak és a halászok istene.
Új!!: Aztékok és Amimitl · Többet látni »
Atlakoja
Az azték mitológiában Atlakoja volt az aszály és a terméketlen földek istene.
Új!!: Aztékok és Atlakoja · Többet látni »
Avokádó
Az avokádó (Persea americana) a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10–20 m magas fa.
Új!!: Aztékok és Avokádó · Többet látni »
Azték nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Navatl nyelv.
Új!!: Aztékok és Azték nyelv · Többet látni »
Azték teremtésmítosz
Az azték teremtésmítosz szerint az istenek négyszer próbálkoztak sikertelenül a világ és az emberiség megteremtésével, amíg végül, ötödszörre minden a kedvük szerint nem alakult.
Új!!: Aztékok és Azték teremtésmítosz · Többet látni »
Aztlán
Aztlán elhagyásának ábrázolása a 16. századi Boturini kódexben. Aztlán a nahua legendák őshazája, ahol a nahuák hét törzse Chicomoztoc elhagyása után letelepedett, és élt egészen a Tenochtitlánba való vándorlásig.
Új!!: Aztékok és Aztlán · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Aztékok és Babilon · Többet látni »
Csalcsiutlikve
Chalchiuhtlicue-ábrázolás a Rios-kódexben Csalcsiutlikve (spanyolos elterjedt névírással Chalchiuhtlicue, („a jáde szoknyás”) az aztékok hite szerint az édesvizek és a növények termékenységének istennője, Tlaloc, az esőisten nővére vagy felesége. Teremtésmítoszuk szerint ő vetett véget a világ negyedkorának, amikor egy hatalmas, 52 éves eső eredményeként mindent elöntő árvízzel elmosta a világot. Az embereken megkönyörült, és halakká változtatta őket, azoknak pedig, akik híven tisztelték őt, hidat épített a Földről a mennyországba. Ő volt az újszülöttek és a halászok oltalmazója is. A komplex azték naptárban az Éjszaka kilenc és a Nappal tizenhárom társa közt is szerepel.
Új!!: Aztékok és Csalcsiutlikve · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Aztékok és Csendes-óceán · Többet látni »
Csikomekoatl
Csikomekoatl ábrázolása a Borgia-kódexben Csikomekoatl (spanyolos írásmóddal: Chicomecóatl, jelentése: hét kígyó), más néven Silonen a zsenge kukorica anyja, a kukorica, az étel és a bőség istennője az azték mitológia középső időszakában.
Új!!: Aztékok és Csikomekoatl · Többet látni »
Csinampa
Modern Csinampák A csinampa (spanyolos írásmóddal: chinampa) egy ősi közép-amerikai módszer szerint épített mezőgazdasági terület, amely rendszerint sekély vizű tavakon mesterségesen létrehozott téglalap alakú szigetet jelent.
Új!!: Aztékok és Csinampa · Többet látni »
Cuauhtémoc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cuauhtémoc azték uralkodó.
Új!!: Aztékok és Cuauhtémoc · Többet látni »
Cuauhtémoc azték uralkodó
Cuauhtémoc, Cuauhtemotzin, Guatemotzin és Guatemoc néven is ismeretes (1502 – 1525. február 28.) Ahuitzotl uralkodó fia, és II.
Új!!: Aztékok és Cuauhtémoc azték uralkodó · Többet látni »
Cuitláhuac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cuitláhuac azték uralkodó.
Új!!: Aztékok és Cuitláhuac · Többet látni »
Cuitláhuac azték uralkodó
Cuitláhuac (ejtsd: 'Kvitlávák'; 1476 – 1520 decembere), Axayácatl 11.
Új!!: Aztékok és Cuitláhuac azték uralkodó · Többet látni »
Guatemala
Guatemala vagy hivatalosan a Guatemalai Köztársaság (spanyol: República de Guatemala) egy közép-amerikai ország.
