Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
227 kapcsolatok: A korona tábori hetmanja, A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek, Abszolút monarchia, Albert Frigyes porosz herceg, Alekszej orosz cár, Alkotmányos monarchia, Újszandec, Łódź, Északi háború (1655-60), Északi háború (1655–60), Észtország, Baranavicsi, Báthori-család, Báthory István erdélyi fejedelem, Bécs, Beresztecskói csata, Bethlen Gábor, Bohdan Hmelnickij, Borisz orosz cár, Brandenburgi Választófejedelemség, Breszt, Breszti unió, Bucsacsi béke, Bydgoszcz, Cecorai csata (1620), Chocimi csata (1621), Chocimi csata (1673), Csernyihiv, Daugava, Dnyeper, Dnyepropetrovszk, Dnyeszter, Elbląg, Elzász, Erdély, Ferrara, Francia–holland háború, Franciaország, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem, Gdańsk, Gonzaga Lujza Mária lengyel királyné, Grudziądz, György Vilmos brandenburgi választófejedelem, Habsburg Anna lengyel királyné, Habsburg Birodalom, Habsburg Ernő osztrák főherceg, Harádzs, Harmincéves háború, Havasalföld, Hetman, ..., Hollandia, Homonnai csata, Hotin, Hrodna, Huszár, I. Fjodor orosz cár, I. Mihály orosz cár, I. Zsigmond lengyel király, II. Ferdinánd magyar király, II. Fjodor orosz cár, II. Gusztáv Adolf svéd király, II. János Kázmér lengyel király, II. Károly osztrák főherceg, II. Louis de Bourbon-Condé, II. Oszmán oszmán szultán, II. Rákóczi György, II. Ulászló magyar király, II. Zsigmond Ágost lengyel király, III. Henrik francia király, III. Iszlám Giráj krími kán, III. János lengyel király, III. János svéd király, III. Miksa osztrák főherceg, III. Zsigmond lengyel király, Inowrocław, IV. Iván orosz cár, IV. Mehmed oszmán szultán, IV. Ulászló lengyel király, IV. Vaszilij, IV. Vaszilij orosz cár, Ivan Vihovszkij, Ivano-Frankivszk, IX. Károly francia király, IX. Károly svéd király, Jagelló Anna lengyel királyné, Jagelló Katalin svéd királyné, Jagelló-ház, Jan Karol Chodkiewicz, Jan Matejko, Jasna Góra-i kolostor, János Zsigmond brandenburgi választófejedelem, Jászvásár, Jerzy Lubomirski, Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem, Jobb parti Ukrajna, Kahlenbergi csata, Kalinyingrádi terület, Kalisz (település), Kamjanec-Pogyilszkij, Karlócai béke, Kaunas, Kėdainiai, Kijev, Királyi Poroszország, Kircholmi csata, Klaipėda, Klusinói csata, Kozák–lengyel háború (1648–54), Kozákok, Krakkó, Kreml (Moszkva), Kujávia, Kurzeme, Latgale, Latin nyelv, Lützeni csata (1632), Lengyel ariánusok, Lengyel nyelv, Lengyel unitáriusok Kolozsváron, Lengyelország történelme, Lengyelország uralkodóinak listája, Liberum veto, Lida, Litván nyelv, Litvánia, Litvánia uralkodóinak listája, Livónia, Lublini unió, Lublini vajdaság, Lviv, Lvivi terület, Mahiljov, Malbork, Mazóvia, Második Lengyel Köztársaság, Második thorni béke, Mihály lengyel király, Miksa magyar király, Minszk, Moldva (fejedelemség), Moszkva, Nagy-Lengyelország, Narva (település), Navahrudak, Német Lovagrend, Német nyelv, Nemėžis, Oświęcim, Olivai béke, Olsztyn, Opole, Orosz Cárság, Orosz nyelv, Orsa (Fehéroroszország), Pápai állam, Párizs, Párkányi csata, Pärnu, Perejaszlav, Perejaszlavi szerződés, Perszonálunió, Petro Dorosenko, Pinszk, Pitscheni csata, Podólia, Podlasiei vajdaság, Polack, Pomeránia, Pomerániai vajdaság, Porosz Hercegség, Portugália, Poznań, Przemyśl, Pszkov, Radnót, Rajna, Régens, Római katolikus egyház, Riga, Rubicon (folyóirat), Rudolf magyar király, Rurik-dinasztia, Rutén nyelv, Ruténia, Rzeszów, Sanok, Spanyolország, Szamogitia, Szczecin, Szejm (Lengyelország), Szenátus (Lengyelország), Szent Liga (1684), Szepes vármegye, Szilézia, Szmolenszk, Szmolenszki terület, Tallinn, Tarnów, Tartu, Ternopil, Ternopili terület, Thököly Imre, Toruń, Ukrán nyelv, Vallásszabadság, Valois-ház, Varsó, Vasa-ház, Vörösoroszország, Velencei Köztársaság, Ventspils, Vicebszk, Vilna (Litvánia), Vilniusi Egyetem, Vinnicjai terület, Visztula, Wawel, Waweli székesegyház, Wieliczkai sóbányák, X. Károly Gusztáv svéd király, XIV. Lajos francia király, Zamość, Zűrzavaros idők, Zsitomir, Zsovtyi Vodi csata, Zsuravnói szerződés, 17. század. Bővíteni index (177 több) »
A korona tábori hetmanja
A hetman (koronahetman), lengyelül Hetman polny koronny a lengyel hadsereg egyik legmagasabb rangú tisztje a Lengyel–Litván Unió idején.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és A korona tábori hetmanja · Többet látni »
A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek
Ilja Jefimovics Repin: ''A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak'', Orosz Múzeum, Szentpétervár A történészek szerint legvalószínűbb, hogy a levél eredetije nem is levél volt, hanem valamilyen törökellenes röpirat, amelynek jellegéből adódóan ezek a pamfletek sokat változtak.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Abszolút monarchia · Többet látni »
Albert Frigyes porosz herceg
Albert Frigyes (1553. április 29. – 1618. augusztus 27.) a második és egyben utolsó porosz herceg 1568-tól haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Albert Frigyes porosz herceg · Többet látni »
Alekszej orosz cár
