Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Az ókori római társadalom szerkezete

Index Az ókori római társadalom szerkezete

Az ókori római társadalom szerkezete a Város és a birodalom fennállása során sok változáson ment keresztül, de meg is őrizte számos eredeti vonását.

Tartalomjegyzék

  1. 66 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Alföldy Géza, Antiokheia, Antoninus Pius római császár, Appennini-félsziget, Augustus római császár, Ókori Róma, Batávok, Caius Plinius Secundus, Campania, Capitolinus, Civilizáció, Clusium, Consul, Curia, Domitianus római császár, Etruria, Etruszkok, Faliszkuszok, Forum Romanum, Frízek, Görögök, Gens, Grüll Tibor, Harcászat, Hispania, Hoplita, I. e. 14. század, I. e. 8. század, I. Pürrhosz épeiroszi király, Indoeurópai nyelvcsalád, Kelták, La Turbie, Latin nyelv, Latinok, Lucius Tarquinius Superbus, Marcus Porcius Cato Maior, Nemzetség (társadalmi csoport), Oszkok, Palatinus, Palatinus Múzeum, Patricius, Plebeius, Pomerium, Pompeii, Proletariátus, Quirinalis, Róma, Római Birodalom, Római provinciák, ... Bővíteni index (16 több) »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Alexandria (Egyiptom)

Alföldy Géza

Alföldy Géza (Budapest, 1935. június 7. – Athén, 2011. november 6.) világhírű magyar ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Alföldy Géza

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Antiokheia

Antoninus Pius római császár

Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Antoninus Pius római császár

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul: Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Appennini-félsziget

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Augustus római császár

Ókori Róma

Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Ókori Róma

Batávok

A batávok ókori germán népe időszámításunk kezdete körül a Rajna torkolata környékén, a mai Hollandia területén élt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Batávok

Caius Plinius Secundus

Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Caius Plinius Secundus

Campania

Campania Olaszország egyik régiója.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Campania

Capitolinus

A Capitolinus (olaszul: Campidoglio) Róma hét dombjának egyike.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Capitolinus

Civilizáció

A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Civilizáció

Clusium

Clusium jelentős, fallal körülvett város volt a Római Birodalomban, a mai Toszkána Siena megyéjében, Közép-Itália északi részén, a hegyektől nyugatra.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Clusium

Consul

A consulok voltak az ókori Róma legfőbb magistratusai (tisztviselői) a köztársasági időkben.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Consul

Curia

A Curia egy ókori római eredetű, közösségi célú műemlék épület a Forum Romanumon.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Curia

Domitianus római császár

Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Domitianus római császár

Etruria

Etruria – a latin és görög forrásokban általában Tyrrheniaként hivatkoznak rá – az etruszkok települési területe volt a mai Olaszország középső részén, a mai Toszkána, Lazio és Umbria területén.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Etruria

Etruszkok

Az etruszkok ókori nép Közép-Itáliában, a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Etruszkok

Faliszkuszok

Appennini-félsziget a vaskorban A faliszkuszok (azaz faliscusok) ókori itáliai nép volt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Faliszkuszok

Forum Romanum

A Forum Romanum, vagy ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (a mai Campo di Vaccino) az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Forum Romanum

Frízek

A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken élt germán nép, amely a németalföldi és a nyugati német területeket elfoglalva kiszorította onnan a keltákat.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Frízek

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Görögök

Gens

Az ókori Rómában a gens (kb. nemzetség) családok egy csoportját jelentette közös névvel (nomen).

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Gens

Grüll Tibor

Grüll Tibor (Sopron, 1964. január 18.) ókor- és irodalomtörténész, egyetemi oktató, író.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Grüll Tibor

Harcászat

A harcászat, más néven katonai taktika a hadművészet alkotórésze, egyben minden fegyveres konfliktus alapelemének, a harcnak az elmélete és gyakorlata.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Harcászat

Hispania

Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Hispania

Hoplita

Hoplita illír sisakban, bronzpikkely mellvértben. A hoplita vagy pontosabban hoplitész ókori görög nehézfegyverzetű gyalogos katona volt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Hoplita

I. e. 14. század

Az i. e. 14.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és I. e. 14. század

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és I. e. 8. század

I. Pürrhosz épeiroszi király

Pürrhosz (Kr. e. 318 k. – Argosz, Kr. e. 272) Épeirosz és rövid ideig Makedónia királya volt, akit leginkább a dél-itáliai görög városállamoknak a Római Köztársaság ellen vívott ún.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és I. Pürrhosz épeiroszi király

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Indoeurópai nyelvcsalád

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Kelták

La Turbie

La Turbie település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és La Turbie

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Latin nyelv

Latinok

Az ókori Latiumban (ma: Lazio) élő latinok népe vezető szerepre tett szert az italikus népek között.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Latinok

Lucius Tarquinius Superbus

Lucius Tarquinius Superbus (a hagyomány szerint élt ? – Kr. e. 495 körül, uralkodott Kr. e. 535 – Kr. e. 509) volt az ókori Római Királyság utolsó legendás királya.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Lucius Tarquinius Superbus