Új!!: Aztékok és Guatemala · Többet látni »
Hernán Cortés
Hernán Cortés de Monroy y Pizarro, Marqués del Valle de Oaxaca (1485 – 1547. december 2.) spanyol konkvisztádor, aki megdöntötte az Azték Birodalmat, létrehozta a mai Mexikó elődjének számító Új-Spanyolország gyarmatot és annak első kormányzója volt.
Új!!: Aztékok és Hernán Cortés · Többet látni »
I. Moctezuma azték uralkodó
I.
Új!!: Aztékok és I. Moctezuma azték uralkodó · Többet látni »
II. Moctezuma
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Moctezuma azték uralkodó.
Új!!: Aztékok és II. Moctezuma · Többet látni »
II. Moctezuma azték uralkodó
II. Moctezuma a Mendoza-Kódexben (XVI. század) II.
Új!!: Aztékok és II. Moctezuma azték uralkodó · Többet látni »
Indiánok
Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit (őslakosait) nevezzük.
Új!!: Aztékok és Indiánok · Többet látni »
Inkorporáló nyelv
Az inkorporáló vagy bekebelező nyelv a nyelvtipológiai osztályozás szempontjából olyan, magas fokon agglutináló nyelv, amely a nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok útján fejezi ki, ahol a toldalékok hosszú halmaza gyakran határozó- és módosítószókat is magukban foglalhat, ezzel akár teljes mondatnak megfelelő szavakat alkotva.
Új!!: Aztékok és Inkorporáló nyelv · Többet látni »
Jaguár
A jaguár (Panthera onca) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó nagytestű faj, amely Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein fordul elő.
Új!!: Aztékok és Jaguár · Többet látni »
Ketzalkóatl
Ketzalkóatl a Telleriano-Remensis kódexbenhttp://www.famsi.org/research/loubat/Telleriano-Remensis/thumbs0.html Codex Telleriano-Remensis, www.famsi.org Ketzalkóatl a Borgia-kódexbenhttp://www.famsi.org/research/graz/borgia/thumbs_0.html Codex Borgia, www.famsi.org Ketzalkóatl (mai azték névírással Quetzalcóatl, magyarul: Tollaskígyó), az azték mitológiában a tudás és tanulás istene, az első istenpár harmadszülött fia.
Új!!: Aztékok és Ketzalkóatl · Többet látni »
Koatlikve
Coatlicue szobra Mexikóváros antropológiai és történelmi múzeumában Koatlikve (elterjedt spanyol névírással Coatlicue) az azték mitológia kígyószoknyájú ősanyája, a föld istennője, a felhőkígyó Mixcoatl egyik felesége, a Hold és a csillagok szülőanyja.
Új!!: Aztékok és Koatlikve · Többet látni »
Kojolsauki
A tenochtitlani piramis lábánál talált Coyolxauhqui-ábrázolás. Kojolsauki (elterjedt spanyol névírással Coyolxauhqui, a név jelentése „aranycsengők”), a Haragos Arcú holdistennő az azték mitológiában, Koatlikve lánya és a csillagistenek, a Centzon Huitznahua-k uralkodója.
Új!!: Aztékok és Kojolsauki · Többet látni »
Maja civilizáció
A maja civilizáció közép-amerikai prehispán civilizáció, amelyet a maja népek fejlesztettek ki és a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb kultúrája volt.
Új!!: Aztékok és Maja civilizáció · Többet látni »
Majavel
Majavel ábrázolása a Borgia-kódexben Majavel (spanyolos írásmóddal Mayáhuel) az azték mitológiában eredetileg az egyik termékenységistennő, később az agávé és a belőle készült, oktli nevű bódító ital istennője.
Új!!: Aztékok és Majavel · Többet látni »
Makvilsocsitl
Makvilsocsitl (spanyolos írásmóddal Macuilxóchitl, jelentése öt virág), más néven Socsipilli (a virágok ura), a tavaszi növényvilág, a szerelem, a virágok, a vidámság és a labdajátékok istene az azték mitológiában.
Új!!: Aztékok és Makvilsocsitl · Többet látni »
Makviltocstli
Makviltocstli az azték mitológiában az Aviateto csoporthoz, vagyis az öt gyönyöristen csoportjához tartozik, melyben ő jelképezi az Öt nyulat.
