Tartalomjegyzék
163 kapcsolatok: Aiszóposz, Aiszkhülosz, Aiszkhinész (athéni szónok), Akkád Birodalom, Alkaiosz (költő), Amenhotep, Hapu fia, Anakreón, Anaximandrosz, Antiszthenész (filozófus), Antoninus Pius római császár, Apollodórosz (építész), Arisztophanész, Arisztotelész, Arkhilokhosz, Armenia Magna, Assur-bán-apli, Augustus római császár, Aurelianus római császár, Babilon, Caius Iulius Caesar, Caracalla római császár, Castiglione László, Claudius római császár, Cnaeus Pompeius Magnus, Dávid zsidó király, Démoszthenész, Decebal, Decius római császár, Diocletianus római császár, Dzsószer, Egyiptom, Ehnaton, Epheszoszi Hérakleitosz, Epikurosz, Euripidész, Flavius Honorius római császár, Flavius Stilicho, Galénosz, Gallienus római császár, Gudea, Hadrianus római császár, Hafré, Hammurapi babiloni király, Hannibál (karthágói hadvezér), Hatsepszut, Hérodotosz, Hésziodosz, Herodes Atticus, Hippói Szent Ágoston, Hippokratész, ... Bővíteni index (113 több) »
Aiszóposz
Aiszóposz elképzelt alakja egy 15. századi metszeten Aiszóposz egyik meséjének illusztrációja egy 273-ból származó ravennai templomi padlómozaikon Aiszóposz mesefigurái, Perugia, 1275 A tücsök és a hangya, Milo Winter illusztrációja (1919) Aiszóposz (átírásban: Aísōpos; latinul: Aesopus), magyaros formában Ezópus(z) (Amorium, Kis-Ázsia, Kr.
Megnézni Az ókor nagyjai és Aiszóposz
Aiszkhülosz
Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.
Megnézni Az ókor nagyjai és Aiszkhülosz
Aiszkhinész (athéni szónok)
Aiszkhinész (tudományos magyar átírásban: Aischinés), (Athén, i. e. 389 körül – Szamosz, i. e. 314 körül) görög (athéni) szónok és politikus; Démoszthenész politikai ellenfele.
Megnézni Az ókor nagyjai és Aiszkhinész (athéni szónok)
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Megnézni Az ókor nagyjai és Akkád Birodalom
Alkaiosz (költő)
Alkaiosz és Szapphó egy 19. századi festményen Szapphó és Alkaiosz Alkaiosz vagy latinosan Alcaeus (i. e. 620 – i. e. 570. vagy i. e. 580.) görög költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Alkaiosz (költő)
Amenhotep, Hapu fia
Amenhotep szobra Amenhotep, Hapu fia ókori egyiptomi nemesember, III. Amenhotep nagyszabású építkezéseinek vezetője.
Megnézni Az ókor nagyjai és Amenhotep, Hapu fia
Anakreón
Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582, Theósz – i. e. 485) ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres.
Megnézni Az ókor nagyjai és Anakreón
Anaximandrosz
Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.
Megnézni Az ókor nagyjai és Anaximandrosz
Antiszthenész (filozófus)
Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Antiszthenész (filozófus)
Antoninus Pius római császár
Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.
Megnézni Az ókor nagyjai és Antoninus Pius római császár
Apollodórosz (építész)
Traianus mögött áll Apollodórosz, Damaszkuszi Apollodórosz, Apollodoros Damascenus (Kr. u. 2. század első fele) római kori építész, hadmérnök.
Megnézni Az ókor nagyjai és Apollodórosz (építész)
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Arisztophanész
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Megnézni Az ókor nagyjai és Arisztotelész
Arkhilokhosz
Arkhilokhosz vagy latinosan Archilochus (Párosz sziget, i. e. 7. század) görög költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Arkhilokhosz
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Megnézni Az ókor nagyjai és Armenia Magna
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Az ókor nagyjai és Assur-bán-apli
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14.
Megnézni Az ókor nagyjai és Augustus római császár
Aurelianus római császár
Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9. – Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.
Megnézni Az ókor nagyjai és Aurelianus római császár
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Az ókor nagyjai és Babilon
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Caius Iulius Caesar
Caracalla római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.