Marcus Porcius Cato Maior

Marcus Porcius Cato Maior (Tusculum, I. e. 234 – Róma, I. e. 149) ókori római író, történetíró, államférfi.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Marcus Porcius Cato Maior

Nemzetség (társadalmi csoport)

Római genius szobra. A latin ''genius'' szó a ''gignere'' 'nemzeni, szülni' igéből származik, eredeti etimológiai jelentése a férfi szexuális nemzőképességére utal. A latin nyelvben a nemzetség megjelölésére a gens szó használatos, a nemzetségtagokat gentilesnek nevezzük.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Nemzetség (társadalmi csoport)

Oszkok

Itália ókori népei Az oszkok Campania területén élt ókori nép, a szamniszokkal állt rokonságban.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Oszkok

Palatinus

A Palatinus a mai Róma egy városrésze, az ókori Róma hét dombjának egyike.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Palatinus

Palatinus Múzeum

A Palatinus Múzeum Róma történelmi központjában, a Palatinus dombon található régészeti múzeum.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Palatinus Múzeum

Patricius

A patriciusok az ókori Róma nemesi uralkodó osztályának tagjai.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Patricius

Plebeius

A plebeiusok (lat. plebs, erasmida helyesírással plebejus) az ókori Rómában a korlátozott jogú polgárságot alkották, megkülönböztetve a kiváltságos patriciusi osztálytól.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Plebeius

Pomerium

A pomerium (post.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Pomerium

Pompeii

Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében, Campania olasz régióban.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Pompeii

Proletariátus

„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Proletariátus

Quirinalis

A Quirinalis Róma hét dombjának egyike, a történelmi belváros része, a főváros mai középpontjától északkeletre.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Quirinalis

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Róma

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Római Birodalom

Római provinciák

A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Római provinciák

Szabinok

A szabinok (latin nyelven Sabini, ógörög nyelven Σαβῖνοι) ókori itáliai, az italikus nyelvek csoportjába tartozó indoeurópai nyelvet beszélő nép.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Szabinok

Szamniszok

Karthágóiak A szamniszok vagy szamniták (latinul samnites), a déli Appenninek vidékén élő, az italikus nyelvek közé tartozó oszk nyelvet beszélő ókori itáliai nép volt.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Szamniszok

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Szicília

Taranto

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második (Bari után), Dél-Olaszország harmadik (Bari és Nápoly után) legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Taranto

Tarquinia

Tarquinia olaszországi város, Lazio tartományban.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Tarquinia

Társadalom

Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Társadalom

Törzs (társadalmi csoport)

A törzs – egyik legáltalánosabb definíciója szerint – az ősközösségi társadalom felbomlása után, a munkamegosztás és a magántulajdon kialakulása során létrejött közösségi szervezet, a korábbi horda típusú együttélés meghaladása, a nagycsaládok, nemzetségek, klánok összekapcsolódása.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Törzs (társadalmi csoport)

Termelékenység

A termelékenység közgazdasági fogalma a gazdasági tevékenység során előállított termék és az arra felhasznált termelési tényezők közötti viszony, a termelés hatékonysága.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Termelékenység

Tevere

A Tevere (latinul Tiberis) Közép-Olaszország legjelentősebb folyója, egyben Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize, amely az Appenninekben ered, Emilia-Romagnában, majd 406 kilométeren keresztül kanyarog Toszkánán, Umbrián és Lazión át, végül a Tirrén-tengerbe torkollik Ostiánál.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Tevere

Tizenkét táblás törvények

A Tizenkét táblás törvények (latinul: Lex duodecim tabularum) a Római Köztársaság Kr. e. 451–450-ben összeállított, írásba foglalt törvényei, a római jog egyik legjelentősebb forrása.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Tizenkét táblás törvények

Tribus

Vérségi ill.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Tribus

Umberek

Karthágóiak Az umberek vagy umbrok Itália őslakói közé tartozó ókori nép.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Umberek

Veii

Veii, más néven Veius; olaszul: Veio, fontos ókori etruszk város volt Etruria déli határán, a mai Olaszországban, Rómától észak-északnyugatra.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Veii

Velch

Velch (vagy latin Volci, Vulci, etruszk Velz, Velx, Velc) etruszk település az i. e. 8. század és az i. e. 3. század között.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Velch

Voluntarizmus

A voluntarizmus idealista, főképpen szubjektív idealista filozófiai, pszichológiai és politikai irányzat.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és Voluntarizmus

1. század

Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.

Megnézni Az ókori római társadalom szerkezete és 1. század

, Szabinok, Szamniszok, Szicília, Taranto, Tarquinia, Társadalom, Törzs (társadalmi csoport), Termelékenység, Tevere, Tizenkét táblás törvények, Tribus, Umberek, Veii, Velch, Voluntarizmus, 1. század.