Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Az arles-i lány

Index Az arles-i lány

Georges Bizet, 1875 Az arles-i lány egy kísérőzene, amelyet Georges Bizet komponált három felvonásban Alphonse Daudet azonos című drámájához, és 1872.

Tartalomjegyzék

  1. 36 kapcsolatok: A szép perthi lány, Alphonse Daudet, Carillon, Cirque d’Hiver, Edvard Grieg, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Georges Bizet, Gyöngyhalászok, Hangszerelés, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne, International Music Score Library Project, Jean-Baptiste Lully, Karácsony, Kísérőzene, Klarinét, Műfaj, Menüett, Népzene, Nyitány, Október 1., Párizs, Peer Gynt, Prelúdium (zene), Provence, Szaxofon, Színházművészet, Szentivánéji álom, Szimfónia, Szimfonikus zenekar, Szvit (zenemű), Tarasconi Tartarin, Tempó, Tenor, Uniszónó, Walter Scott, Zeneszerző.

A szép perthi lány

A szép perthi lány (franciául La jolie fille de Perth) Georges Bizet négyfelvonásos operája.

Megnézni Az arles-i lány és A szép perthi lány

Alphonse Daudet

Alphonse Daudet (Nîmes, 1840. május 13. – Párizs, 1897. december 16.) francia regényíró.

Megnézni Az arles-i lány és Alphonse Daudet

Carillon

A carillon (kiejtése kb. „kárijon”, magyarul gyakran harangjáték) skála szerint hangolt, dallamjátszó harangok sora, amelyet a zenész, a carilloneur egy klaviatúra segítségével szólaltat meg, azonban a korszerű harangjátékok – a MIDI-billentyűzettel történő vezérlés lehetősége mellett – a zenét saját memóriájukban tárolják, és előre programozott időzítésnek megfelelően lejátsszák, azonban a Olimpia park carillonja modern számítástechnika előtt is volt megoldás az automatizált működésre: például a kecskeméti városháza harangjátéka (NSZK importból), ami 1983 decemberében szólalt meg először, itt ugyan lehetséges volt a billentyűzeten való játékmód (vélhetően már MIDI-interfészen), de automatikusan is képes volt dallamokat lejátszani, ez a megoldás azonban még lyukkártyarendszerű volt.

Megnézni Az arles-i lány és Carillon

Cirque d’Hiver

A Cirque d’Hiver egy a téli időszakban, Párizs szívében üzemelő kőcirkusz.

Megnézni Az arles-i lány és Cirque d’Hiver

Edvard Grieg

Edvard Hagerup Grieg (Bergen, 1843. június 15. – Bergen, 1907. szeptember 4.) norvég zeneszerző és zongoraművész.

Megnézni Az arles-i lány és Edvard Grieg

Felix Mendelssohn-Bartholdy

#ÁTIRÁNYÍTÁS Felix Mendelssohn Bartholdy.

Megnézni Az arles-i lány és Felix Mendelssohn-Bartholdy

Georges Bizet

Georges Bizet, eredeti nevén Alexandre-César-Léopold Bizet (Párizs, 1838. október 25. – Bougival, 1875. június 3.) francia zeneszerző.

Megnézni Az arles-i lány és Georges Bizet

Gyöngyhalászok

A Gyöngyhalászok (franciául Les Pêcheurs de perles) Georges Bizet 1863.

Megnézni Az arles-i lány és Gyöngyhalászok

Hangszerelés

A hangszerelés az a zeneszerzői folyamat, amikor egy mű particella-változatát, vagy adott esetben kidolgozott formáját a szerző, vagy másik zeneszerző (esetleg többen is) feldolgozza (más) hangszeres összeállításra.

Megnézni Az arles-i lány és Hangszerelés

Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne

Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon, Turenne várgrófja (Sedan, Ardennes megye, 1611. szeptember 11. – Sasbach, Badeni Őrgrófság, 1675. július 27.); hugenotta családból származó francia főnemes, Bouillon hercegének fia, Orániai Vilmos herceg unokája.

Megnézni Az arles-i lány és Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne

International Music Score Library Project

Az International Music Score Library Project (IMSLP) – most már Petrucci Music Library-ként is ismert Ottaviano Petrucci után – egy projekt egy virtuális kottatár elkészítésére, olyan kottákkal, melyek közkincsnek minősülnek.

