Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
108 kapcsolatok: A hatalmi ágak szétválasztása, Alekszandr Vasziljevics Szuvorov, Amerikai függetlenségi háború, Újszandec, Biłgoraj, Bourbon-ház, Częstochowa, Daugavpils, Dánia, Drezda, Duklai-hágó, Eperjes (Szlovákia), Fehéroroszország, Francia forradalom, Gdańsk, Havasalföld, Hétéves háború, Hetman, Hrodna, Hugo Kołłątaj, I. Frigyes porosz király, I. Frigyes Vilmos porosz király, I. Pál orosz cár, I. Péter orosz cár, I. Szaniszló lengyel király, II. Ágost lengyel király, II. Frigyes porosz király, II. Katalin orosz cárnő, II. Szaniszló Ágost lengyel király, II. Ulászló lengyel király, III. Ágost lengyel király, III. János lengyel király, III. Zsigmond lengyel király, IV. Frigyes dán király, IV. Ulászló lengyel király, Jagelló Egyetem, Jasło, Jasna Góra-i kolostor, Kahlenbergi csata, Kalinyingrád, Kamjanec-Pogyilszkij, Karlócai béke, Kárpátok, Kielce, Királyi Poroszország, Kozák–lengyel háború (1648–54), Kozákok, Krakkó, Kujávia, Latgale, ..., Latin nyelv, Lengyel nyelv, Lengyel–Litván Unió, Lengyelország három felosztása, Lengyelország májusi alkotmánya, Liberum veto, Livónia, Lotaringia, Lublin, Lublini unió, Lublini vajdaság, Lviv, Mazóvia, Második thorni béke, Minszk, Moldva (fejedelemség), Nagy északi háború, Nagy szejm, Nagy-Lengyelország, Narva (település), Nápolyi Királyság, Német Lovagrend, Néva, Nowy Targ, Nyeman (folyó), Nyugat-pomerániai vajdaság, Nyugati-Bug, Odera, Ostrołęka, Podólia, Podhale, Polack, Poltavai csata, Pomeránia, Porosz Hercegség, Porosz Királyság, Poznań, Radom, Riga, Szászország, Szentpétervár, Szepes vármegye, Szicília, Tadeusz Kościuszko, Tarnobrzeg, Tartu, Toruń, Toszkána, Varsó, Vicebszk, Vilnius, Vinnicjai terület, Visztula, Wawel, Wettin-ház, XII. Károly svéd király, XV. Lajos francia király, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (58 több) »
A hatalmi ágak szétválasztása
A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és A hatalmi ágak szétválasztása · Többet látni »
Alekszandr Vasziljevics Szuvorov
Alekszandr Vasziljevics Szuvorov (oroszul: Александр Васильевич Суворов; Moszkva, 1729. vagy 1730. november 24. – Szentpétervár, 1800. május 18.) orosz hadvezér, tábornok, generalisszimusz, Itália hercege (Князь Италийский), az újkor egyik legnagyobb stratégája.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Alekszandr Vasziljevics Szuvorov · Többet látni »
Amerikai függetlenségi háború
Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Amerikai függetlenségi háború · Többet látni »
Újszandec
Újszandec (lengyelül Nowy Sącz, németül Neu Sandez, jiddisül צאנז / Tsanz) Lengyelország délkeleti részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban, a szlovák határ közelében fekvő város.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Újszandec · Többet látni »
Biłgoraj
Biłgoraj – kisváros Lengyelország Lublini vajdaságában.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Biłgoraj · Többet látni »
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Bourbon-ház · Többet látni »
Częstochowa
Częstochowa (IPA), régi magyar neve: Csensztokó, város Lengyelországban a Sziléziai vajdaságban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Częstochowa · Többet látni »
Daugavpils
Daugavpils Lettország második legnépesebb városa a Daugava folyó partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Daugavpils · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Dánia · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Drezda · Többet látni »
Duklai-hágó
A Duklai-hágó Felsőkomárnok felől A háborús emlékmű a hágó tetején A Duklai-hágó (lengyelül Przełęcz Dukielska) egy igen fontos átkelőhely és hágó Szlovákia és Lengyelország között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Duklai-hágó · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Fehéroroszország · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Francia forradalom · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Gdańsk · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Havasalföld · Többet látni »
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Hétéves háború · Többet látni »
Hetman
A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Hetman · Többet látni »
Hrodna
Hrodna vagy Horadnya nagyváros Fehéroroszország északnyugati részén, a litván és a lengyel határ közelében, a Nyeman folyó és a Laszoszna (Loszoszno) összefolyásánál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Hrodna · Többet látni »
Hugo Kołłątaj
Hugo Stumberg Kołłątaj (más írásmóddal: Kołłontay; írói álnevei: Anonim, Jeden Obywatel, H. K., X. H. K.), (Dederkały Wielkie, 1750. április 1. – Varsó, 1812. február 28.) lengyel katolikus pap, egyetemi tanár, jogász, politikus, államférfi, szép- és közíró.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Hugo Kołłątaj · Többet látni »
I. Frigyes porosz király
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és I. Frigyes porosz király · Többet látni »
I. Frigyes Vilmos porosz király
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és I. Frigyes Vilmos porosz király · Többet látni »
I. Pál orosz cár
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és I. Pál orosz cár · Többet látni »
I. Péter orosz cár
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és I. Péter orosz cár · Többet látni »
I. Szaniszló lengyel király
Stanisław Leszczyński (Lwów, Lengyelország, 1677. október 20. – Lunéville, Lotaringia, 1766. február 23.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme I. Szaniszló néven 1704 és 1709 között, majd 1733 és 1736 között újra, ezt követően Lotaringia és Bar hercege 1737-től 1766-ban bekövetkezett haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és I. Szaniszló lengyel király · Többet látni »
II. Ágost lengyel király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és II. Ágost lengyel király · Többet látni »