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Alekszej orosz cár · Többet látni »
Alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Alkotmányos monarchia · Többet látni »
Újszandec
Újszandec (lengyelül Nowy Sącz, németül Neu Sandez, jiddisül צאנז / Tsanz) Lengyelország délkeleti részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban, a szlovák határ közelében fekvő város.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Újszandec · Többet látni »
Łódź
Łódź (IPA:, jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt) népessége alapján Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a Łódźi vajdaság központja, a Łódźi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Łódź · Többet látni »
Északi háború (1655-60)
#ÁTIRÁNYÍTÁSÉszaki háború (1655–60).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Északi háború (1655-60) · Többet látni »
Északi háború (1655–60)
Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Északi háború (1655–60) · Többet látni »
Észtország
Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Észtország · Többet látni »
Baranavicsi
Baranavicsi (Баранавiчы, oroszul Барановичи – Baranovicsi, lengyelül Baranowicze) járási jogú város Fehéroroszország Breszti területének keleti részén, a Baranavicsi járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Baranavicsi · Többet látni »
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Báthori-család · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Bécs · Többet látni »
Beresztecskói csata
A beresztecskói csata (lengyelül Bitwa pod Beresteczkiem, ukránul Берестецька битва) a lengyel–litván hadsereg Bohdan Hmelnickij ellen vívott ütközete 1651.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Beresztecskói csata · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bohdan Hmelnickij
Bohdan Hmelnickij, teljes nevén Bohdan Zinovij Mihajlovics Hmelnickij (1593/1595 ? – Csihirin, 1657. augusztus 16.) zaporizzsjai kozák hetman, ukrán uralkodó és hadvezér.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Bohdan Hmelnickij · Többet látni »
Borisz orosz cár
Borisz Godunov, vagy I. Borisz (oroszul: Борис Годунов, teljes nevén Borisz Fjodorovics Godunov Борис Фёдорович Годунов; Kosztroma, 1552 – Moszkva, 1605. április 13./23.), 1598-tól Oroszország cárja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Borisz orosz cár · Többet látni »
Brandenburgi Választófejedelemség
A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »
Breszt
Breszt (korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Breszt · Többet látni »
Breszti unió
A breszti unió (fehéroroszul: Берасцейская унія, litvánul: Bresto unija; lengyelül: Unia brzeska; ukránul: Берестейська унія) vagy breszti zsinat 1590–96-ban a Lengyel–Litván Unió rutén ortodox egyházmegyéinek döntése volt, melynek értelmében megszakítják kapcsolataikat a keleti ortodox egyházzal, és a római pápa fennhatósága alá helyezik magukat.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Breszti unió · Többet látni »
Bucsacsi béke
A bucsacsi (buczacz-i) békeszerződést 1672.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Bucsacsi béke · Többet látni »
Bydgoszcz
Bydgoszcz (IPA:, IPA:, latinul: Bydgostia IPA) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Bydgoszcz · Többet látni »
Cecorai csata (1620)
A cecorai csata A Stanisław Zołkiewski vezette lengyel sereg és a törökök közt zajlott le 1620.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Cecorai csata (1620) · Többet látni »
Chocimi csata (1621)
További jelentéseket lásd a Chocimi csata egyértelműsítő oldalon Chocimi csata (1621): Még tartott az 1617–29-es svéd-lengyel háború, mikor a nemesi köztársaság megpróbálkozott Moldva és Havasalföld elfoglalásával.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Chocimi csata (1621) · Többet látni »
Chocimi csata (1673)
Az chocimi csata (1673) a lengyel–litván seregnek a törökök felett aratott győzelme, a besszarábiai Chocim váránál, mely ma Ukrajnában áll, neve Hotin.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Chocimi csata (1673) · Többet látni »
Csernyihiv
Csernyihiv (ukrán betűkkel: Чернігів, oroszul: Csernyigov) város Ukrajna északi részén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Csernyihiv · Többet látni »
Daugava
A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина, lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Daugava · Többet látni »
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Dnyeper · Többet látni »
Dnyepropetrovszk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dnyipro.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Dnyepropetrovszk · Többet látni »
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Dnyeszter · Többet látni »
Elbląg
Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a Varmia-mazúriai vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Elbląg · Többet látni »
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Elzász · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Erdély · Többet látni »
Ferrara
