Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
48 kapcsolatok: Arabok, Újkőkorszak, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán javasolt világörökségi helyszínei, Őskőkorszak, Óperzsa Birodalom, Baku, Baku történelmi belvárosa, Biodiverzitás, Bronzkor, Eljegesedés, Emlősök, Hürkaniai erdők, I. e. 6. század, I. e. 7. század, III. Alexandrosz makedón király, Iszlám, Karavánszeráj, Kaszpi-tenger, Kaukázus (hegység), Kádzsárok, Középkor, Lökbatani sárkúp, Madarak, Mérsékelt öv, Mecset, Nagy-Kaukázus, Negyedidőszak, Oroszok, Oroszország, Oszmán Birodalom, Perzsa leopárd, Qobustani sziklarajzok, Selyemlepke, Sirván, Szafavidák, Szászánida Birodalom, Szűz-torony, Szövetes növények, Traianus római császár, Vaskor, Világörökség, Zoroasztrizmus, 11. század, 12. század, 13. század, 18. század, 19. század.
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Arabok · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Újkőkorszak · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Azerbajdzsán · Többet látni »
Azerbajdzsán javasolt világörökségi helyszínei
Azerbajdzsán területéről a 2019.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Azerbajdzsán javasolt világörökségi helyszínei · Többet látni »
Őskőkorszak
Az őskőkorszak vagy paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Őskőkorszak · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Baku
Baku (azeri betűkkel: Bakı, perzsául: Badkube/باراکا) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország tudományos, kulturális és ipari központja.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Baku · Többet látni »
Baku történelmi belvárosa
2000-ben került fel a világörökségi listára az azerbajdzsáni főváros, Baku történelmi belvárosának egy része Baku fallal körülkerített része a Şirvanşah térrel és a Szűz-toronnyal név alatt.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Baku történelmi belvárosa · Többet látni »
Biodiverzitás
Az esőerdők élővilága rendkívül változatos A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is; az élő természet létezésének eredendő formája.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Biodiverzitás · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Bronzkor · Többet látni »
Eljegesedés
Eljegesedés (illusztráció) Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Eljegesedés · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Emlősök · Többet látni »
Hürkaniai erdők
A Iránban, a Kaszpi-tenger déli oldalán és az Azerbajdzsánnál húzódó 850 km hosszú hegylánc területén rengeteg különleges növény- és állatfaj található, köztük többek között a kihalófélben lévő perzsa leopárddal és a vadkecskével.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Hürkaniai erdők · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és I. e. 7. század · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Iszlám · Többet látni »
Karavánszeráj
A Qalaat al-Madiq karavánszeráj Szíria északi részén Egy szafavida karavánszeráj alaprajza A karavánszeráj (perzsául کاروانسرا, törökül Kervansaray) olyan útszéli fogadó volt, ahol az utasok megpihenhettek és feltöltődhettek az útjuk során.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Karavánszeráj · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kádzsárok
A Kádzsárok (perzsa nyelven: سلسله قاجار, angol átírásban Qajar) északkelet-iráni nomád turkománok voltak, akik harcias életmódjukkal fokozatosan meghódították Perzsia területeit.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Kádzsárok · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Középkor · Többet látni »
Lökbatani sárkúp
A lökbatani sárkúp (Lok-Batan), (azeri nyelven: Lökbatan palçıq vulkanı) vagy iszapvulkán egyike az Azerbajdzsán területén található 220 sárkúpnak, valamint a Föld 600 sárkúpjának egyik egyedülálló képviselője.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Lökbatani sárkúp · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Madarak · Többet látni »
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Mérsékelt öv · Többet látni »
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Mecset · Többet látni »
Nagy-Kaukázus
Hegyek Arhüz régióban, a Nagy-Kaukázusban A Nagy-Kaukázus műholdról A Nagy-Kaukázus (oroszul Большой Кавказ, azeriül Böyük Qafqaz Dağları) a Kaukázus hegység fő hegylánca.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Nagy-Kaukázus · Többet látni »
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Negyedidőszak · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Oroszok · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Oroszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Perzsa leopárd
A perzsa leopárd, latin nevén Panthera pardus ciscaucasica, amely szinonimája a Panthera pardus saxicolornak, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárd (Panthera pardus) egy alfaja.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Perzsa leopárd · Többet látni »
Qobustani sziklarajzok
A qobustani sziklarajzok, hivatalos megnevezéssel qobustani sziklarajzok kultúrtája (azeri nyelven Qobustan Dövlət Tarixi-Bədii Qoruğu, röviden Qobustan qoruğu; Qobustan egyéb írásváltozatai: Gobusztán, Gobustan, Kobustan) Azerbajdzsán 2007 óta világörökségi védelmet élvező térsége, Bakutól 65 kilométerre délnyugatra, Qobustan városától nyugatra, a Kaszpi-tenger nyugati partjaitól 6 kilométerre, a félsivatagi Sirvan-síkság és a Kaukázus déli láncaihoz tartozó Qobustan-hegység találkozásánál.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Qobustani sziklarajzok · Többet látni »
Selyemlepke
A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Selyemlepke · Többet látni »
Sirván
Sirván (perzsa nyelven: شروان, latinul: Shirvān; azerbajdzsán nyelven: Şirvan; tatár nyelven: Şirvan, más néven Sharvann, Shirwan, Shervan, Sherwan és Šervān) történelmi térség a Kelet-Kaukázusban.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Sirván · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Szafavidák · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szűz-torony
A Szűz-torony (azeriül: Qız qalası) egy valószínűleg 12.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Szűz-torony · Többet látni »
Szövetes növények
A szövetes növények, edényes növények vagy magasabb rendű növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta, illetve Cormophyta vagy Cormobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Szövetes növények · Többet látni »
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Traianus római császár · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Vaskor · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Világörökség · Többet látni »
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és Zoroasztrizmus · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és 11. század · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és 12. század · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és 13. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Azerbajdzsán világörökségi helyszínei és 19. század · Többet látni »