II. Frigyes porosz király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és II. Frigyes porosz király · Többet látni »
II. Katalin orosz cárnő
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és II. Katalin orosz cárnő · Többet látni »
II. Szaniszló Ágost lengyel király
Stanisław August Poniatowski (született Stanisław Antoni Poniatowski; Wołczyn, Lengyelország, 1732. január 17. – Szentpétervár, Oroszország, 1798. február 12.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és II. Szaniszló Ágost lengyel király · Többet látni »
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és II. Ulászló lengyel király · Többet látni »
III. Ágost lengyel király
III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és III. Ágost lengyel király · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és III. János lengyel király · Többet látni »
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
IV. Frigyes dán király
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és IV. Frigyes dán király · Többet látni »
IV. Ulászló lengyel király
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és IV. Ulászló lengyel király · Többet látni »
Jagelló Egyetem
A Jagelló Egyetem (lengyelül: Uniwersytet Jagielloński) a lengyelországi Krakkó egyeteme.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Jagelló Egyetem · Többet látni »
Jasło
Jasło megyei jogú város Délkelet-Lengyelországban, 2012.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Jasło · Többet látni »
Jasna Góra-i kolostor
Jasna Góra-i kolostor A Jasna Góra-i kolostor alaprajza Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött. A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Jasna Góra-i kolostor · Többet látni »
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kahlenbergi csata · Többet látni »
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kalinyingrád · Többet látni »
Kamjanec-Pogyilszkij
Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kamjanec-Pogyilszkij · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Karlócai béke · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kárpátok · Többet látni »
Kielce
Kielce (IPA) város Közép-Lengyelországban, 202 609 lakossal (2006).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kielce · Többet látni »
Királyi Poroszország
Királyi Poroszország állam a történeti Poroszország területén, amely a második thorni béke és Lengyelország első felosztása között állt fenn.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Királyi Poroszország · Többet látni »
Kozák–lengyel háború (1648–54)
A kozák–lengyel háború a Rzeczpospolita és a kozákság, valamint a krími tatárok között zajlott 1648–1654 között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kozák–lengyel háború (1648–54) · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kozákok · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Krakkó · Többet látni »
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Kujávia · Többet látni »
Latgale
Latgale vagy Latgallia (Latgalul:: Latgola; lengyelül: Łatgalia; németül: Lettgallen; oroszul: Латгалия) egy Lettország öt etnográfiai és földrajzi egysége közül.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Latgale · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Latin nyelv · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »
Lengyelország három felosztása
Lengyelország a felosztások után Lengyelország felosztása (lengyelül: Rozbiory Polski) Lengyelország történelmének 1772-től 1795-ig tartó korszaka, amikor a lengyel–litván nemzetközösség területét fokozatosan felosztották (diplomáciai egyezmények eredményeképpen, anélkül, hogy sor került volna háborúra Lengyelországgal) két vagy három részre: Ausztria, a Porosz Királyság és Oroszország között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lengyelország három felosztása · Többet látni »
Lengyelország májusi alkotmánya
A Május 3-i Alkotmány eredeti, kézzel írt szövege Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lengyelország májusi alkotmánya · Többet látni »
Liberum veto
A szejm ülése 1622-ben Varsóban A liberum veto (latin kifejezés, jelentése: szabad vétó, tiltakozási jog) egy parlamentáris eszköz volt a Lengyel-Litván Unió fennállása idején.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Liberum veto · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Livónia · Többet látni »
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lotaringia · Többet látni »
Lublin
Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lublin · Többet látni »
Lublini unió
''lublini unió'' – Jan Matejko festménye Litvánia területváltozása A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lublini unió · Többet látni »
Lublini vajdaság
A Lublini vajdaság,, egyike Lengyelország 16 vajdaságának, nagyobb közigazgatási egységének.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lublini vajdaság · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Lviv · Többet látni »
Mazóvia
Mazóvia hagyományos felosztása, 13–18. század 100px Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Mazóvia · Többet látni »
Második thorni béke
Hercegi Poroszország A második thorni béke a Német Lovagrend és Lengyelország közt dúló tizenhárom éves háborút lezáró, 1466.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Második thorni béke · Többet látni »
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Minszk · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagy északi háború
A nagy északi háborút Svédország vívta az Oroszországot, Lengyelországot, Szászországot és Dániát magában foglaló koalícióval.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nagy északi háború · Többet látni »
Nagy szejm