Ferrara (emilián–romanyol nyelven Frara) város Olaszországban, Emilia-Romagnában, Ferrara megye székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ferrara · Többet látni »
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Francia–holland háború · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Franciaország · Többet látni »
Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Gdańsk · Többet látni »
Gonzaga Lujza Mária lengyel királyné
Gonzaga Lujza Mária (Párizs, 1611. augusztus 18. – Varsó, 1667. május 10.) a Gonzaga-házból származó mantovai hercegnő, I. Károly mantovai herceg és Catherine de Lorraine negyedik gyermeke, aki házasságai IV. Ulászló és II. János Kázmér lengyel királyok révén Lengyelország királynéja és Litvánia nagyhercegnéje.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Gonzaga Lujza Mária lengyel királyné · Többet látni »
Grudziądz
Grudziądz járási jogú város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula mentén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Grudziądz · Többet látni »
György Vilmos brandenburgi választófejedelem
György Vilmos (Cölln/Spree, 1595. november 13. – Königsberg, 1640. december 1.) gyengekezű brandenburgi választófejedelem, mely tisztséget 1619 után gyakorolta.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és György Vilmos brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
Habsburg Anna lengyel királyné
Habsburg Anna (németül Anna von Österreich), (Graz, 1573. augusztus 16. – Varsó, 1598. február 10.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának tagja, házassága révén Lengyelország és Svédország királynéja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Habsburg Anna lengyel királyné · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg Ernő osztrák főherceg
Habsburg Ernő (ismert még mint Ausztriai Ernő főherceg,; Bécs, Habsburg Birodalom, 1553. június 15. – Brüsszel, Spanyol Németalföld, 1595. február 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Mária császárné második fia, aki Alsó- és Felső-Ausztria helytartója, majd a Spanyol Németalföld főkormányzója 1595-ös haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Habsburg Ernő osztrák főherceg · Többet látni »
Harádzs
A harádzs („harács”) a legfontosabb állami adó volt a török hódoltságban Magyarországon.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Harádzs · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Harmincéves háború · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Havasalföld · Többet látni »
Hetman
A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Hetman · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Hollandia · Többet látni »
Homonnai csata
A homonnai csata (lengyelül Bitwa pod Humiennem) 1619.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Homonnai csata · Többet látni »
Hotin
Hotin (helyenként Chotyn, ukrán betűkkel: Хотин, lengyelül: Chocim, vagy Choczim) járási jogú város Ukrajna Csernyivci területén, a Hotini járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Hotin · Többet látni »
Hrodna
Hrodna vagy Horadnya nagyváros Fehéroroszország északnyugati részén, a litván és a lengyel határ közelében, a Nyeman folyó és a Laszoszna (Loszoszno) összefolyásánál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Hrodna · Többet látni »
Huszár
Magyar Frimont huszár. A 9. huszárezred parancsnoka 1806-1831 között Frimont János volt,http://huszarmuzeum.hu/tartalom.php?tart.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Huszár · Többet látni »
I. Fjodor orosz cár
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és I. Fjodor orosz cár · Többet látni »
I. Mihály orosz cár
Filaret pátriárka, a cár apja I. Mihály cár (oroszul: Михаил I, teljes neve Mihail Fjodorovics Romanov Михаил Фёдорович Романов; 1596. július 12. – 1645. július 13.) az első Romanov-házi orosz cár.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és I. Mihály orosz cár · Többet látni »
I. Zsigmond lengyel király
I.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Fjodor orosz cár
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Fjodor orosz cár · Többet látni »
II. Gusztáv Adolf svéd király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Gusztáv Adolf svéd király · Többet látni »
II. János Kázmér lengyel király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. János Kázmér lengyel király · Többet látni »
II. Károly osztrák főherceg
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Károly osztrák főherceg · Többet látni »
II. Louis de Bourbon-Condé
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Louis de Bourbon-Condé · Többet látni »
II. Oszmán oszmán szultán
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Oszmán oszmán szultán · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Rákóczi György · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és II. Zsigmond Ágost lengyel király · Többet látni »
III. Henrik francia király
III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. Henrik francia király · Többet látni »
III. Iszlám Giráj krími kán