Megnézni Az ókor nagyjai és Caracalla római császár
Castiglione László
Castiglione László (Budapest, 1927. november 14. – Budapest, 1984. április 2.) magyar régész, művészettörténész, a történelem-tudományok kandidátusa (1961) a történelem-tudományok doktora (1975).
Megnézni Az ókor nagyjai és Castiglione László
Claudius római császár
Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Claudius római császár
Cnaeus Pompeius Magnus
Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.
Megnézni Az ókor nagyjai és Cnaeus Pompeius Magnus
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki.
Megnézni Az ókor nagyjai és Dávid zsidó király
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Megnézni Az ókor nagyjai és Démoszthenész
Decebal
Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.
Megnézni Az ókor nagyjai és Decebal
Decius római császár
Imperator Caesar Caius Messius Quintus Decius Traianus Augustus, általánosan elterjedt néven Decius császár, született Caius Messius Decius; Budalia, 201 körül – Abrittus, 251.
Megnézni Az ókor nagyjai és Decius római császár
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Megnézni Az ókor nagyjai és Diocletianus római császár
Dzsószer
Dzsószer'' lépcsős piramisa Szakkarában'' Dzsószer szobra eredeti helyén a szerdabfülkében Dzsószer (Netjerikhet, ḏśr nṯr.j ḫt), (ur.: kb. Kr. e. 2668 – Kr. e. 2649) az egyiptomi Óbirodalom III. dinasztiájának fáraója, az első piramisépítő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Dzsószer
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Az ókor nagyjai és Egyiptom
Ehnaton
Ehnaton (régiesebb átírásokban Ehnáton vagy Ekhnáton), uralkodásának első négy évében IV.
Megnézni Az ókor nagyjai és Ehnaton
Epheszoszi Hérakleitosz
Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Epheszoszi Hérakleitosz
Epikurosz
Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.
Megnézni Az ókor nagyjai és Epikurosz
Euripidész
Еuripidész arcképe Euripidész (Szalamisz szigete, i. e. 480 – Arethusza?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.
Megnézni Az ókor nagyjai és Euripidész
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384.
Megnézni Az ókor nagyjai és Flavius Honorius római császár
Flavius Stilicho
Stilicho és családja egy diptychonon (Monza) Flavius Stilicho (359 körül – 408. augusztus 22.) a Nyugatrómai Birodalom vandál származású hadvezére, egyben legbefolyásosabb politikusa volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Flavius Stilicho
Galénosz
Görögösen Galénosz, (Pergamon, 129 szeptembere – Róma, 216 körül): görög származású római orvos, filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Galénosz
Gallienus római császár
Publius Licinius Egnatius Gallienus, általánosan elterjedt néven Gallienus császár (Etruria, 218 körül – Mediolanum, 268 szeptembere) a Római Birodalom császára volt: 253-tól 260-ig apja, I. Valerianus társcsászára, majd 268-ig egyedül császár.
Megnézni Az ókor nagyjai és Gallienus római császár
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Megnézni Az ókor nagyjai és Gudea
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hadrianus római császár
Hafré
Hafré (ḫˁf-rˁ, nevének jelentése: Ré felkel, görögül Kephrén), (ur.: kb. i. e. 2558 – i. e. 2532) ókori egyiptomi fáraó, az óbirodalmi IV. dinasztia uralkodója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hafré
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hammurapi babiloni király
Hannibál (karthágói hadvezér)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hannibál (hadvezér).
Megnézni Az ókor nagyjai és Hannibál (karthágói hadvezér)
Hatsepszut
Henemetamon Hatsepszut, uralkodói nevén: Maatkaré, görögösen: Amesszisz (i. e. 1509 körül, ur. kb. i. e. 1479 – i. e. 1458) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia ötödik fáraója, I. Thotmesz leánya.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hatsepszut
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hérodotosz
Hésziodosz
Hésziodosz (ógörögül Ἡσίοδος) (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hésziodosz
Herodes Atticus
Herodes Atticus mellszobra az athéni Archeológiai Múzeumban Herodes Atticus (teljes nevén Lucius Vibullius Hipparchus Tiberius Claudius Atticus Herodes; 101 – Marathón, kb. 177) görög-római szónok, politikus és mecénás.