Új!!: Aztékok és Makviltocstli · Többet látni »
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Új!!: Aztékok és Mexikó · Többet látni »
Mexikói-öböl
A Mexikói-öböl Észak-Amerika délkeleti partjának nagy öble, melyet a Florida és Yucatán szoros, valamint a Karib-tenger köt össze az Atlanti-óceánnal.
Új!!: Aztékok és Mexikói-öböl · Többet látni »
Mexikóváros
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Aztékok és Mexikóváros · Többet látni »
Mezoamerika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezo-Amerika.
Új!!: Aztékok és Mezoamerika · Többet látni »
Miktlántekutli
Miktlántekutli ábrázolása a Fejérváry–Mayer-kódexben Miktlántekutli (vagy Miktlantekutli, spanyolos írásmóddal Mictlantecuhtli) az azték mitológiában alvilági istenség, Miktlán (Miktlan) ura, az Alvilág és a halál istene volt, ezért az aztékok féltek tőle.
Új!!: Aztékok és Miktlántekutli · Többet látni »
Navatl nyelv
A navatl nyelv (gyakori köznyelvi nevén azték nyelv) az uto-azték nyelvcsalád déli ágába tartozó, Közép-Amerikában – főleg Mexikó területén – elszórtan beszélt, több változatban élő bekebelező indián nyelv.
Új!!: Aztékok és Navatl nyelv · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Aztékok és Nyelv · Többet látni »
Olmékok
Az olmék kultúra központjai La Venta-i bazaltfej San Lorenzó-i bazaltfej származó szobor Csecsemő-figura La Venta-i szobrocskák Áldozati oltár maradványa, La Venta Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, Mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott.
Új!!: Aztékok és Olmékok · Többet látni »
Patekatl
Patekatl Patekatl (spanyolos írásmóddal Patécatl vagy Patecatl, jelentése: az orvosságok országából származó) isten az azték mitológiában.
Új!!: Aztékok és Patekatl · Többet látni »
Popol Vuh (könyv)
A Popol Vuh a majákhoz tartozó kicse nép irodalmának szent történelmi–mitológiai könyve.
Új!!: Aztékok és Popol Vuh (könyv) · Többet látni »
Pulque
A pulque egy mexikói eredetű alkoholos ital, melyet az agávé (leggyakrabban az Agave salmiana faj, melyet magueynek neveznek) nedvének erjesztésével készítenek.
Új!!: Aztékok és Pulque · Többet látni »
Sipe-Totek
Sipe-Totek ábrázolása a Borgia-kódexben Sipe-Totek (spanyolos írásmóddal Xipe Tótec, Chipe-Tótec) az azték vallásban a tavasszal újjászülető növények, a keleti égtáj, a felkelő Nap, és a vetés istene.
Új!!: Aztékok és Sipe-Totek · Többet látni »
Solotl
Xólotl a Telleriano-Remensis kódexben. Solotl (elterjedt spanyol névírással Xólotl, a Kutyaisten) az azték mitológiában a tűz, a villámlás és a balszerencse istene, és a holtak kalauza a Mictlanon, az azték túlvilágon.
Új!!: Aztékok és Solotl · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Aztékok és Spanyol nyelv · Többet látni »
Tenocstitlan
A Mexikói-medence és Tenocstitlan a spanyol hódítás idején Tenocstitlan (navatl nyelven: Tenōchtitlan, spanyolul: Tenochtitlán) az Azték Birodalom fővárosa volt.
Új!!: Aztékok és Tenocstitlan · Többet látni »
Teokalli
Cholulában A teokalli vagy spanyolul teocalli („Isten háza” navatl nyelven) az őslakos közép-amerikai népek, így az aztékok jellegzetes, négyoldalú, lépcsős, csonka gúla piramisnak épített istentiszteleti helye volt.
Új!!: Aztékok és Teokalli · Többet látni »
Teokrácia
A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.
Új!!: Aztékok és Teokrácia · Többet látni »
Teotivakán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Teotihuacan.