III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. Iszlám Giráj krími kán · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. János lengyel király · Többet látni »
III. János svéd király
III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. János svéd király · Többet látni »
III. Miksa osztrák főherceg
III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. Miksa osztrák főherceg · Többet látni »
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
Inowrocław
Inowrocław (németül Inowrazlaw, 1904–1920 között és Lengyelország 1939–1945 közötti német megszállása alatt Hohensalza, néha Jungbreslau) lengyelországi város a Kujávia-pomerániai vajdaságban, azon belül az Inowrocławi járásban, Kujáviában, a Noteć folyó partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Inowrocław · Többet látni »
IV. Iván orosz cár
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IV. Iván orosz cár · Többet látni »
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
IV. Ulászló lengyel király
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IV. Ulászló lengyel király · Többet látni »
IV. Vaszilij
#ÁTIRÁNYÍTÁS IV. Vaszilij orosz cár.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IV. Vaszilij · Többet látni »
IV. Vaszilij orosz cár
IV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IV. Vaszilij orosz cár · Többet látni »
Ivan Vihovszkij
Ivan Vihovszkijt a hadsereg rada 1657 augusztusában - Jurij Hmelnickij nagykorúságáig - hetmannak nevezte ki.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ivan Vihovszkij · Többet látni »
Ivano-Frankivszk
Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén,, lengyel nevén Stanisławów) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ivano-Frankivszk · Többet látni »
IX. Károly francia király
IX.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IX. Károly francia király · Többet látni »
IX. Károly svéd király
IX.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és IX. Károly svéd király · Többet látni »
Jagelló Anna lengyel királyné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anna lengyel királynő.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jagelló Anna lengyel királyné · Többet látni »
Jagelló Katalin svéd királyné
Jagelló Katalin vagy Lengyelországi Katalin (Krakkó, 1526. november 1. – Stockholm, 1583. szeptember 16.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi és litván fejedelmi hercegnő, aki III. János svéd királlyal kötött házassága révén Svédország királynéja 1526-tól haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jagelló Katalin svéd királyné · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jagelló-ház · Többet látni »
Jan Karol Chodkiewicz
200px Jan Karol Chodkiewicz: (1560. k. talán Stary Bichów – 1621. október 9. Chocim mellett) Neves lengyel hadvezér, litván nagyhetman, a svédek és az oszmán-törökök felett aratott győzelmek érdemese.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jan Karol Chodkiewicz · Többet látni »
Jan Matejko
Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jan Matejko · Többet látni »
Jasna Góra-i kolostor
Jasna Góra-i kolostor A Jasna Góra-i kolostor alaprajza Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött. A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jasna Góra-i kolostor · Többet látni »
János Zsigmond brandenburgi választófejedelem
János Zsigmond, ném. Johann Siegmund (Halle, 1572. november 8. – Berlin, 1619. december 23.) 1608-tól Brandenburg választófejedelme.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és János Zsigmond brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jászvásár · Többet látni »
Jerzy Lubomirski
Jerzy Lubomirski teljes nevén Jerzy Sebastian Lubomirski (? 1616. január 20. k. – Wrocław, 1667. január 31.) lengyel mágnás, királyi marsall, hadvezér, a Szepesség kapitánya és német birodalmi herceg.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jerzy Lubomirski · Többet látni »
Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem
Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem 1598-tól haláláig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Joachim Frigyes brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
Jobb parti Ukrajna
A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül A Jobb parti Ukrajna (a magyar történetírásban esetenként Lengyel-Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el. Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza. A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett. A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre. A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül. Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, így Volhíniát (a mai Volinyi területet), a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és kebelezte be. A terület az Ukrán SZSZK része lett.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Jobb parti Ukrajna · Többet látni »
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kahlenbergi csata · Többet látni »
Kalinyingrádi terület