Megnézni Az ókor nagyjai és Herodes Atticus
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hippói Szent Ágoston
Hippokratész
Kószi Hippokratész, (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Hippokratész
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Homérosz
Horemheb
Horemheb (uralkodói nevén Dzseszerheperuré Szetepenré, görögösen Armeszisz; ur.: kb. i. e. 1314 – i. e. 1292) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia utolsó fáraója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Horemheb
I. Antiokhosz szeleukida uralkodó
I.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Antiokhosz szeleukida uralkodó
I. Attalosz pergamoni király
I.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Attalosz pergamoni király
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Constantinus római császár
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Dárajavaus perzsa király
I. Démétriosz makedón király
I. Démétriosz Poliorkétész (görögül Δημήτριος Πολιορκητής, „városostromló” Kr. e. 337 vagy Kr. e. 336 – Kherszonészosz, Kr.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Démétriosz makedón király
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Iusztinianosz bizánci császár
I. Ptolemaiosz
I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Ptolemaiosz
I. Sápúr szászánida király
I.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Sápúr szászánida király
I. Szeleukosz szeleukida uralkodó
I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó
I. Theodosius római császár
I.
Megnézni Az ókor nagyjai és I. Theodosius római császár
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Assur-nászir-apli
II. Jahmesz
II.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Jahmesz
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Philipposz makedón király
II. Ptolemaiosz
II. Ptolemaiosz Philadelphosz (görögül Πτολεμαίος Φιλάδελφος, Kósz, I. e. 308. február 10. – I. e. 246. január 28.), az ókori Egyiptom második királya a Ptolemaidák közül 282-től haláláig, a dinasztiaalapító I.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Ptolemaiosz
II. Ramszesz
II.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Ramszesz
II. Sarrukín asszír király
II.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Sarrukín asszír király
II. Tigranész örmény király
II.
Megnézni Az ókor nagyjai és II. Tigranész örmény király
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni Az ókor nagyjai és III. Alexandrosz makedón király
III. Amenhotep
III.
Megnézni Az ókor nagyjai és III. Amenhotep
III. Antiokhosz szeleukida uralkodó
III. Antiokhosz Megasz (Nagy Antiokhosz) (görögül: Aντιóχoς Μέγας; Kr. e. 241 – Kr. e. 187. július 3.) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom hatodik uralkodója (Kr. e. 222-től haláláig), II.
Megnézni Az ókor nagyjai és III. Antiokhosz szeleukida uralkodó
III. Thotmesz
III.
Megnézni Az ókor nagyjai és III. Thotmesz
III. Tudhalijasz hettita király
III.
Megnézni Az ókor nagyjai és III. Tudhalijasz hettita király
Imhotep
Imhotep (ii-m-ḥtp; neve jelentése: „aki békében érkezik”; i. e. 27. század) ókori egyiptomi polihisztor, aki a III. dinasztiabeli Dzsószer fáraó alatt szolgált.
Megnézni Az ókor nagyjai és Imhotep
Iszokratész
Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338 augusztusa) ókori görög szónok.
Megnézni Az ókor nagyjai és Iszokratész
Iulianus római császár
Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.
Megnézni Az ókor nagyjai és Iulianus római császár
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Megnézni Az ókor nagyjai és Izrael
Karneadész
Kürénéi Karneadész, (Küréné, i. e. 214/213 – Athén, i. e. 128. november 5.) ókori görög filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Karneadész
Khilón
Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt i. e. 556-ban, Damagetosz fia, a hét bölcs egyike.
Megnézni Az ókor nagyjai és Khilón
Khrüszipposz
Khrüszipposz, (i. e. 279 körül – i. e. 206 körül) ókori görög sztoikus filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Khrüszipposz
Kitioni Zénón
Kitióni Zénón Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.
Megnézni Az ókor nagyjai és Kitioni Zénón
Klazomenai Anaxagorasz
Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.