Megnézni Az arles-i lány és International Music Score Library Project

Jean-Baptiste Lully

Jean-Baptiste de Lully (Firenze, 1632. november 28. – Párizs, 1687. március 22.) olasz származású francia barokk zeneszerző.

Megnézni Az arles-i lány és Jean-Baptiste Lully

Karácsony

A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

Megnézni Az arles-i lány és Karácsony

Kísérőzene

Kísérőzenének/színpadi zenének nevezzük azt a zenét, ami egy olyan színházi előadásban, televízióműsorban, rádióműsorban, számítógépes játékban, filmben vagy bármilyen előadásban jelenik meg, amely nem zenés darab.

Megnézni Az arles-i lány és Kísérőzene

Klarinét

A klarinét egyszerű nádnyelves fúvókával működő fúvós hangszer.

Megnézni Az arles-i lány és Klarinét

Műfaj

A műfaj (görög: genosz) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom.

Megnézni Az arles-i lány és Műfaj

Menüett

A menüett régi 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc, amelyik a 17. században bekerült a főúri táncok közé, és oda is tartozott egészen a 19. századi báli táncok megjelenéséig.

Megnézni Az arles-i lány és Menüett

Népzene

A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.

Megnézni Az arles-i lány és Népzene

Nyitány

A nyitány operák, oratóriumok, színpadi kísérőzenék és balettek hangszeres bevezető zenéje.

Megnézni Az arles-i lány és Nyitány

Október 1.

Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Megnézni Az arles-i lány és Október 1.

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Megnézni Az arles-i lány és Párizs

Peer Gynt

A Peer Gynt a Henrik Ibsen norvég drámaíró ötfelvonásos drámai költeménye.

Megnézni Az arles-i lány és Peer Gynt

Prelúdium (zene)

A prelúdium, prelűd vagy előjáték egy olyan rövid, hangszerre írt karakterdarab, ami általában valami nagyobb lélegzetvételű mű felvezetéséül szolgálhat, de a prelűd Chopin óta rövid, zongorára írt karakterdarabot jelent.

Megnézni Az arles-i lány és Prelúdium (zene)

Provence

A Római Birodalom 117-ben Burgundia mint a Frank Birodalom része 534 és 843 között Provence grófság 1184-ben Provence-Alpes-Côte d’Azur történelmi régiói a jelenlegi közigazgatási térképre vetítve Provence Dél-Franciaország egyik történelmi régiója a jelenlegi PACA (Provence-Alpes-Côte d’Azur) régióban.

Megnézni Az arles-i lány és Provence

Szaxofon

A szaxofon (szax, szaxi) egyszerű nádnyelves fúvókával megszólaltatott fúvós hangszer.

Megnézni Az arles-i lány és Szaxofon

Színházművészet

USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.

Megnézni Az arles-i lány és Színházművészet

Szentivánéji álom

John Anster Fitzgerald: ''Titánia és Zuboly'' Joseph Noel Paton: ''Titánia és Oberon kibékül''. 1847 A Szentivánéji álom című ötfelvonásos vígjátékot 1595-ben írta William Shakespeare.

Megnézni Az arles-i lány és Szentivánéji álom

Szimfónia

A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).

Megnézni Az arles-i lány és Szimfónia

Szimfonikus zenekar

Szimfonikus zenekar A szimfonikus zenekar nagyzenekari hangversenyek előadására alkalmas zenekar.

Megnézni Az arles-i lány és Szimfonikus zenekar

Szvit (zenemű)

A szvit különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, jellemzően a barokk zene műfaja.

Megnézni Az arles-i lány és Szvit (zenemű)

Tarasconi Tartarin

A Tarasconi Tartarin (Tartarin de Tarascon) a francia Alphonse Daudet 1872-ben írt szatirikus kisregénye, egyben egyik legismertebb műve.

Megnézni Az arles-i lány és Tarasconi Tartarin

Tempó

A tempó egy zenemű előadásmódjának egyik fontos tulajdonsága, a hangok ritmikus értékének abszolút időtartamaként is meghatározható.

Megnézni Az arles-i lány és Tempó

Tenor

A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.

Megnézni Az arles-i lány és Tenor

Uniszónó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Unisono.

Megnézni Az arles-i lány és Uniszónó

Walter Scott

Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.

Megnézni Az arles-i lány és Walter Scott

Zeneszerző

Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Megnézni Az arles-i lány és Zeneszerző