A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kalinyingrádi terület · Többet látni »
Kalisz (település)
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban Polgárházak a piactéren Városháza Szent József templom éjszaka Bank a Śródmiejska utcában Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kalisz (település) · Többet látni »
Kamjanec-Pogyilszkij
Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kamjanec-Pogyilszkij · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Karlócai béke · Többet látni »
Kaunas
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kaunas · Többet látni »
Kėdainiai
Kėdainiai Litvánia egyik legrégibb városa, a Nevėžis-folyó partján fekszik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kėdainiai · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kijev · Többet látni »
Királyi Poroszország
Királyi Poroszország állam a történeti Poroszország területén, amely a második thorni béke és Lengyelország első felosztása között állt fenn.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Királyi Poroszország · Többet látni »
Kircholmi csata
A kircholmi csata, más néven salaspilsi csata 1605.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kircholmi csata · Többet látni »
Klaipėda
Klaipėda (németül Memel, oroszul Клайпеда) litván kikötőváros.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Klaipėda · Többet látni »
Klusinói csata
A klusinói csata a Stanislaw Zołkiewski vezette számbelileg kicsiny lengyel sereg győzelme az orosz-svéd sereg ellen 1610.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Klusinói csata · Többet látni »
Kozák–lengyel háború (1648–54)
A kozák–lengyel háború a Rzeczpospolita és a kozákság, valamint a krími tatárok között zajlott 1648–1654 között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kozák–lengyel háború (1648–54) · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kozákok · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Krakkó · Többet látni »
Kreml (Moszkva)
A Kreml (ritkábban: Kremlin, oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kreml (Moszkva) · Többet látni »
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kujávia · Többet látni »
Kurzeme
Kurzeme (másként Kurföld, Kurland, Kursföld; németül: Kurland, lengyelül: Kurlandia, latinul: Curonia/Couronia) Lettország öt etnográfiai és földrajzi egységének egyike.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Kurzeme · Többet látni »
Latgale
Latgale vagy Latgallia (Latgalul:: Latgola; lengyelül: Łatgalia; németül: Lettgallen; oroszul: Латгалия) egy Lettország öt etnográfiai és földrajzi egysége közül.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Latgale · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Latin nyelv · Többet látni »
Lützeni csata (1632)
A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lützeni csata (1632) · Többet látni »
Lengyel ariánusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel testvérek.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lengyel ariánusok · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyel unitáriusok Kolozsváron
A lengyel eklézsia háza Kolozsváron, az Unió (Memorandumului) utcában A lengyel unitáriusok egy csoportja 1660-ban menekült Kolozsvárra.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lengyel unitáriusok Kolozsváron · Többet látni »
Lengyelország történelme
Lengyelország címere Lengyelország történelme alatt tárgyaljuk egyrészt a mai Lengyelország területén élő népesség történelmét, a kezdetektől máig, másrészt a lengyel állam történelmét, megalakulásától máig (beleértve a felosztásokat is 1772–1918 között).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lengyelország történelme · Többet látni »
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »
Liberum veto
A szejm ülése 1622-ben Varsóban A liberum veto (latin kifejezés, jelentése: szabad vétó, tiltakozási jog) egy parlamentáris eszköz volt a Lengyel-Litván Unió fennállása idején.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Liberum veto · Többet látni »
Lida
A lidai vár Lida (Лида) város Fehéroroszország Hrodnai területén, a Lidai járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lida · Többet látni »
Litván nyelv
A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Litván nyelv · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Litvánia · Többet látni »
Litvánia uralkodóinak listája
Az alábbi lista a középkori Litván Nagyfejedelemség uralkodóinak listáját tartalmazza.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Litvánia uralkodóinak listája · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Livónia · Többet látni »
Lublini unió
''lublini unió'' – Jan Matejko festménye Litvánia területváltozása A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lublini unió · Többet látni »
Lublini vajdaság
A Lublini vajdaság,, egyike Lengyelország 16 vajdaságának, nagyobb közigazgatási egységének.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lublini vajdaság · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lviv · Többet látni »
Lvivi terület