Megnézni Az ókor nagyjai és Klazomenai Anaxagorasz
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Megnézni Az ókor nagyjai és Korinthosz
Kroiszosz
Kroiszosz (elterjedt magyaros alakban Krőzus), (Kr. e. 596 – Kr. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Kroiszosz
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lagas
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lüdia
Lükurgosz (spártai arkhón)
képviselőházában. Lükurgosz (görög betűkkel: Λυκοῦργος) az i. e. 8. században élt törvényhozó Spártában.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lükurgosz (spártai arkhón)
Lüsziasz
Lüsziasz Lüsziasz, (Athén, i. e. 445 – Athén, i. e. 380) Athénban élő beszédíró (logographos) és szónok.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lüsziasz
Lucius Annaeus Seneca
Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lucius Annaeus Seneca
Lucius Apuleius
Elképzelt portré egy medálon Apuleiusról a negyedik század végéről Latinosan Lucius Apuleius, görögösen madaurai Apuleiosz (Madaura (ma: Madara), Karthágó, 125 körül – 180 körül) ókori római író, filozófus és Ízisz-pap.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lucius Apuleius
Lucius Cornelius Sulla
Denarius, melyet Sulla veretett VI. Mithridatész felett aratott győzelme után Lucius Cornelius Sulla Felix (Róma, Kr. e. 138 – Puteoli, Kr. e. 78) konzervatív római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lucius Cornelius Sulla
Lucius Iunius Brutus
Lucius Iunius Brutus (? – Kr. e. 509) hagyományosan a Római Köztársaság alapítójának és az első consulnak tekintett politikus volt, a későbbi Iunius nemzetség ősapja, így a legismertebb Iunius, Marcus Iunius Brutus felmenője is.
Megnézni Az ókor nagyjai és Lucius Iunius Brutus
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Megnézni Az ókor nagyjai és Makedónia
Marcus Antonius
Marcus Antonius mellszobra Marcus Antonius (Kr. e. 83. január 14. – Kr. e. 30. augusztus 1.) római politikus, hadvezér, Caius Iulius Caesar híve, a II. triumvirátus tagja, VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő férje, aki az Octavianustól elszenvedett vereség hatására önkezével vetett véget életének.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Antonius
Marcus Aurelius római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Aurelius római császár
Marcus Claudius Marcellus
. Marcus Claudius Marcellus (Kr. e. 268 előtt – Kr. e. 208) római politikus, hadvezér, Syracusae elfoglalója, ötszörös consul volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Claudius Marcellus
Marcus Iunius Brutus
Marcus Iunius Brutus Caepio, vagy Quintus Caepio Brutus (Róma, i. e. 85. – Filippi, i. e. 42. október 23.) római politikus, a Julius Caesar elleni összeesküvés egyik főszervezője, a dictator egyik gyilkosa.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Iunius Brutus
Marcus Porcius Cato Maior
Marcus Porcius Cato Maior (Tusculum, I. e. 234 – Róma, I. e. 149) ókori római író, történetíró, államférfi.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Porcius Cato Maior
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Tullius Cicero
Marcus Vipsanius Agrippa
Marcus Vipsanius Agrippa (i. e. 63. október 23. – i. e. 12. március) római államférfi és hadvezér, Octavianus, a későbbi Augustus római császár jó barátja, veje és örököse, Tiberius apósa, Caligula nagyapja volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Marcus Vipsanius Agrippa
Masinissa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Masszinissza.
Megnézni Az ókor nagyjai és Masinissa
Mauretania
Mauretania - ókori régió és ország Afrika északi partján, az abban a korban a berberek által lakott régió (Tamazgha), illetve a mai Magreb területének egy részén.
Megnézni Az ókor nagyjai és Mauretania
Menandrosz (komédiaköltő)
Menandrosz, (Athén, Kr. e. 342 – Pireusz, Kr. e. 291) az attikai újkomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Menandrosz (komédiaköltő)
Menipposz
Menipposz, (i. e. 3. század) ókori cinikus filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Menipposz
Miltiadész
Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.
Megnézni Az ókor nagyjai és Miltiadész
Montuemhat
Montuemhat (i. e. 700 körül – i. e. 650 körül) ókori egyiptomi hivatalnok a XXV. és XXVI. dinasztia idején; Théba polgármestere, Ámon negyedik prófétája.
