Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
12 kapcsolatok: Abszolút tér és idő, Albert Einstein, Fénysebesség, Hendrik Lorentz, Inerciarendszer, Létra paradoxon, Relativitáselmélet, Speciális relativitáselmélet, Tér (fizika), Téridő, 1895, 1905.
Abszolút tér és idő
Az abszolút tér és idő fogalmát Isaac Newton brit természettudós vezette be, mivel úgy gondolta, elengedhetetlenek az általa felfedezett törvények érvényességéhez.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Abszolút tér és idő · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Albert Einstein · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Fénysebesség · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Inerciarendszer · Többet látni »
Létra paradoxon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Létraparadoxon.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Létra paradoxon · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Relativitáselmélet · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Tér (fizika) · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és Téridő · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Az egyidejűség relativitása és 1895 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