Lvivi terület (ukránul Львівська область, a köznapi szóhasználatban gyakran Львівщина) közigazgatási egység Ukrajna nyugati részén, székhelye Lviv (Lemberg).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Lvivi terület · Többet látni »
Mahiljov
Mogiljov címere A Trjoh Szvjatityelej-templom Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Mahiljov · Többet látni »
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Malbork · Többet látni »
Mazóvia
Mazóvia hagyományos felosztása, 13–18. század 100px Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Mazóvia · Többet látni »
Második Lengyel Köztársaság
Második Köztársaság az 1918–1939 között létező lengyel állam nem hivatalos neve. A függetlenség végleges elvesztése után Lengyelországot felosztották három állam közt: Ausztria, Oroszország és Poroszország. 1807-ben Napóleon létrehozta a lengyel államot pótló Varsói Hercegséget, amely 1815-ig létezett. A bécsi kongresszuson megalakították az Orosz Birodalommal perszonálunióban levő, elméletileg autonóm „kongresszusi” Lengyel Királyságot. Az oroszok nem tartották be a szerződést, korlátozták a lengyel autonómiát, ez két felkelést robbantott ki: az 1830. novemberit és az 1863. januárit. A poroszok az általuk elvett területeken megalakították Poseni Nagyhercegséget, az osztrákok pedig az általuk elvett egész területből Galícia és Lodoméria tartományt. 1815 és 1846 között egy félig független államocska is létezett Krakkói Köztársaság (Rzeczpospolita Krakowska) néven. Az első világháborúban a központi hatalmak elfoglalták az Oroszország által megszállt lengyel területeket (1915), lehetővé tették a lengyel Kormányzó Tanács (1916) és a kormány (1917, Jan Kucharzewski miniszterelnökkel) létrehozását. A központi hatalmak veresége lehetőséget adott a lengyeleknek, hogy visszaszerezzék a függetlenséget, amit 1918. november 11-én hirdettek ki. Józef Piłsudski lett az államfő (Naczelnik Państwa a köztársasági elnök kötelességeit teljesítette az elnökválasztásig).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »
Második thorni béke
Hercegi Poroszország A második thorni béke a Német Lovagrend és Lengyelország közt dúló tizenhárom éves háborút lezáró, 1466.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Második thorni béke · Többet látni »
Mihály lengyel király
balra Wiśniowiecki Mihály (lengyelül Michał Korybut Wiśniowiecki, oroszul Михаил Корибут Вишневецкий), (Wiśniowiec, 1640. július 31., 472. oldal – Lwów, 1673. november 10.) Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme 1669–1673 között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Mihály lengyel király · Többet látni »
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Miksa magyar király · Többet látni »
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Minszk · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Moszkva · Többet látni »
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Nagy-Lengyelország · Többet látni »
Narva (település)
Narva város Észtország keleti részén, a Narva folyó partján, az orosz határ mellett.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Narva (település) · Többet látni »
Navahrudak
Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Navahrudak · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Német Lovagrend · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Német nyelv · Többet látni »
Nemėžis
Nemėžis (tatárul Niemiez) falu Litvánia déli részén a vilniusi járásban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Nemėžis · Többet látni »
Oświęcim
Oświęcim (kiejtése:; németül Auschwitz) város Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban, az Oświęcimi járásban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Oświęcim · Többet látni »
Olivai béke
Az olivai békeszerződés 1660.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Olivai béke · Többet látni »
Olsztyn
Olsztyn (IPA) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Olsztyn · Többet látni »
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Opole · Többet látni »
Orosz Cárság
Az Orosz Cárság, más néven Moszkvai Cárság (’Russzkoje carsztvo’) 1547–1721 között fennálló, IV. Iván orosz cár alapította államalakulat.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Orosz Cárság · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Orosz nyelv · Többet látni »
Orsa (Fehéroroszország)
Orsa (belarusz nyelven: Орша, régiesen Vorsa) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper partján, a Vicebszki terület Orsai járásának székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Orsa (Fehéroroszország) · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pápai állam · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Párizs · Többet látni »
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Párkányi csata · Többet látni »
Pärnu
Pärnu belvárosa éjszaka Drón videó Pärnuról 2022 Pärnu város Észtország balti-tengeri partvonalán, a Pärnu-öböl mentén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pärnu · Többet látni »
Perejaszlav
