Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Érmihályfalva, Balaskó Vilmos, Bărăgan, December 2., Erdély, Hollós István (jogász), Magyarország, Nagyvárad, Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, Románia, Rongyos Gárda, Sass Kálmán, Securitate, Szabad Európa Rádió, Szamosújvár, Számadó Ernő, Szoboszlay-féle összeesküvés, Tófalvi Zoltán, 1956-os forradalom, 1957, 1958, 1964.
Érmihályfalva
Érmihályfalva (románul: Valea Lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Érmihályfalva · Többet látni »
Balaskó Vilmos
Balaskó Vilmos (Szalacs, 1914. szeptember 19. – Máramarossziget, 2004. január 20.) romániai magyar református lelkész, Balaskó Nándor szobrászművész testvére.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Balaskó Vilmos · Többet látni »
Bărăgan
A Bărăgan vagy Baragán egy földrajzi tájegység Romániában, a Román-alföld keleti részén.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Bărăgan · Többet látni »
December 2.
Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és December 2. · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Erdély · Többet látni »
Hollós István (jogász)
Hollós István (Érmihályfalva, 1906. augusztus 8. – Szamosújvár, 1958. december 2.) erdélyi magyar jogász, tanító, akit az Érmihályfalvi csoport perében halálra ítéltek és Sass Kálmán református lelkésszel együtt kivégezték.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Hollós István (jogász) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Magyarország · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Nagyvárad · Többet látni »
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Románia · Többet látni »
Rongyos Gárda
A Rongyos Gárda jelvénye A Rongyos Gárda 1919.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Rongyos Gárda · Többet látni »
Sass Kálmán
Sass Kálmán (Gálospetri, 1904. április 17. – Szamosújvár, 1958. december 2.) érmelléki református lelkész, akit a román hatóságok „államellenes összeesküvés” vádjával kivégeztek.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Sass Kálmán · Többet látni »
Securitate
román Securitate helyi központja. 1990 óta a román Nemzetbiztonsági Hivatal és a Rendőrség használja A Securitate (románul: Departamentul Securității statului, azaz Állambiztonsági Osztály) a román kommunista diktatúra titkosszolgálata volt.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Securitate · Többet látni »
Szabad Európa Rádió
A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty, rövidítve: RFE/RL) az Amerikai Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén azzal a céllal, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását”.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Szabad Európa Rádió · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Szamosújvár · Többet látni »
Számadó Ernő
Számadó Ernő (írói álneve: Békésy András; betűjegyei: S. E.; Sz. E.; Budapest, 1907. december 11. – Értarcsa, 1983. március 30.) magyar költő.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Számadó Ernő · Többet látni »
Szoboszlay-féle összeesküvés
A Szoboszlay-féle összeesküvés egy 1955-1957 között zajló szervezkedés volt Romániában, a kommunizmus megdöntésére.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Szoboszlay-féle összeesküvés · Többet látni »
Tófalvi Zoltán
Tófalvi Zoltán (Korond, 1944. március 24.–) erdélyi magyar újságíró, riporter.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és Tófalvi Zoltán · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és 1956-os forradalom · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és 1957 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és 1958 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Az érmihályfalvi csoport pere és 1964 · Többet látni »