Megnézni Az ókor nagyjai és Montuemhat
Nahtnebef
Nahtnebef, görögösen Nektanebész, hibásan I. Nektanebosz, uralkodói nevén Heperkaré (? – Kr. e. 362) ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 380-tól haláláig, a XXX. dinasztia megalapítója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Nahtnebef
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Narám-Szín akkád király
Nero római császár
Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54.
Megnézni Az ókor nagyjai és Nero római császár
Palmüra
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Megnézni Az ókor nagyjai és Palmüra
Pauszaniasz (hadvezér)
Pauszaniasz (görögül: Παυσανίας, ? – Kr. e. 470 k.) spártai Agiada herceg, a plataiai csata győztes hadvezére, Pleisztarkhosz uralkodása idején régens volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pauszaniasz (hadvezér)
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pál apostol
Püthagorasz
Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Püthagorasz
Peiszisztratosz athéni türannosz
Peiszisztratosz (Braurón, Kr. e. 600 k. – Athén, Kr. e. 527) ókori görög politikus, athéni arisztokrata, a polisz első türannosza volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Peiszisztratosz athéni türannosz
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pergamon
Periandrosz korinthoszi türannosz
Periandrosz (Kr. e. 7 – 6. század) ókori görög uralkodó, Korinthosz türannosza volt (Kr. e. 627–Kr. e. 585).
Megnézni Az ókor nagyjai és Periandrosz korinthoszi türannosz
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Megnézni Az ókor nagyjai és Periklész
Perszeusz makedón király
Perszeusz (görögül Περσεύς; Kr. e. 212 – Kr. e. 166 vagy Kr. e. 162), az ókori hellenisztikus Makedónia utolsó királya az Antigonidák közül (uralkodott Kr. e. 179-től Kr. e. 168-ig), V. Philipposz gyermeke volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Perszeusz makedón király
Pheidiasz
„Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pheidiasz
Philetairosz pergamoni király
Philetairosz (i. e. kb. 343-263), Pergamon fejedelme, az önálló Pergamoni Állam megalapítója, aki bámulatos ügyességgel manőverezett a diadochoszok egymás közti harcaiban.
Megnézni Az ókor nagyjai és Philetairosz pergamoni király
Pindarosz
Pindarosz vagy latinosan Pindarus (nevének átírásváltozata Pindaros; Künoszkephalai, i. e. 522/518 – Argosz, i. e. 442/438) ókori görög költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pindarosz
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Megnézni Az ókor nagyjai és Platón
Plótinosz
Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Plótinosz
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Polübiosz
Pontosz
Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.
Megnézni Az ókor nagyjai és Pontosz
Probus római császár
Marcus Aurelius Equitius Probus (Sirmium, 232? – Sirmium, 282) a Római Birodalom császára volt 276-tól haláláig, 282-ig.
Megnézni Az ókor nagyjai és Probus római császár
Publius Cornelius Scipio Africanus
Publius Cornelius Scipio Africanus (Róma, Kr. e. 235 körül – Róma, Kr. e. 187/183 körül) az egyik legjelentősebb köztársaságkori római politikus és hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Publius Cornelius Scipio Africanus
Publius Vergilius Maro
Publius Vergilius Maro (Andes, Mantua közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium, ma Brindisi, i. e. 19. szeptember 21.) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor epikus költője.
Megnézni Az ókor nagyjai és Publius Vergilius Maro
Quintus Ennius
Quintus Ennius, röviden csak Ennius (Rudiae, Kr. e. 239. július 16.:fr:Ennius – Róma, Kr. e. 168. október 8.) ókori római költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Quintus Ennius
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Quintus Horatius Flaccus
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Az ókor nagyjai és Római Birodalom
Rodoszi Poszeidóniosz
Rodoszi Poszeidóniosz vagy apameiai Poszeidóniosz, (Apameia, i. e. 135 – Róma?, i. e. 51) a szíriai Apameiában született, Rodosz szigetén vált elismert filozófussá, végül Rodoszon vagy Rómában halt meg.
Megnézni Az ókor nagyjai és Rodoszi Poszeidóniosz
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Megnézni Az ókor nagyjai és Salamon zsidó király
Septimius Severus római császár
Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.