Perejaszlav (ukránul Перея́слав) területi jogú város Ukrajna Kijevi területén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Perejaszlav · Többet látni »
Perejaszlavi szerződés
A perejaszlavi szerződést 1654-ben kötötte egymással Bohdan Hmelnickij és I. Alekszej orosz cár a zaporozsjei felkelés lezárásaként.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Perejaszlavi szerződés · Többet látni »
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Perszonálunió · Többet látni »
Petro Dorosenko
Petro Dorosenko ((Csihirin, 1627. k. – Volokolamszk, 1698. november 19.) zaporozsjei kozák hetman. Az ő nevéhez köthető, hogy az Orosz Birodalom meg tudta szilárdítani uralmát Kelet-Ukrajna felett.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Petro Dorosenko · Többet látni »
Pinszk
Pinszk (Пінск, oroszul Пинск, lengyelül Pińsk) nagyváros Fehéroroszország déli részén, a Breszti terület Pinszki járásának székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pinszk · Többet látni »
Pitscheni csata
A pitscheni csata lengyel alakban byczynai csata (lengyelül: Bitwa pod Byczyną, németül: Schalcht bei Pitschen) III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg és frissen megválasztott lengyel király lengyel-litván seregei és III. Miksa osztrák főherceg csapatai között zajlott le a lengyel trón birtoklásáért.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pitscheni csata · Többet látni »
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Podólia · Többet látni »
Podlasiei vajdaság
A Podlasiei vajdaság, (belarusz nyelven: Падляскае ваяводства (Padljaszkaje vajavodsztva), litvánul: Palenkės vaivadija) Lengyelország 16 vajdasága közül az egyik közigazgatási egység.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Podlasiei vajdaság · Többet látni »
Polack
Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Polack · Többet látni »
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pomeránia · Többet látni »
Pomerániai vajdaság
A Pomerániai vajdaság,, kasub nyelven Pòmòrsczé wòjewództwò) lengyel közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike. Az ország északi részén található, székhelye Gdańsk.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pomerániai vajdaság · Többet látni »
Porosz Hercegség
A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amelynek területe ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Porosz Hercegség · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Portugália · Többet látni »
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Poznań · Többet látni »
Przemyśl
Przemyśl (IPA) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San-folyó partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Przemyśl · Többet látni »
Pszkov
Pszkov (oroszul Псков) nagyváros Oroszország északnyugati részén, a Pszkovi terület és a Pszkovi járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Pszkov · Többet látni »
Radnót
Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Radnót · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rajna · Többet látni »
Régens
Régens (a latin regens.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Régens · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Riga
Riga (kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Riga · Többet látni »
Rubicon (folyóirat)
A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rudolf magyar király · Többet látni »
Rurik-dinasztia
A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rurik-dinasztia · Többet látni »
Rutén nyelv
A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rutén nyelv · Többet látni »
Ruténia
Ruténia (Ruthenia) a Kijevi Rusz egyik középkori latin elnevezése voltМеркулов, В.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ruténia · Többet látni »
Rzeszów
Rzeszów (IPA:, németül Reichshof, litvánul Žešova, latinul Resovia, héberül Reysha) város Lengyelország délkeleti részén, a sandomierzi medence déli részén, a Kárpátaljai vajdaság és a Rzeszówi járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Rzeszów · Többet látni »
Sanok
Sanok Sanok – Néprajzi múzeum Sanok (latinul Sanocum ukránul Сянік) – 41 ezer lakosú (2005) város Lengyelország, a Kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján fekszik.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Sanok · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Spanyolország · Többet látni »
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szamogitia · Többet látni »
Szczecin
Szczecin, IPA:; kasub nyelven: Sztetëno;, korábban Alten Stettin) Lengyelország egyik nagyvárosa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szczecin · Többet látni »
Szejm (Lengyelország)
A Szejm (magyarul Gyűlés, lengyelül hivatalosan Sejm Rzeczypospolitej Polskiej, am. A Lengyel Köztársaság Gyűlése) a kétkamarás lengyel parlament, a Nemzetgyűlés alsóháza.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szejm (Lengyelország) · Többet látni »
Szenátus (Lengyelország)