Május 3-i Alkotmányt. A nagy szejm vagy négyéves szejm (lengyelül Sejm Wielki vagy Sejm Czteroletni; litvánul Didysis seimas vagy Ketverių metų seimas) Lengyelország 1788–1792 között működő, korszakos jelentőségű országgyűlése, diétája.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nagy szejm · Többet látni »
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nagy-Lengyelország · Többet látni »
Narva (település)
Narva város Észtország keleti részén, a Narva folyó partján, az orosz határ mellett.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Narva (település) · Többet látni »
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nápolyi Királyság · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Német Lovagrend · Többet látni »
Néva
A Néva (oroszul Нева) bővizű, 74 km hosszú folyó Oroszország északnyugati részén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Néva · Többet látni »
Nowy Targ
Nowy Targ (magyarul Újvásár, szlovákul Nový Targ, németül Neumarkt) város Lengyelország déli részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nowy Targ · Többet látni »
Nyeman (folyó)
A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nyeman (folyó) · Többet látni »
Nyugat-pomerániai vajdaság
A Nyugat-pomerániai vajdaság,, közigazgatási egység, egyike Lengyelország 1999-ben alkotott 16 vajdaságának.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nyugat-pomerániai vajdaság · Többet látni »
Nyugati-Bug
A Bug (ukránul Західний Буг, oroszul Западный Буг, belaruszul Заходні Буг) folyó Ukrajnában, Fehéroroszországban és Lengyelországban, a Narew bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Nyugati-Bug · Többet látni »
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Odera · Többet látni »
Ostrołęka
Ostrołęka (magyarosan időnként: Osztrolenka) járási jogú város Lengyelországban, a mazóviai vajdaságban, a Narew folyó partján, egyúttal az ostrołękai járás központja is.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Ostrołęka · Többet látni »
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Podólia · Többet látni »
Podhale
Podhale kulturális régió Lengyelország déli részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Podhale · Többet látni »
Polack
Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Polack · Többet látni »
Poltavai csata
A poltavai csata a nagy északi háború (1700–1721) döntő ütközete.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Poltavai csata · Többet látni »
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Pomeránia · Többet látni »
Porosz Hercegség
A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amelynek területe ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Porosz Hercegség · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Porosz Királyság · Többet látni »
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Poznań · Többet látni »
Radom
Radom Lengyelország középső részén, a Mleczna folyó partján fekvő város.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Radom · Többet látni »
Riga
Riga (kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Riga · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Szászország · Többet látni »
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Szentpétervár · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Szepes vármegye · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Szicília · Többet látni »
Tadeusz Kościuszko
A Kościuszko család nemesi címere Kościuszko eskütétele Krakkóban Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (magyarosan Kosciuszko Tádé, lengyelül kiejtve, magyarosan kiejtve kb. „Tadeus Koscsusko”) (Mereczowszczyzna, Lengyel–Litván Unió (ma: Fehéroroszország) 1746. február 4. – Solothurn, Svájc, 1817. október 15.), hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok, az amerikai függetlenségi háború résztvevője, a nemzeti fegyveres erők főparancsnoka a nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés idején, a lengyel, a litván, a fehérorosz és az amerikai nemzetek hőse.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Tadeusz Kościuszko · Többet látni »
Tarnobrzeg
Bíróság és ügyészség épülete Tarnobrzegben Tarnobrzeg járási jogú város Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaságban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Tarnobrzeg · Többet látni »
Tartu
Tartu (délészt nyelvjárásban: Tarto) Észtország második legnagyobb városa, egyben Dél-Észtország legnagyobb települése, Tartu megye (Tartumaa) székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Tartu · Többet látni »
Toruń
A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Toruń · Többet látni »
Toszkána
Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Toszkána · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Varsó · Többet látni »
Vicebszk
Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Vicebszk · Többet látni »
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Vilnius · Többet látni »
Vinnicjai terület
Vinnicjai terület (Вінницька область) közigazgatási egység Ukrajna nyugati-középső részén, székhelye Vinnicja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Vinnicjai terület · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Visztula · Többet látni »
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Wawel · Többet látni »
Wettin-ház
A Wettin-ház Albert-ágának címere A Wettin-ház szász hercegi és királyi család, mely nevét Wettin váráról kapta.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Wettin-ház · Többet látni »
XII. Károly svéd király
'''XII. Károly''' emléktáblája,Budapest, V. kerület,Váci utca 43. XII.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és XII. Károly svéd király · Többet látni »
XV. Lajos francia király
XV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és XV. Lajos francia király · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697–1795) és Zsigmond magyar király · Többet látni »