Megnézni Az ókor nagyjai és Septimius Severus római császár
Severus Alexander római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus, általánosan elterjedt néven Severus Alexander császár, született Marcus Gessius Bassianus Alexianus (Arca Caesarea, 208. október 1. – Moguntiacum, 235. március 18.) római császár 222-től haláláig.
Megnézni Az ókor nagyjai és Severus Alexander római császár
Siracusa
Siracusa (szicíliai nyelven Sarausa, görögül Συρακοσαι, latinul Syracusae) város Olaszországban, Szicíliában.
Megnézni Az ókor nagyjai és Siracusa
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Spárta
Symmachus
Quintus Aurelius Memmius Eusebius Symmachus (342 körül – 402/403) római szenátor és rétor.
Megnézni Az ókor nagyjai és Symmachus
Szapphó
Alkaiosz Szapphó és Alkaiosz Théodore Chassériau: Szapphó leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a mitilini Phaon Charles Mengin: Szapphó (1877) Szapphó (kiejtése szapfó), (Kr.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szapphó
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szíria
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szókratész
Szent Ambrus
Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szent Ambrus
Szenuszert
A Szenuszert, görögösen Szeszósztrisz (z-n-wsr.t, „Uszert embere”) ókori egyiptomi név, különösen a Középbirodalom idején népszerű, amikor több fáraó neve.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szenuszert
Szinópéi Diogenész
Szinópéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (görög betűkkel Διογένης, latinul Diogenes), (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szinópéi Diogenész
Szolón
Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szolón
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Megnézni Az ókor nagyjai és Szophoklész
Türosz
Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.
Megnézni Az ókor nagyjai és Türosz
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Megnézni Az ókor nagyjai és Thalész
Théba
A thébai nekropolisz térképe https://web.archive.org/web/20070628162917/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7c/Theban_Necropolis_Map.jpeg (teljes képernyős változat) Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet, görögül Θῆβα, Théba, Διὸς Πόλις Μεγάλη, Dioszpolisz Megalé,, biblikus No Amon, ma, Ṭībah) egyiptomi város, a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt az ország fővárosa, ma világörökségi helyszín.
Megnézni Az ókor nagyjai és Théba
Thébai Kratész
Thébai Kratész, (i. e. 365 körül – i. e. 285 körül) athéni filozófus volt, a cinikusok iskolájának tagja az i. e. 3. században.
Megnézni Az ókor nagyjai és Thébai Kratész
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Megnézni Az ókor nagyjai és Themisztoklész
Theophrasztosz
Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.
Megnézni Az ókor nagyjai és Theophrasztosz
Theuderich keleti gót király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Theuderik keleti gót király.
Megnézni Az ókor nagyjai és Theuderich keleti gót király
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Megnézni Az ókor nagyjai és Thuküdidész
Tiberius római császár
Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16.
Megnézni Az ókor nagyjai és Tiberius római császár
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Megnézni Az ókor nagyjai és Traianus római császár
Vercingetorix
Vercingetorix (franciául Vercingétorix, kb. i. e. 82 – Róma, i. e. 46) az arvernusok törzsfője volt, aki Kr. e. 53-ban és 52-ben felkelést vezetett a Római Birodalom ellen.
Megnézni Az ókor nagyjai és Vercingetorix
Vespasianus római császár
Imperator Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Vespasianus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Rente, 9. november 17. – Róma, 79. június 23.) a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik princepse.
Megnézni Az ókor nagyjai és Vespasianus római császár
VI. Mithridatész pontoszi király
VI.
Megnézni Az ókor nagyjai és VI. Mithridatész pontoszi király
VII. Kleopátra
VII. Kleopátra Philopatór (görögül:Κλεοπάτρα Φιλοπάτωρ, később Cleopatra Thea Neotera Philopatór kai Philopatrisz (i. e. 69. január – i. e. 30. augusztus 12.), XII.
Megnézni Az ókor nagyjai és VII. Kleopátra
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Megnézni Az ókor nagyjai és Xenophón
Zénobia palmürai királynő
Zénobia, (240 körül – 275 körül) Odaenathus palmürai király második felesége, Palmüra királynője 267-től 272-ig.
Megnézni Az ókor nagyjai és Zénobia palmürai királynő