A Szenátus (lengyelül: Senat) a lengyel parlament felsőháza.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szenátus (Lengyelország) · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szepes vármegye · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szilézia · Többet látni »
Szmolenszk
Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szmolenszk · Többet látni »
Szmolenszki terület
A Szmolenszki terület (oroszul Смоленская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Szmolenszki terület · Többet látni »
Tallinn
Tallinn (németül Reval, oroszul Таллин vagy Таллинн, 1918 előtt Ревель) Észtország fővárosa, egyúttal Harju megye székhelye, az ország legnagyobb városa.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Tallinn · Többet látni »
Tarnów
Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Tarnów · Többet látni »
Tartu
Tartu (délészt nyelvjárásban: Tarto) Észtország második legnagyobb városa, egyben Dél-Észtország legnagyobb települése, Tartu megye (Tartumaa) székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Tartu · Többet látni »
Ternopil
Ternopil (ukránul Тернопіль, 1944-ig Tarnopol) város Nyugat-Ukrajnában a Szeret folyó partján, a Ternopili terület és a Ternopili járás központja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ternopil · Többet látni »
Ternopili terület
A Ternopili terület (Тернопільська область) egy közigazgatási egység Ukrajna nyugati részén, székhelye Ternopil.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ternopili terület · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Thököly Imre · Többet látni »
Toruń
A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Toruń · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ukrán nyelv · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vallásszabadság · Többet látni »
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Valois-ház · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Varsó · Többet látni »
Vasa-ház
I. Vasa Gusztáv A Vasa család nemesi címere A Vasa család királyi címere A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vasa-ház · Többet látni »
Vörösoroszország
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vörös Rusz.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vörösoroszország · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Ventspils
Ventspils város Lettországban, a Balti-tenger térségének fontos jégmentes kikötője.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Ventspils · Többet látni »
Vicebszk
Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vicebszk · Többet látni »
Vilna (Litvánia)
#ÁTIRÁNYÍTÁSVilnius#Orosz uralom.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vilna (Litvánia) · Többet látni »
Vilniusi Egyetem
A Vilniusi Egyetem 12 karával, 8 egyetemi intézetével és 10 kutatóközpontjával Litvánia legnagyobb felsőoktatási intézménye és Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vilniusi Egyetem · Többet látni »
Vinnicjai terület
Vinnicjai terület (Вінницька область) közigazgatási egység Ukrajna nyugati-középső részén, székhelye Vinnicja.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Vinnicjai terület · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Visztula · Többet látni »
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Wawel · Többet látni »
Waweli székesegyház
A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza Krakkóban, a Wawel-dombon.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Waweli székesegyház · Többet látni »
Wieliczkai sóbányák
A wieliczkai sóbányák (kiejtése kb: vjelicska) Lengyelország legrégebbi sóbányái, a Bochnia sóbányával együtt a krakkói sóvidék része, a 13. századtól 1772-ig a krakkói sóbányászat részét alkotta.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Wieliczkai sóbányák · Többet látni »
X. Károly Gusztáv svéd király
X. Károly Gusztáv svéd király X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és X. Károly Gusztáv svéd király · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zamość
Zamość címere Reneszánsz házsor a főtéren Zamość járási jogú város és járási székhely Lengyelország Lublini vajdaságában.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Zamość · Többet látni »
Zűrzavaros idők
Szergej Ivanov festménye 1886-ból A zűrzavaros idők (Szmutnoje vremja, 1598–1613) I. Fjodor halála és a Romanov-dinasztia 1613-as megalapítása között eltelt időt jelöli.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Zűrzavaros idők · Többet látni »
Zsitomir
Zsitomir nagyváros Nyugat-Ukrajnában, a Zsitomiri terület és a Zsitomiri járás székhelye.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Zsitomir · Többet látni »
Zsovtyi Vodi csata
A Zsovtyi Vodi csata a Mikołaj Potocki vezette lengyel hadak és zaporozsjei-tatár seregek összecsapása 1648.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Zsovtyi Vodi csata · Többet látni »
Zsuravnói szerződés
A zsuravnói (żurawnói) szerződés egy fegyverszüneti egyezmény volt hadban álló a Lengyel–Litván Unió és az Oszmán Birodalom között.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és Zsuravnói szerződés · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) és 17. század · Többet látni »