Új!!: Aztékok és Teotivakán · Többet látni »
Teponaztli
A teponaztli (vagy teponaxtli) egy azték eredetű, fából készült idiofon hangszer, résdob.
Új!!: Aztékok és Teponaztli · Többet látni »
Tezkatlipoka
Az azték teremtésmítoszban két Tezkatlipoka szerepel, és mindkettő az első istenpár gyermeke: Vörös Tezkatlipoka volt az elsőszülött (azért nevezték így, mert teljesen vörös volt, amikor a világra jött), de Fekete Tezkatlipoka volt a legnagyobb és leggonoszabb isten.
Új!!: Aztékok és Tezkatlipoka · Többet látni »
Tlalok
Tlalok a Rios kódexben. Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura.
Új!!: Aztékok és Tlalok · Többet látni »
Tlaltekutli
Tlaltecuhtli szobra Tlaltekutli (elterjedt spanyol névalakban Tlaltecuhtli, magyarul Föld Úr) az azték mitológiában a föld (egyik) istennője, aki felfalta a halottakat, majd új életet öntött beléjük.
Új!!: Aztékok és Tlaltekutli · Többet látni »
Tlazolteotl
Tlazolteotl ábrázolása a Codex Borgia-ban. Tlazolteotl a bélsárevő istennő, a föld, a termékenység, a szexuális vétkek, a megbánás istennője és az éjszaka úrnője az azték mitológiában.
Új!!: Aztékok és Tlazolteotl · Többet látni »
Tláloc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tlalok.
Új!!: Aztékok és Tláloc · Többet látni »
Tolték
#ÁTIRÁNYÍTÁS toltékok.
Új!!: Aztékok és Tolték · Többet látni »
Toltékok
A toltékok közép-amerikai indiánok.
Új!!: Aztékok és Toltékok · Többet látni »
Véráldozat
A prekolumbián (Kolumbusz előtti) Közép-Amerikában és Dél-Amerika inka területén a vér- (ezen belül az ember-) áldozat általános vallási rítus volt.
Új!!: Aztékok és Véráldozat · Többet látni »
Vevekojotl
Vevekojotl ábrázolása a Borgia-kódexben Vevekojotl ábrázolása a Telleriano–Remensis-kódexben Vevekojotl (spanyolos írásmóddal Huehuecóyotl) a tiszteletre méltó, öreg prérifarkas, az ének és a tánc istene az azték mitológiában.
Új!!: Aztékok és Vevekojotl · Többet látni »
Vevetl
A vevetl (spanyol írásmóddal: huéhuetl vagy huehuetl, kiejtése kb. „ueuetl”) egy Mexikó területén máig használt azték eredetű dob.
Új!!: Aztékok és Vevetl · Többet látni »
Vistoszivatl
Vistoszivatl ábrázolása Vistoszivatl (spanyolos írásmóddal: Huixtocihuatl, jelentése sós asszony) a só és a sós vizek istennője az azték mitológiában, Tlalok esőisten nővére.
Új!!: Aztékok és Vistoszivatl · Többet látni »
Vitzilopocstli
Vitzilopocstli (elterjedt spanyolos névírással Huitzilopochtli, a Déli Kolibri) az azték mitológia főistene, a háború és a nap istene és Tenochtitlan (ma Mexikóváros) város védelmezője, Koatlikve fia.
Új!!: Aztékok és Vitzilopocstli · Többet látni »
Xochimilco
Xochimilco Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 415 000 főt.
Új!!: Aztékok és Xochimilco · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Aztékok és 13. század · Többet látni »
1325
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1325 · Többet látni »
1376
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1376 · Többet látni »
1395
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1395 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Aztékok és 14. század · Többet látni »
1416
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1416 · Többet látni »
1427
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1427 · Többet látni »
1428
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1428 · Többet látni »
1440
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1440 · Többet látni »
1469
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1469 · Többet látni »
1483
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1483 · Többet látni »
1486
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1486 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Aztékok és 15. század · Többet látni »
1502
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1502 · Többet látni »
1519
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1519 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1520 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Aztékok és 1521 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Aztékok és 16. század · Többet látni »
